 |
| Első alapfokos csoportom 🙂 Fotó: Erdélyi Szabolcs Péter |
Mint, ahogy arról beszámoltam már korábban is, egy mérföldkő megmászása jutott nekem az őszi szezonra, Bartsch Gabival vezethetem, neki segítkezem a nagy gengszterek 7 hétvégét ölelő tanfolyamának rendfenntartásában… A tanfolyamindításról, kezdetekről már írtam korábban, az Itt van az ősz, itt van újra bejegyzésemben olvashattátok.
 |
| Bartsch Gabival, a Nagy gengszter csoport oktatói Fotót készítette: Nagy Orsi |
Most csak összegezném, hogy számomra milyen volt ez a 7 hétvége. Voltak lentek és nagyon fentek is, azaz voltam a föld felszínén csúszkálódva és voltam ezerrel a föld felett repkedve. Igen, kedves Gazdik, az oktatóknak is vannak ilyen hullámaik. Természetesen a lenteket inkább a körülmények megnehezülése eredményezte, nem a pályán fentlévő kutyák, Gazdik. Korom Gábor előadásáról tartottunk Orsival hazafelé, amikor a nagyszerű úton (Köszönet kedves Kormány a fergetegesen rendbentartott utakért…) egy kanyarban őrült nagy 70 km/h-s sebesség mellett megdobott bennünket egy pukli, ami a kanyar közepén úgy gondolta, hogy kibacarint velünk…hát megtette…Kicsi kocsim 2 hetes javításra szorult. Köszönet utólagosan is Frittmann Anitának, aki magához vette Orsit és engem, aztán együtt mentünk a kutyasuliba. Ezer hála érte!!!!! Ez a kocsi mizéria azért elég kellemetlenül érintett, emiatt voltam kicsit lehangolt pár alkalommal, ilyenkor Gabi sokszor mondta, hogy akkor most dühből jön a büntetés, de ha lehet ne zúdítsam az összeset rá a kutyákra. Nem is tettem… 🙂 A fentek Nektek szóltak Gazdik, blökik!!! A jó hangulat, az állandó érdeklődés, közvetlenség, és az hogy mindenben benne voltatok, ezek voltak azok, amik hozzájárultak ehhez.
 |
| Pár kép arról, hogyan tanítanak a gazdik Fotók: Heipl Mónika, Bartsch Évi |
Tanítás, ezzel kapcsolatban csak annyit, hogy az ovi remek ugródeszka, nem csoda, hogy így találták ki a “rendszert”. Itt már megtanulod az alapokat, illetve jönnek a gazdik a problémákkal, amit ha minden jól megy meg is tudsz oldani. Általában nem annyira eget rengető problémák ezek, de már megolajozza az agytekervényeidet, hogy később jobban működjenek már berögzült problémákkal illetve a tanulásban való elakadásokkal kapcsolatban. Nagyon szerencsések voltunk, mert a gazdik kutyák alapfelkészültsége igen jó volt, azaz mindenki tudott ülni, a legtöbbnek a fekvés sem okozott gondot. A klikker is sokak számára ismert volt, így remekül haladtunk, legalább belefértek a büntetések is… 🙂 🙁 A tanfolyam előrehaladtával egyre többet dolgoztunk, fokozatosan növeltük a kutyák totális gazdira való kapcsolásának időtartamát. Persze akadtak konfliktusos esetek, amikor a kutya nem akart lefeküdni, szépen lábnál jönni, ezekre is volt idő, hogy ránézzünk, megkeressük a miérteket. Tanácsokat adjunk a megoldására.
