Balról felül: Dante, Bogyó Balról lent: Balambér, Mex, Ingrid

Megtartottuk a januári foglalkozásunkat 13-án, vasárnap. A létszám hagyott némi kívánnivalót, sajnos sokan lebetegedtek, így csak 5 Gazdi-kutya páros állta a sarat a pályán. Orsiék velem jöttek reggel, így kint voltak egész nap, rajtuk kívül Anita és Mex, Gábor és Balambér, Attila és Bogyó, Dávid és Dante jöttek el. Férfiuralom volt gazdailag 🙂 na ilyen se sokszor fordul elő… 

Anita és Mex

Engedelmessel kezdtük az órát, szakértői csoportokban, Gabi és az én irányításommal néztünk rá az engedelmes vizsga pórázos és póráz nélküli elemeire. Fordulások, irányváltások, ütemváltások, kutyától való eltávolodás ültetésben, fektetésben, helyes magunkhoz rendelés. Az én két párost kaptam, Gáborékat és Orsiékat. Mindkettőjük munkája után megbeszéltük, hogy ki mit és hol hibázott, mely elemek voltak nagyon szépek, mikor sikerült a kutya figyelmét magukon tartani. Azt kell hogy mondjam az én párosaimnál nem volt gond a szemkontakttal, kutyák szépen követték gazdáikat, eltávolodásokkal sem volt gond különösképp. Akkor most jöjjenek a hibák: fordulásoknál volt, hogy le-lemaradoztak a blökik, lassú lépésnél Ingrid pl néha leül, egy dolog mindkettőjük munkájában ugyanúgy megvolt: nem biztos behívás, hátralépnek egy-egy lépést a gazdik. A szakértői csoportoknak az a lényege, hogy megfigyeljük a párosokat és a munkájukat értékeljük. Az a legoptimálisabb, ha nem az oktatók elemeznek, a Gazdik látják és el is mondják véleményüket, esetleg segítenek annak megoldásában. Volt, hogy rávezetés kellett, pl mit láttál a lassú lépésnél, fordulásnál…? Összegészében sikerült összegyűjtenünk mindent. 

Orsi és Ingrid

Jöhetett az elengedés, kutyák játszhattak, futkározhattak ismét, míg mi együtt már nagyobb létszámban megbeszéltük a két csoport eredményeit. Kiderült, hogy a hiányos gyakorlásokat csak a kutyák jó emlékezője mentette meg. Igen, Gazdik, Ti ismertétek be, hogy nem volt annyi időtök a feladatok ismétlésére, tanulására, amennyi épp szükséges lett volna. Nem csak az engedelmes munkát kellett volna gyakorolni, hanem a formálás is porondon volt.

Attila és Bogyó

Következő feladatként a hosszú helyben maradásra néztünk rá. Belevittünk egy kis rafináltságot, megpróbáltuk Gabival megzavarni a kutyák munkáját. Kerülgettük a Gazdákat, a helyben maradó kutyákat, dobálgattunk követ a kezünkben, és ejtettünk le falatot a földre. A kutyák rendre helyben maradtak. Balambér esetében igyekeztem lassú mozdulatokat tenni, de fekve kibírta még a fejem fölé emelt kezemet is. Büszke voltam Gáborra és kutyájára. 🙂 Orsi és Ingrid, akikkel még tréningeztünk, sajnos még mindig küszködik a hosszú helyben maradással. Visszatanácsoltuk Gabival az alapokhoz, valahol még mindig nem oké Ingridnek a “marad” vezényszó jelentése. Kidolgoztunk egy tervet, mert munkájuk eredményessége megváltozik a kutyaiskolán, így eljönnek velem többször is vasárnaponként, és gyakorolgatnak a suli területén. Itt is fel kell építeniük a feladatot, mert benne van a párosban, és a két szép kék szememmel magam is láttam, hogy meg tudják csinálni!! A többiek remek munkát végeztek a nehezített körülmények között is. 🙂

Dávid és Dante

A “Nem” tiltószó, avagy letiltás volt a következő témánk. Az alapokat már megkapták a Gazdik alapfok során, amikor bent voltunk a városban és a “csigaméreggel” átitatott vislis, szalámis íncsiklandó falatkákat kellett meghagyni a mérgező társaságnak, azaz nekünk. Ezzel a gyakorlattal sok felevéstől menthetjük meg magunkat, és kutyánkat. Ha jó a letiltás, ha a kutya érti a szót, és tudja a mögöttes tartalmát, akkor nem lesz gond.

