Hmmm…orvosiasan hangzik ez az egész, igaz?
A kutyasulira sokan jönnek azzal az indokkal, hogy baj van a kutyájukkal. Ilyenkor az oktatók, felmérik a problémát, utánajárnak a kiváltó ok(ok)nak, megterveznek egy lehetséges terápiás útvonalat. Azért írom, hogy lehetséges, mert a kutya foglalkozások alatti fejlődése nagy mértékben befolyásolja ezt, valamint a gazdi sem tud olykor-olykor valós képet mutatni a problémáról, kiváltó okokról. Nem létezik egy kitaposott terápiás út, mely elvezet a kívánt célhoz!!! Szerintem az oktatók örülnének a legjobban, ha végigsétálhatnának a kutyával vagy épp a gazdával, mint Dorothy az Ózban a kikövezett úton. De, ez korántsem helyes elgondolás, sok töprengéssel jár, volt alkalom, hogy a terápia foglalkozás után összeültünk, hogy megbeszéljük ki, hogyan menne tovább. Mindenki hozzátette a mondandóját, de az is megesett, hogy a megfigyelők láttak olyan dolgokat, amit a terápia vezetője nem vett észre.
Jó, ezen a Dorothys dolgon most elgondolkodtam, és most javítanék… szóval nekünk, oktatóknak kellenek a kihívások, de sokszor láttam magam is, hogy a gazdákat vagy épp a kutyákat megviseli egy-egy foglalkozás. Ilyenkor az ember mit kívánna? Naná, hogy abrakadabrás Dorothys utat, nem?
Megfigyelőként alkalmam volt végigkísérni hogyan nyílnak ki a félénk kutyák, hogyan értik meg a fajtársaikhoz szocializálatlan kutyák a kutyák világát, sajátítják el a saját nyelvüket, hogyan válik az agresszív kutyából szabályokat, határokat át nem lépő kutya. Eddig a kutyáról beszéltem, mint terápiázandó lényről, azonban a “terápiáskabát” korántsem mindig az ebünkre húzható! Van, amikor a probléma csak a gazdával áll fent, mással remekül működik a kutya, azonban a gazda kezében kipukkad a rózsaszínlufi. Ilyenkor igenis a gazda az, akit meg kell tanítani a helyes kommunikációra.
Egy ideig csak a kerítésen keresztül néztem ezeket a terápiás foglalkozásokat, amit általában Bartsch Gabi tartott. Ilyenkor mindig átéltem azt, amit a gazda érezhet, amit én éreztem akkor ,amikor a saját kutyáimmal volt gond. Bemutatkozómban említettem, hogy nekem sem voltak aranyból a kutyáim, nagyon sok probléma volt velük. Bonny goldenem egy kutyatámadás következtében soha nem volt hajlandó a fajtatársai közelébe menni, sőt innen kezdődött valamilyen szintű agressziója más kutyákkal szemben (ez alól kivétel volt Snoopy kutyám). Ma már tudom, hogy egy alapjában szocializált kutyával is történhet olyan, ami miatt bizalmatlanná válik más kutyákkal szemben, azt is tudom, hogy ilyen állapotban nem szabad hagyni. Erre jó a terápia, mit nem adtam volna, ha én is elmehetettem volna Bonnymmal…
Kutyatámadás érte az egyik Kölyök Klubos kutyánkat, gazdi jelezte felénk a történést, mi annyit tudtunk tenni oktatóként, hogy jobban szemügyre vettük a kölyök viselkedését a következő foglalkozáson. Szerencsére a trauma nem maradt meg, ugyanúgy játszott a többiekkel, mintha mi sem történt volna.
“Gyere be!!” – hangzott el Gabitól a mondat egy terápia kellős közepén. Innentől kezdve a “kerítésen át kukkolóból” felfejlődtem “kellékké”. Ne gondoljatok valami lealacsonyító dologra, egy terápia folyamán olyan emberek jelenlétére van szükség, akik azért ismerik a kutyák kommunikációját, valamint egy-egy testjel hatását. Hogy érthető legyek, nem lehet egy félős kutyára ráhajolni, ránézni, az emberhez szoktatás is úgy működik, hogy semmilyen szinten sem nézheted a kutyát. Egyszer próbáljátok ki, iszonyat nehéz!!!! Legalábbis nekem az volt, Jamievel hála nincs gond, és megszoktam már, hogy semmi hatással nincs rá, ha nézem (természetesen itt most nem a szemmel verés hatástalanságáról beszélek). A szemem kívánta, hogy a kutyára nézzek, úgy tartsam a falatot, hogy lássam elveszi, ne csak érezzem ezt. A képet is párosítani szerettem volna az érzéshez. Mondom, óriási kihívást jelentett számomra.