 |
| Itt valamit magyaráztam Dávidnak, ehhez kértem juti falit Fotó: Heipl Mónika |
Úgy láttam, hogy a gazdik számára az első lesokkoló momentum volt, amikor Gabi bemutatta Prücsivel a vizsgát. Az én feladatom volt, hogy felhívjam a gazdik figyelmét apróbb dolgokra, mint a fordulatoknál, ütemváltásoknál a “lábhoz” kiadása, kutya csalogatása, pórázhasználat, figyelem felkeltése, fenntartása. Ez után kellett egy kis lélekmelengető “MEG TUDJÁTOK CSINÁLNI!!!!!”, amolyan csapatösztönző. 🙂
Ahogy a komolyabb feladatok is előkerültek, úgy bontogattunk csoportokat, ilyenkor általában mindig úgy kaptam a csoportot, hogy Kitti (suli oktatója) Csipivel hozzám kerüljön. Totál biztonságban éreztem magam, mert ha valami óriási baklövést mondtam volna, akkor kijavított volna. Ha jól emlékszem nem volt erre példa, inkább én kérdeztem egy-egy mondandóm befejeztével, hogy “Kitti, lenne még valami hozzáfűznivalód?” 🙂 .
Játékok, az összes rendelkezésünkre álló ebathlon játékot eljátszottuk, volt aminek nagy kedvvel ugrottak a tanfolyamosok, volt amihez biztatás kellett. Meg is kaptuk a másik pályáról néha, hogy eltereljük a gazdik, kutyák figyelmét a nagy csinnadrattánkkal, örömködéseinkkel… hiába, azt hiszem Gabival nagyon jól tudunk bulihangulatot csinálni 🙂 Versenyeztettük elég szépen őket, hogy akkor ki az első, mi kell hozzá még, hogy átvegyék az első helyet. Azért a gazdik is belelendültek ennek eredményeképp, sőt sportszerűen mindenki megtapsolta a nyertest, nyerteseket, és együtt örültünk a sikereknek!
Természetesen ezeknek a játékoknak is vannak szerepeik a tanfolyam menetében, kis összeismerkedés, hangulat meghozása, és a legfontosabb kutya-gazda párok számára egy közös játék, akció, kapcsolat erősítése. 🙂 Voltak itt is nehezebb esetek, amikor egy-egy pálca gondot jelentett a delikvens kutyának, vagy épp az aratásnál a hosszú póráz, ami megfeszült… ilyenkor is egy csapatként drukkoltunk a megoldásban!! 🙂 Sok mosoly jut eszembe, ha ezekre a játékokra gondolok… 🙂 🙂 🙂 ( A képeken a síszezon játék pillanatai láthatók Készítette: Heipl Mónika)
 |
| Itt éppen rájöttünk, hogy Maxim nem szereti a pálcákat… Fotó: Heipl Mónika |
Büntetések, na ezek voltak… külső oktatói elmondások alapján jó időben léptem, amikor léptem, illetve a rászólások is többnyire sikeresek voltak. Egy kutyát kivéve, ő Balambér és a kan mivoltja és a célszemély Daffni. Ennek csak Daffni, a golden leányzó és mi nem örültünk annyira… 🙂 Sajnos nem jegyeztem fel alkalomról alkalomra, hogy mi történt, legközelebb tuti megteszem, így nem tudom pontosan, hány megtolásban vettem részt. 5 (6?) megtolás volt a sulin, ebből 3-szor emberre morgás, 1-szer pedig fokozott agresszivitás kutyával szemben. Mindegyik megtolásban részt vettem, sőt volt 3 alkalom, amikor én kezdeményeztem a büntetést, mert egy kisebb jellegű bünti után visszamorgott rám a kutya, ahham…fenomenális volt… Hogy akkor ott mit gondol az ember, nem tudom, csak azt, hogy nem féltem, nem volt köztünk egyéb, mint levegő, de nem féltem… Mentem előre azt tudva, hogy meg kell oldani, és a helyes megoldás nem a kihátrálás, hanem a belebumm (természetesen nem úgy, hogy széjjelharaptatom magam) ….