Térjünk egy kicsit ki, mit is takar ez a bűvös tiltószó. 

• Sokféle tiltószó létezik: nem, fúj, hagyd, elég. Rajtunk áll melyiket választjuk.
• Hogy használjam?: Határozottan, szigorúan, de ne idegesen mondjuk ki, fontos tudni, hogy ordibálással nem érünk el semmit. Ne ismételgessük, azzal érvényét veszti. 
• Kondicionálás, ahogy a klikkerhez a pozitív dolgot, pl jutalomfalatot, úgy ehhez a szóhoz negatív tartalmat kell társítani.
• A kutyától is függ, hogy mi ez a negatív tartalom: lehet egy zaj -kaviccsal megtöltött palack megrázása, földhöz vágása, eldobása a kutya irányába (nem a kutyát dobjuk meg vele)-, kutya elzavarása, vagy orron koppintása…
• Tiltószó jelentése kutya számára: “Hagyd abba, amit csinálsz!”
• Dicséret: Ha a kutya abbahagyja a minket zavaró cselekvést, viselkedést, akkor minden esetben meg kell dicsérni!!!
• Gyakorlás: Ajánlatos olyan helyzeteket kreálni, amikben tudjuk kutyánk hibázni fog, így mi elég felkészültek lehetünk a tiltószó használatára.

Mex, azt azt azt!!! 🙂 Anita és Mex

Az engedelmes munkákat megtörtük egy már az alapfokon lejátszott ebathlonos játék továbbfejlesztett verziójával, a transzporterrel. Adott két pálcákkal körülhatárolt négyzet, egymástól 4-5 lépésre. Egyikben a játékok, a másik pedig üresen áll, várva a játékokra. Cél, hogy minél több játékot juttassunk egyik négyzetből a másikba, de csak mindig azt szabad átjuttatni, amit a kutya utolsóként megfog, amihez utolsóként hozzáér. A buktatója, hogy ha a bepakolós négyzetben ér hozzá az adott tárgyhoz, akkor vissza kell tenni és oda a pont… Nagyon ügyesek voltak a Gazdik és jó hasznukra lett a tiltószó átbeszélése, mert sokan épp annak segítségével érték el, hogy kutyájuk ne akarja mindenáron továbbra is magával hurcolni a már átpakolt tárgyat.

Orsiék transzporterelnek 🙂

Természetesen a formálás sem maradhatott ki az óra anyagából, sajnos idő szűkében nem tudtunk annál többet mondani, mutatni, ami a kért feladat. Azaz érjük el a fent említett klikkeres tanítás módszerével, hogy kutyánk fekve helyet foglaljon a leterített törölközőn. Lehetett látni, hogy akik már formáltak, illetve akiknek kutyái már ráéreztek e típus ízére, rögtön tudták, hogy ha valami lekerül a földre, azzal csinálni kell valamit. Így Dante, Ingrid még az engedelmes munka ellenére is be tudott kapcsolni a formálásra, és megtették kezdeti lépéseket a lefekvéshez. Mex esetében is jelentős változást lehetett látni, igaz Anita még mindig picit el van keseredve, de abszolút lehetett látni a változást Mex hozzáállásában. Kevesebb időt töltött Anita fixírozásával, inkább tekingetett jobbra-balra, amire eddig is kapta a megerősítéseket. Hajrá Mex, és kitartást Anita, meglesz az!!! 🙂

