Nem csak egy kutyasuli, több annál…

Amikor belecsöppentem a Szegedi Kutya Klubba, mint a középfokot elvégezni vágyó gazdi, akkor láttam, hogy az oktatókat milyen vidámság hatja át. Egyszer csak azt vettem észre, hogy egyre többet és többet szeretnék Velük tölteni, hogy miért?! Azért, mert végre egy olyan társaság tagja lehettem, ahol nem gáz a kutyádat megemlíteni, a kutyádról beszélni hosszas percekig. Nem néznek hülyének, ha véletlenül kimondod a “gyerek” szót négylábúdra, vagy esetleg többes számban beszélnél, amikor a kutyádról beszélsz, ezzel azért vigyázni kell, mert pl az “ivartalanodtunk”, “szartettünk” és még sorolhatnám a hasonló vicces példák esetében nem mindig jól jön ki a többes szám. 

Persze ahogy minden társaság életében vannak klikkesedések, nézeteltérések, itt is akadtak. Soha nem fogom elfelejteni, első hmm nem is igazi nézeteltérésemet, Pankával, az iskola vezetőjével. 🙂 Szerintem így utólag mindketten mosolyra derülünk, ha visszaemlékszünk rá. Rólam tudni kell, hogy ami a szívemen az a számon, így van ezzel Panka is. 🙂 Panka, oktatótársa, Erika segítségével vezette a középfokú tanfolyamot. Első tanfolyami alkalmakkor nehezen illeszkedtem be a csapatba, mert több egyszerre alapfokot végzett gazdi vágott neki ismét együtt a középfoknak. Nekem van egy érdekes stílusom, amit azóta is fenntartok, csipkelődök, egy-egy beszólást eleresztek, így próbálok kommunikációra sarkallni bárkit, na ez a tanfolyamon sem volt másképp. 🙂 De valahogy nem kaptam meg azt, amit akartam, csak egy-két gazdi értette meg mit is szeretnék, aztán Pankától megkérdeztem, hogy mi lesz, ha én ezt így folytatom, mire ő nemes egyszerűséggel  közölte “Kiközösít a falka”! 

A falka, a suli nem közösített ki, sőt azt mondhatom, hogy ismét szereztem pár relatív messze élő (80 km) barátot személyükben. Hiába ez az én formám. 🙂 Mint jó barátok igyekszünk a sulin kívül is ápolni a kapcsolatokat, de azért nem elfelejtve, hogy mi tart össze bennünket. Eddig 3 alkalommal volt szerencsém részt venni különböző eseményeken, mint terelés, és a Veresegyházán található Medvepark megtekintése. A választás azért esett erre a parkra, mert ide a kutyákat is beengedik.

Szóljon ez a bejegyzés a maci és farkas park által otthont adó kalandjainkról. 🙂 
Már a kecskeméti találkozás is elég kalamajkás volt, elalvás, késés, tömegnyomor jellemezte az autókat. Az út nagy része eseménytelen volt, navigációnk miatt mi vezettük a konvojt Dáviddal. Ez itt a reklám helye, éljen az Iphone és a Navigon!!! Nélkülük nem találtunk volna olyan gyönyörű túraútvonalakat, mint amin elvezettek minket a maciparkba. Remek dimbes-dombos homok utakon irányított minket a nagyszerű szerkentyű.  De nem csak mi tévedtünk ezekre a kietlen utakra, a legnagyobb mosolyt az váltotta ki, mikor hasonló telefonnal rendelkező társaság megkérdezte, hogy jó helyen járnak-e, mikor épp tájoltuk magunkat az erdőben! 🙂

Miután megérkeztünk rendezett, egyszerű park, és kedves emberek fogadtak bennünket. Volt itt medve és farkas közös élettereként elkerített rész, külön egy a simogatható farkasoknak, és az ormányos medvéknek. Rengeteg tér nem messze az állatoktól, padok a hosszas figyelés céljából. 

Bejárat után nem sokkal a csapat egy része

Komolyan a helyet csak dicsérni és ajánlani tudom. Bár egy tanácsot adnék, rengeteg szendvicset és innivalót vigyetek magatokkal, de főleg szendvicset, mert enni nem tudtunk. Nagyon sokáig kellett várni, így lemondtunk róla. Ha kutyákkal mentek ne felejtsetek el vizet és tálat vinni nekik, mert nincs ivási lehetőség számukra. Eléggé feltűnőek voltunk a kutyákkal, meg volt, aki okosan a kutyasulis pólójában virított, köszi Móni!! Nagyon közvetlenek voltak itt az emberek, egy család sem gorombáskodott velünk, kutyákkal. Sőt néha a sok gyerek már-már megterhelő volt a kutyákra nézve. Azt elmondhatjuk, hogy derekasan helyt álltak négylábúink, sok szaggal, ingerrel, állatokkal kellett megküzdeniük. 