Ezek a fajta büntik nagyon jó hatással voltak a négylábúakra, a későbbi tanfolyamok alatt elég volt egy rászólás, és úgy rebbentek el onnan, ill szakították meg azt a cselekedetüket, amit épp nem néztem jó szemmel, mintha ők lennének a legcukibb (kis)kutyák… 🙂 pedig kőkemény gengszterek!!! Balambér esetére visszatérve, nála is érett egy komolyabb büntetés, de annyira a végére csúcsosodott ki a probléma, hogy nem akartuk Gábort, kutyát, többi gazdit ezzel “leterhelni”, megkockáztatva azt, hogy emiatt szétcsúszik a vizsgájuk…
 |
| Szerelmes Balambér és a menekülő Daffni 🙂 Fotó: Heipl Mónika |
 |
| Drága Gazdik!! 🙂 Fotók: Heipl Mónika, Bartsch Évi |
Gazdik, ahhoz, hogy egy tanfolyam ilyen jó legyen, mint amilyen a miénk is volt kellenek a gazdák. Kell az ő akaratuk, hogy ezt a tanfolyamot el akarják végezni, kell az érdeklődés, mindenre való nyitottság, ha valaki az ő A-juk helyett B-t mond, akkor el kell rajta gondolkozni, el kell tudni fogadni a kritikát, akár pozitív, negatív. Együttműködés, ha épp egy idétlen játékot játszunk, amikor csak emelgetjük a lábunkat láthatatlan egeret vélve az alatt, akkor maximálisan a csoporttal tartani. 🙂 Az sem hátrány, ha a delikvens szeret csoportban, emberek között lenni, megnyilvánulni 🙂 Drága Gazdik, Ti ilyenek voltatok, és ha épp nem, akkor vettétek a fáradságot és felpörögtetek erre a másfél órára. Tudom, hogy sokatoknak igazi megpróbáltatás volt itt lenni meló és más elfoglaltságok miatt, de Tiétek a győzelem a kitartásért, hisz kezetekben a sikeres vizsga mellett az oklevél!!! Jaj, de előre szaladtam!!! 🙂 🙂 🙂 Mivel kommunikációt végeztem így legyen egy kis szakszó, ilyen extrovertált társaságot szeretnék minden tanfolyam folyamán. Ha jó a hangulat, akkor ez a másfél óra csak úgy elröppen, ennek mi, az oktatók nem örülünk néha, mert lehet nem mindig sikerül a kitűzött, megbeszélt tematikát leadni. 🙂
 |
| Egy kis életkép, mikor Gabi mondja az igét… Fotó: Bartsch Évi |
Szerettem nagyon, amikor szakmai csoportokat alkotva egymást véleményeztétek, volt itt pofon, vállveregetés, ráncbaszedés persze csak verbálisan 🙂 Kis segítséggel láttátok a problémákat, a jó dolgokat, amiket esetleg ti is használnátok a jövőben, ja, és ami a legfontosabb, mertétek a véleményeteket felvállalni. Aki kapta ezeket, hősiesen tűrte 🙂 (nem is tehetett volna mást… 😛 )
Hatalmas fejlődésen mentetek végig, látom magam előtt a tanfolyam első napjaiban egy kissé bizonytalan lényeteket, és a végén mivel annyit hangoztattuk 🙂 kihúzott, erőt sugárzó, határozott embereket. 🙂
 |
| Még egyszer az ebzetekről készült kép összegzésként |
Kutyák, sztár szereplői a tanfolyamoknak, nem igaz?! Miattuk, velünk jövünk, aztán közben, mi, emberek tanulunk. Megtanuljuk, hogyan tanítsuk négylábúinkat, hogy könnyebben beilleszkedhessenek életünkbe, könnyebbek legyenek velük a mindennapok. Erős mezőnyt kaptam így elsőre, ahogy azt korábban is bemutattam. A legfontosabb, hogy én úgy láttam, hogy mind meg szeretett volna felelni a gazdájának. Emiatt sok mindent leküzdöttek, problémákat, gátakat. Tanúja voltam itt, a tanfolyamon felszínre kerülő gondoknak, mint a pálcáktól, póráztól való félelem, idegenkedés. Korábban soha elő nem forduló cselekedet megnyilvánulása, mint az emberre morgás.
 |
| Daffni és Mex, akit sikerült jobb belátásra bírni… 🙂 Fotó: Bartsch Évi |
A kutyák összessége pár alkalom alatt falkává alakult, ahol nagy nehezen, és lehet nem a legnagyobb pontossággal, de Gabiékkal megállapítottuk a rangsort.