A játék öröme Attila és Bogyó

Hasonló mozdulat két és négylábon!! 🙂 Dávid és Dante

Ennyi minden fért bele a legutóbbi óránk idejébe, remélem a tervezett pótlóóra Mindenkinek megfelel, akik nem tudtak betegség és egyéb okok miatt eljutni hozzánk. Már csak egy foglalkozás van hátra, aztán a február végi vizsga, egyre közelebb tartunk és egyre kíváncsibb vagyok hogyan szerepelünk a vizsgán. Következő alkalom február 10. 🙂   

Jaj, olyan jó, hogy az idő engedte, hogy részt vehessünk a klubokon, amiket Panka állít össze nekünk. Nagyon élvezem ezeket, főleg mert ilyenkor döbbenek rá, hogy huh mennyi mindent nem tudunk még, mennyi mindenen kell még csiszolni… Az sem elhanyagolható, hogy ilyenkor látjuk csak igazán, hogy ki milyen szépen dolgozik a kutyájával, mekkora az összhang, mert akik benne vannak a közös munka mókuskerekében pontosan látják, mikor van összhang vagy épp konfliktus a kutya és gazdi között. 
Ahhoz, hogy dolgozni tudj kutyáddal fontos a jó és kiegyensúlyozott kapcsolat, valamint hogy a kutya akarjon dolgozni, veled dolgozni. Láttam olyat nem is egyszer, hogy másnál a kutya úgy dolgozott, mint egy álom. Többek között ezt saját bőrömön is megtapasztaltam. Jamievel is vannak hullámvölgyeink, de kinek nincs a kutyájával?! Aztán pont kutyacsere volt a porondon, ami azt eredményezte, hogy Marcsinál úgy működött a kutyám, mint egy álom. Ilyenkor tudatosul a gazdákban csak igazán, hogy vagy bennük van a hiba, vagy a kettejük kapcsolatában.
Egyik emlékezetes klubon elpróbáltunk pár megváltoztatott tanfolyamos feladatot. Mindegyiknél rájöttem, hogy melyik mire próbál erősíteni, vagy épp milyen hiányosságokra próbál figyelmeztetni. 
Remélem nem lesz baj, ha leírok pár feladatot: 
Ez egy irányítós feladat, a lényeg, hogy 8-asban kell megkerültetni a kutyával a bójákat, tárgyakat úgy hogy mi közben nem változtathatjuk meg helyzetünket. Én a két kerülendő tárgy közé helyezkedtem, mert az ránk volt bízva, hova cövekelünk le. Mi voltunk ennél a feladatnál az elsők és azt hiszem leggyorsabbak között meg is oldottuk 🙂

Jamie kerül!

Visszakérdező Aminah 🙂

A másik kedvenc és egyben nagyon “beszédes” feladatom, ahol az a legjobb, ha egyáltalán nem esik szó. A feladat lényege, hogy a kijelölt területre ne menjen be a kutya, érd el ezt úgy, hogy nem szólsz semmit, nem utasítod pl kézjelekkel. De meséljenek a képek és a kommentjeim.

Talán elég beszédes kép lett,  így nem sok mindent fűznék hozzá. Jamie lábamtól ment ki, majd a bójáknál visszakérdezett, de aztán tudatosodott benne, hogy ez most nagyon is komoly dolog. Egészen messzire ki tudtam terjeszteni privát területemet, vette is a lapot a Pöttyös. Hátrafordulhattam, akkor sem somfordált hozzám. Mindig is mondtam, hogy Jamienél ezek a jelzések a hatásosabb fegyverek. Szóval Ivett- Pöttyös 1-0 🙂
Viki és Kira hasonlóan hozzánk, szavak és kézjelek segítsége nélkül megcsinálta a kért feladatot. 