A nap fénypontja sokunk részéről mindenképp a farkas simogatás volt. Igen, bemehettünk a farkasokhoz kis csoportokban, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljünk velük. Soha nem fogom elfelejteni ezt az élményt. Tudom, sok ember számára, ők már nem igazi farkasok, pedig, dehogynem, vérbeli farkasok, akik ugyanúgy falkába rendeződve élnek, ugyanazokkal a szabályokkal. 

Gabi, Kitti, Móni is élvezte a farkasok társaságát 🙂

Számos írást olvastam, dokumentumfilmet néztem, ami természetes életterükben található, valamint emberhez szoktatott farkasokról szólt. Ezek bebizonyították, hogy egy farkasból sohasem lesz kutya. Korom Gábor előadásán hallottam egy esetről, ahol egy biológus egy farkassal élt együtt, mindaddig nem volt gond kettejük kapcsolatával, míg emberünk lebetegedett és a gyengeséget a farkas megérezve átvette az irányítást. 

Én sem maradhattam ki 🙂

Rövid kitérővel csak a vadságot szerettem volna kihangsúlyozni, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Egyszerűen leírhatatlan az érzés, egy ilyen nemes állatot megérinteni, ilyen közel kerülni hozzá. Voltak közülünk, akik még egy-két puszit is kaptak tőlük. 🙂 Tanács, ha kutyával vagy, és esetleg a jutifali is van a kutyád részére, mondjuk virsli, ha a virslis kezedet beletörlöd a nadrágodba, tuti sikered lesz a falkában! Azonban vigyázat, ételt tilos a farkasok közé vinni!!! Felejthetetlen élmény, szóval, aki teheti akár kutyával, akár anélkül, de mindenképp látogasson el ide!!

A nagy farkasosdi után jött egy kis pihenés. Rengeteg szabad terület van a Medvepark környékén, egy szántóföldre gyalogoltunk, ahol elengedtük a kutyákat. Mi ettünk, ittunk, kutyák kergetőzésben, játékban vezették le fölös energiájukat. Remek kis kikapcs volt ez mindenkinek, elterülhettünk a fűben, és megbeszéltük az eddig látottakat. Aztán előkerült a frizbi, ami beindított mindenkit, hogy kipróbálja. Nem is tudom hányszor repkedtek a rózsaszín korongok, és hány kutya szájában fordultak meg. Néhány kép, mely tanúsítja a kutyák jó kedvét. 

Köszönet a képekért: Adrinak, Évinek, Vikinek, Zsuzsinak
Itt készült a “kis létszámú” társaságunkról a csoportkép is, sajnos páran hiányzonak. 
Fotót készítette: Bartsch Éva

Készült külön a kutyákról is, egyik kedvenc képem:

Fotót készítette: Bartsch Éva
Farkasok bűvöletében

Persze, a medvékkel együtt élő farkasokat is szemügyre vettük, megfigyeltük az egymás közti kommunikációjukat, viselkedésüket egy-egy változásra. Láttuk, ahogyan lassan közelítve felmérik a terepet, majd kommunikálnak a kutyáinkkal. Természetesen erre a sajátjainknak is volt némi hozzáfűznivalója. Voltak, akik meghátráltak a farkasok szúrós tekintetétől, voltak, akik állták, sőt még morogtak is. Ez is olyan érdekesség volt, amit nem tudom, hogy máshol megtapasztalhatunk-e. 
Még egy fontos dolog is történt a nap vége felé, ami bebizonyította a jelenlévőknek, hogy a Tükör módszer jól kidolgozott alapokon nyugszik. Történt, hogy Adri kutyáját úgymond benézte magának az alfa farkas, (ha nem lett volna kerítés… :O ), Bartsch Gabi, a Szegedi Kutya Klub egyik oktatója, Edward mellé állva szemmel verte a farkast, Gabi nyert. A farkas vereséget szenvedett, így vissza szerette volna állítani tekintélyét a falkában, kipécézte magának a legközelebb álló egyedet. Épp, hogy nekiment, Gabi ekkor egy erős rászólással az akció befejezésére késztette az alfát. Igen, most mindenki érezheti, hogy milyen büszkék voltunk a “mi” Gabinkra!!! 🙂 Mindezeket a technikákat a kutyaiskolán is alkalmazzuk, eredményesen. 
Remek hely a Medvepark családoknak, kutyásoknak. Több mint egy hónapja voltunk itt, mégis olyan, mintha most történt volna. 


Jövő héten, április 30-án terelünk!! Ismét egy jó hangulatú kikapcsolódási lehetőség, Veletek, Kedves Barátaim!!! 





Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Orsi says:

    Jujjj tuti szupi lehetett! 😀 jaj és majd jövőhét séta, mert már olyan rég találkoztunk rendesen, hogy alig ismerünk egymásra ha nincs nálunk kutty 😀 ja, és mi nem szart szoktunk zabálni, újabban, hanem mindenféle disznóbeleket… cukker. 😀


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!