 |
| Figyelek, árgus szemekkel Fotó: Bartsch Évi |
Ti voltatok a sztárok, akiket végig figyelnem kellett, hatalmas pálya 10 kutyával, 10 akarattal… 🙂 Ami leginkább tetszett, hogy az összes kutya behívható volt, egy-egy szélrózsa, falkarohanás után nem kellett sok idő és mindenki mellett ott termet a kutyája. Ha épp akadt egy két kivétel, akkor besegítettünk… 🙂 (ivás, pisilés, játék más kutyával).
 |
| Szimpla kommunikáció… Fotó: Bartsch Évi |
A gazdik hamar rájöttek, hogy mivel lehet ebzetüket leginkább motiválni. Előkerült a sokszor használt virsli mellett a sajt, alma, sült csirke… a tanfolyam végére gazdikra pörgő kutyákat kaptunk, melyhez segített a jól megválasztott motiváció, illetve a kötődés tréning.
 |
| Fotó: Nagy Orsi |
Vizsga, 2012.10.28. szél, eső, Szeged és a Taft még mindig tart…lehetne ez is, de ehhez még hozzájött a 3°C hőmérséklet és a vizsga napja, mely egész kemény megpróbáltatások elé állította mind a gazdikat, mind a kutyákat, és mind minket, oktatókat, bírót. A legszebb az egészben, hogy a vizsga előtti nap kivételével, szikrázó napsütés, korántsem őszi meleg jellemezte a napjainkat, így ne lepődjön meg senki, ha pólós rövidnacis ruházattal felfegyverkezett emberekről lát képeket… 🙂 Ahogy a mondás tartja, a kutya bármilyen időjárásban kell, hogy tudja a feladatát.
 |
| Fotó: Nagy Orsi |
Először Panka és Szabolcs alapfokú csoportja mutatta be tudását Karádi Róbert bírónak, aki eme remek időjárás ellenére is tanulságos bírálatokat adott. A mi vizsgánkig kicsit talán alábbhagyott az eső, 12:00 körül kerültünk sorra. Én a hosszú helybenmaradásnál álldogáltam a gazdákkal, míg Gabi vezényelte a pályamunkát. Mindig két kutya volt fent a pályán, én a két pályamunka végeztével mondtam el Robinak, hogy milyen sikerrel teljesítették a kutyák a helybenmaradást. Nagyon szép vizsgákat láthattunk, mindenkinél keresztbetett ujjal álltam végig a bírálatokat, izgultam rendesen, annyira, hogy a saját csoportom bírálatára nem igazán emlékszem… 🙂 hiába ez az én formám!! 🙂
 |
| Fotó: Nagy Orsi |
Örültem, hogy mindenki maradni tudott a végéig, ismétlem a sz@r idő ellenére is, így egy olyan csoportképet készíthettünk, amin mindenki rajta lehetett… Tényleg úgy érzem életem meghatározó részévé vált ez a kis csapat, tanfolyam… átestem a tűzkeresztségen…
A végén sütivel, pogácsával és majdnem menzaízű teával ünnepeltük sikereinket!! Végignevetgéltük az eszem-iszom-dinomdánomot, jót beszélgettünk, majd felszerelkezve extra kupival hátul a kocsimban elindultunk haza, Soli felé.
 |
| Élmény volt Veletek, Srácok!!! VILÁGBÉKÉS képünk!! 🙂 Fotó: Erdélyi Szabolcs Péter |
Köszönöm Kedves Gazdik, hogy Veletek, Belőletek tanulhattam, remélem még találkozunk, akár a középfokú tanfolyamon, ahol valamilyen formában, de mindenképp ott leszek! Köszönöm Gabi a sok tanácsot, a pár nem 10 perces telefonbeszélgetést! V. Nemes Nagy Pankának és a Szegedi Kutya Klub oktatóinak, hogy megelőlegezték nekem azt a bizalmat, amivel segítő lehettem ezen a tanfolyamon!
Gratulálok természetesen Mindenkinek, aki a vasárnapi napon kimerészkedett otthonából, és eljött számot adni tudásáról. Másik alapfokú csoportból kiemelten gratulálok Dr Farkas Dórának – Morrisnak és Szűcs Anikónak – Danténak, akik alapemberei voltak az általam vezetett oviknak.