 

Marcsi és Molly

Tünde és Vilma

Január első klubján kipróbáltuk az őrző-védőben használatos fürkészést, igaz magára a kért viselkedésre néztünk rá, hogyan is lehet ezt megtanítani a kutyáknak, hogy sátortól sátorig fussanak. Nem olyan egyszerű, mint ahogy hangzik, mert megvan, hogy melyik oldalról kell helyesen megkerülnie a sátort. Zsuzsival ketten próbálgattuk szárnyainkat, de ahhoz képest, hogy először magát a feladatot is nehézkesen fogtuk fel, egész eredményesek voltunk. 🙂 Először egy- egy sátor kerülésével ismertettük meg kutyáinkat, érdekes volt, mert nem sűrűn kerültetsz amúgy sátrat velük. Szerintem négylábú pajtásainkban még mindig benne él, mikor minket kellett keresni ezek mögött. Láthatóan furcsa volt mindkét kutyának, de haladtunk vele. Majd kellő gyakorlás után Panka beállította a két sátrat és elmagyarázta, hogyan is néz ki egy helyes fürkészés. Huh, nem lesz egyszerű ezt megtanítani, és most hogy írom…rájöttem, hogy nem is gyakoroltuk azóta. Ejnye Ivett…

Játék, mindig csak a játék 🙂

Mondom, hogy csak a játék 🙂

Apport feladatok voltak az órán még, méghozzá különböző tárgyakkal. Panka hozott üvegeket, fém tálat, kanalakat. A legtöbb kutya nem szívesen veszi szájába a túl sima felületű anyagokat, mint például az üveg vagy a porcelán. A fém tárgyak esetében a sima felületet még megtetézi, hogy a nyáluk hatására keletkező fémsók kellemetlen ízűek. Ki szeretne kérésre rossz ízű tárgyat a szájában tartani?! A kutyáink Kedves Gazdák! De, mint ahogy bárminemű új tanítása esetén itt is le kell vinnünk követelményi szintünket, így jelen esetben is elölről kell kezdeni a tárgyak megfogásával, megtartásával a tanítást apró lépésenként haladva előre egészen az apportig. 

Panka kimeríthetetlen ötlettárával fogadott bennünket az elmúlt klubon is, amikor is gyarapodott társaságunk Szabolccsal és kutyájával Fügével. 

Szabolcs és Füge

Egy gyors beszélgetés után, míg a kutyák bejárták a pályát és elvégezték dolgaikat, játszottak egy jót, már kaptuk is az első feladatot. Kutyacsere és formálás… egyből “rávetettem” magam Fügére, még nem dolgoztam vele sosem, és tudom, ha mindketten szépen koncentrálunk, akkor gyönyörű munkát hozunk össze. Zsuzsié lett Jamie és Szabolcs Aminah-t kapta meg. Mindannyian engedelmes munkával kapcsoltunk be, majd jött a feladat, ami az ugró akadály talpának háromszögébe történő fejbedugást jelentette. Na ezt jólmegaszontam 🙂

Fügével épp bemelegítünk, bekapcsolunk a formálásra

Mindig élvezetes más kutyájával dolgozni, látni egy teljesen más habitust, jellemet, észjárást… főleg itt a formálásnál jött ez elő, mármint az észjárás… Szabolcs vezette legkönnyebben rá Aminah-t a feladat lényegére, pár perc alatt megvolt, hogy bedugja a fejét, sőt ő odáig eljutott hogy játszik pózban szinte az egész testét átpréselte a lyukon 🙂

Jamie szokásához híven túlságosan is felpörgött, nyomatta a kerül figurákat, jobbról is balról is 🙂 Zsuzsi alig tudta leállítani a pörgést, hogy kicsit használja már az eszét. Aztán jött a sípolása, mivel ugatni nem tud… 😛 Mondjuk fini husira én is pörögtem volna, mondjuk én ne beszéljek igaz…nálam is voltak incsi-fincsi dolgok 🙂 

Fügénél annyira jól sikerült a bekapcsolás, hogy nem akart átkapcsolni formálás üzemmódra 🙂 A paranyica sajt túlságosan is rám vonzotta a tekintetét, aminek eredményeképp mi elég későn kezdtük el a formálást, odáig jutottunk, hogy megértette, hogy az akadállyal kell valamit kezdenie. 🙂 Szabolcs ezúton is köszönöm Fügét erre a pár percre 🙂

Az óra további részében az Ü5 feladataira néztünk rá eléggé megnehezítve… mint háttal behívás és “mostra” ültetés; székből 15 méterre kézjeles irányítás -fektetés, állítás, ültetés kombinációi; bójás feladat “halálbójával” nem megszokott formációval. Hűűű, nagyon nem voltunk toppon a másik két páros jócskán jobban teljesített… Kicsit el is voltam keseredve, ilyenkor jövök rá, hogy mennyi mindent felejtettünk, és mennyi mindent kell még csiszolnunk, tanulnunk… 

Az aznapi klub jackpotja számomra, tudta mit kérek tőle!!!