A harmadik, és egyik legérdekesebb állomás az volt a történetben, mikor saját kutyámat kellett behoznom, hogy vagy kiváltsa, vagy elsimítsa a problémákat. Egy igen domináns kutyánál Jamie kihozhatja azt a viselkedést, amiről épp le szeretnénk tiltani. Vagy egy kölyökhöz kell éppen, aki elég vehemensen játszik más kutyákkal a környezetében, na hozzá ismét jó a Pöttyös, hisz egy aussie-ról beszélünk, ki, ha nem ő játszik vehemensen!!! 🙂 Volt alkalom, amikor segíteni kellett az együttjátszás élményét elmagyarázni egy “páciensnek”, hmm ez ment neki, hisz khm picit labdamán, játékmán kutyám van, de nevezhetjük szimplán apportbolondnak is!! 🙂 Ehhez a feladathoz például az egyik ügyességi feladat jött kapóra, amikor a kutyának az eldobott tárgyat kell parancsszóra elindulva beapportíroznia. Így a más kutyáktól tartó kutyának előnye volt labda elkapására, miközben Jamie egy kis késéssel ott robogott mögötte, azaz szépen finoman hozzá próbáltuk szoktatni a helyzethez. Mindegy is, sok sok mindenben lehet segítségemre/ünkre Jamie, mert számos eset bizonyítja eddig, hogy nem az a bunyókezdeményező típus, de ugyanakkor benne van a domináns fajzat is.
Fergeteges volt látni a fejlődéseket, számtalan sikersztorinak szemtanúja voltam, nem szeretnék példákat hozni, mert senkit nem szeretnék ezáltal megsérteni. Illetve nem biztos, hogy pontosan ismerem a problémát, megoldókulcs folyamatát. Így ezzel nem élnék, de azt elmondom, hogy bizony láttam boldog kutyákat, és boldog gazdikat kisétálni azon a bizonyos kapun, mely már valóban a BOLDOG KÖZÖS ÉLETHEZ vezetett. Mert nem lehet jobbat és szebbet kívánni, mint azt, hogy kutyánk problémamentesen éljen együtt kutyákkal, emberekkel, környezetével.
Pár kép, mely abszolút tükrözi a boldog kapcsolatot, a képek május 6-án készültek a kutyasulin, amikor is az egyik legjobb hangulatú klubon vehettem részt, az idő gyönyörű volt, mindenki boldog volt, és Évinek köszönhetően egy remek játékon adhattunk számot tudásunkról. A feladat lényege az irányítás volt, lehetett találni itt akadályt, palánkot, kúszót, flakonokat, amiket elboríthatnak kutyáink, aztán nekünk, gazdiknak egy négyzetnyi területen kellett maradnunk. 🙂 A kölyök képek a Kölyök sulin készültek, Viki jóvoltából, ez úton is köszönöm Neki! 🙂 :* Akkor helyezzük magunkat harmonikus állapotba, és lapozzuk végig őket:
Pár kép, mely abszolút tükrözi a boldog kapcsolatot, a képek május 6-án készültek a kutyasulin, amikor is az egyik legjobb hangulatú klubon vehettem részt, az idő gyönyörű volt, mindenki boldog volt, és Évinek köszönhetően egy remek játékon adhattunk számot tudásunkról. A feladat lényege az irányítás volt, lehetett találni itt akadályt, palánkot, kúszót, flakonokat, amiket elboríthatnak kutyáink, aztán nekünk, gazdiknak egy négyzetnyi területen kellett maradnunk. 🙂 A kölyök képek a Kölyök sulin készültek, Viki jóvoltából, ez úton is köszönöm Neki! 🙂 :* Akkor helyezzük magunkat harmonikus állapotba, és lapozzuk végig őket:
 |
| Képen: Mesits Viki & Kira |
 |
| Képen: Szécsi Annamária & Malchi A közös játék élményével |
 |
| Képen: Csikós Adrienn & Edward |
 |
| Képen: Bartsch Gabi & Prücsök |
 |
| Jamievel 🙂 Fotót készítette: Mesits Viki |
 |
| Képen: Bartsch Éva & Süsü |
 |
| Képen: Földi Zsuzsi & Aminah |
 |
| “Összhang”, feladat: Akadály! Fotót készítette: Mesits Viki |
 |
| Kölyökkori szocializáció a Kölyök sulin Fotót készítette: Mesits Viki |
 |
| Kölyök sulis kölykök “beszélgetése” Fotót készítette: Mesits Viki |
 |
| Rendet felügyelő óvóbácsi, Jamie Fotót készítette: Mesits Viki |
Naná, hogy nem hagyhatom ki azt, hogy saját problémánkról is kicsit írjak, mert most sincs aranyból a kutyám. 🙂 Jamie fajtajellegéhez hűen kellően őrzi a területét, minket. Ezzel baj nincsen, azért nem választottam ismét golden retrievert, amikor fajtákat néztem, mert mint tudjuk a golden max farkcsóva akadállyal szolgálhat egy-két rosszarcú embernek. Jamie fajtáját tudatosan néztem, elemeztem, előnyeivel, hátrányaival. Minden fajta esetében beszélhetünk hátrányokról, rózsaszín világban nem szabad élnünk. Jelenleg még nem teljesen kontrollált Jamie egyik gyakori, otthoni, munkahelyemen alkalmazott tevékenysége, az ugatás. Ennek a megoldására még nem jöttem rá, alkalmaztam pár technikát korábban, de nem vezettek tartós sikerre. Így ez még a jövő témája, majd összeülünk a sulin és kiötlünk pár alternatívát.
Így a végére jöjjön a gyógyszer reklámokból elhíresült mondat átirata, bármilyen kérdése van keresse fel szakemberét. Általában nem a leghatékonyabb, legokosabb megoldás a problémák kezelésére saját kútfőnkből ötletelni. Hiába vannak elég jól megszerkesztett és még használható módszereket bemutató ismeretterjesztő sorozatok, de minden kutya más, minden probléma más, ezáltal minden megoldás más és más. Szóval hajrá kedves Gazdik, merjetek segítséget kérni! 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: