Szlalom közbeni ugatás :/

Ahogy azt már korábban is leírtam a szlalom tanítása az egyik feladat az Ü 4-es vizsgán, próbálkozom ennek tanításával. Azt a linket vettem alapul, amit az Ügyességi szint 4-es vizsga blogbejegyzésemben belinkeltem a szlalom résznél. A csajszi nagyon komolyan elmagyarázza lépésről lépésre, hogy hogyan is kezdjünk hozzá az alapokhoz, mikor lépjünk tovább, mik a lényeges pontok.
Nagy Orsival ( Ingrid goldi gazdija) átbeszéltük kedden, hogyan is lehet megtanítani a szlalomozást, a pályánk maga volt a Vadkerti-tó területe. Olyan csodálatos volt, a környezet, a hangulat, hatalmás fák alatt, zöld gyepen két tanulni vágyó kutyával nekivágni a szlalom alapjainak. Végülis maradtunk annál a verziónál, amit a belinkelt videó is mutat.  A tanítási módszer nekem nagyon tetszik, van egy apportos border collie-ja, akit a játékával motivál. Én is ezzel szerettem volna, azonban van egy lényeges elem, amit nem szabad figyelmen kívül hagynom, a kutyám nem ugathat a feladat megoldása közben, mert ez fegyelmezetlenségre utal. Elfogadom, bár nem értem ennek a miértjét. Pár agility felvételt volt már alkalmam megnézni és ott majdnem az összes kutya ugatott, csaholt egy-egy akadályvétele közben. Orsi simán tudja Ingridet jutalmazni a labdájával, nekem Jamie felugatott… 🙁
Így nálam azt, hogy játékkal jutalmazzak ki kellett venni a tanítási módból. Nagyon sajnáltam, mert nagyon tetszik, és értem is a csajszi videójának logikáját.
Természetesen benne lehetne az is, hogy a játékkal jutalmazom, de akkor már itt az elején ki kellene belőle venni a játék iránti csaholását. Nem egyszerű az már biztos, sok időt elvenne, mert rendkívül fel tud pörögni bármilyen játékra, legyen az frizbi, labda, a csipogó plüsscsontja. Ez nem pár nap folyamata lenne, hanem kemény, következetes, ugyanakkor hosszadalmas munka, ami nem fér bele a jelenlegi terveim közé.
Hogyan is kell “kivenni” a nem kívánt cselekvést, Jamie esetében az ugatást. Az egyik “legkönnyebb” módja, hogy ha megtörténik pl az ugatás, akkor abbahagyom azt, amit akkor épp akartam. Példa: Jamie ha kicsit túl van pörögve, akkor már arra ugat, hogy a felvett labdát kicsit magamnál tartom, nem dobom el rögtön, vagy épp egy megkerülést végeztetek vele magam körül és utána dobnám a frizbit. Ha ugatna, akkor fogom az épp aktuális tárgyat, ami az ugatását kiváltotta, elteszem (akár a pulcsim alá rejtem), majd én is elfordulok tőle. Nem foglalkozom vele egy darabig. Sajnos ha ledobom, akkor előfordult, hogy odaszaladt és felkapta maga szórakoztatására, és vagy elvitte, vagy a combomat böködte vele, hogy “dobd máááár el!!!”. Emiatt kell nekem eldugnom a játékot, hogy ne lássa.

A következetesség sarkalatos pontja az egész viselkedés”javításnak”, mert ha csak egyszer-egyszer csinálom meg ezt, és utána elfogadom tőle az ugatást, akkor nem lesz ennek soha vége. Akármilyen rossz  a viselkedés, amit meg szeretnénk változtatni, igen komoly feladat elé állunk, és valljuk be, általában mi, magunk, gazdik vagyunk a hibásak, hogy a viselkedés kialakult. Ezt kell belátnunk, hogy nem a kutya hibája, ne rá legyünk mérgesek, illetve ne büntessük (testi fenyítés) meg azért, ha nem változna a helyzet rövid időn belül. A rossz viselkedések, ha berögzülnek nagyon nehéz azon változtatni. A testi fenyítést ne alkalmazzunk, ha lehet!! Csak gondoljunk bele, mekkora törés lehet a kutyámnak, ha egy felpörgetett helyzetből kiszállok, nem játszok vele, holott már látta a labdát, frizbit a kezemben. 


Szóval mindent összegezve, ahhoz hogy változtassunk: kell egy jól kigondolt, kutya számára is érthető terv. A kutya értse azt, hogy mi miért van, mi esetünkben Jamie-nek értenie kell, hogy a játék hevében kitörő ugatása az, ami nekem nem tetszik. Rögtön akkor a viselkedésem megváltozik, megvonom tőle a figyelmemet. Ha ezt sokszor, jól időzítve megteszem rájön, hogy akkor játszunk, ha csöndben van. 


Végül vissza a szlalomhoz, a jutalmazás módja a jutifalat lesz, virsli-száraztáp összekeverve. A szlalomnál nem mutogathatok, a kezdetekkor még természetesen megvan ez a segítség. Ki kell eszelnem egy parancsszót a pálcák közötti szlalomra. A normál “szlalom” parancsszóra a lábam közötti szlalomot gyakoroltuk be. Ahogy a videót készítő csajszi kutyája is bemutatja,  magától megy be a pálcák közé, megértve, hogy mindkét kapun át kell mennie. Ezt kell Jamie-vel is megértetnem. 


Itt van első napunk videója, nagyon sokat kell rajta még csiszolnom, sőt ezeket a gondolatokat blogomba vetve látom, hogy nincs meg az előre küldésünk, ugyanúgy mutogatok. Lehet még jobb kivitelezési terv kell majd. Majd a következő bejegyzésben… 🙂

Szlalom tanítása 1. nap


Már két közös szlalom gyakorláson is túl vagyunk Orsiékkal. Azért az tudni kell, hogy nem csak a szlalommal foglalkozunk az együtt töltött 2 óránk alkalmával.
Néhány kép bizonyítja, hogy mi is és a kutyák is jól érzik magukat:

Mindkettőnk kedvenc elfoglaltsága miközben a kutyák rohangálnak, a fotózás:
Háttér fotót készítette: Nagy Orsolya
Variációk vizes témára:



Fotó: Nagy Orsolya

Pár kép Ingridől:


 Néhány sztárfotó Jamie-ről:

Fotó: Nagy Orsolya
Fotó: Nagy Orsolya



És a végére, amikor labdamán kutyákok találkoznak, kéretik nem nevetni Jamie fején 🙂 
Fotó: Nagy Orsolya





Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!