Deeee van amiben nagyon jók voltunk!!! 🙂 Tárgy behozatala, Jamie ismeri a játékainak nevét, azok hiányában a sok tárgy közül egy labdát kértem tőle, hogy hozzon be, ésssss megtette!!!! Majd a pórázt, igaz ezt nem ismerte, de majd rágyúrunk erre is, lehet már ma… tudom, hogy ez könnyedén fog menni. Eddig ismert szavai játékokkal kapcsolatban: csipogó – kis szív alakú valamikor még csipogó műanyag játék-, labda, csont- plüsscsontja-, maki-plüssmajom, ami épp az orvosi szobán van, mert Kata collie-ja picit meggyötörte :)-. 
Pár kép még a klub hangulatáról, a bejegyzés képeit készítette: Nagy Orsi.

Füge nem lacapacázott egyből ülőbe tette a fenekét a behívásnál!!! Gyönyörű munka volt!!!

Aminah már fekvésben, ő is lépegetett még a vezényszó ellenére is.

De itt van a főlépegető, sunnyogó, megállni nem tudó, de az én kutyám, Jamie 🙂

Azért ő is tud feküdni… :/ 🙂

Szabolcs kényelembe helyezte magát, és Fügét gyönyörűen irányította

Aminah is törekedett a vonal mögött maradni… 🙂

Pálcaáthágó, játszik trükkel szórakozó kutyám 🙂

Egy bójaközölő Aminah …

és egy bójaközölő Füge 🙂

Köszönjük Panka, hogy kreativitásod nem kímélve összehozod nekünk a klubokat, remélem Mindenki nevében beszélhetek, hogy alig várjuk a vasárnap reggeleket, törve fejünket, vajon milyen megmérettetésben lesz részünk. Ezek segítségével jövök rá sok-sok kapcsolatunkat érintő dologra, puffanok olykor nagyokat és fellegekbe dobbantok az örömtől, és az okos kutyámtól… 🙂 Mindenkit arra ösztönzök, hogy ne sajnálja kutyájától, magától a klubokat!! Hihetetlen élményeket von meg így magától… Még egyszer köszönöm Panka!!! 🙂

Pedig Jamie , ma ilyen témáról lesz szó…ha tetszik, ha nem… Fotó: Nagy Orsi

Kullancs sztori: végkifejlet gonosz drámai halála, főhős happy end-je
Jóformán a lentebb leírt történések mind az őszi téli időszak összefoglalása. Pont mikor az Ü5 vizsgánkra készülődtünk bőszen. 
Babéziával kezdődött hányattatásaink sora. Egy őszi sétánk eredményeképpen szedett össze kutyám néhány kullancsot bent a városban. Szörnyű, hogy ezek a kis dögök már mindenütt jelen vannak… Összefoglalómat megtalálhatjátok a Babézia bejegyzésemben. Erről nem szeretnék többet írni, úgy gondolom eléggé átfogó kutatómunkát végeztem eme szörnyetegeket illetően.

Geszti Guszti kalandos útja

Miben sántikálsz Jamie? 
Rosszaságban akkor biztosan nem sétált!! 🙂 A vizsgára készülés nálunk általában reggel valósult meg, amikor is kimentünk a focipályára és játékosan végiggyakoroltuk a feladatokat. Jamie motivációját sok sok játékkal tartottam fent, sokkal jobban teljesített így. Épp az Ü5 bójás feladata gyakorlása közben voltunk, amikor egy sikeres bójázás után eldobtam neki a frizbit. Repül a frizbi kitudja hol áll meg, röppen a kutya is és elkapja a korongot, majd a megforduláskor valamit rosszul csinált. Ennek eredményeképp a jobb mellső lába defektet kapott és lesántult. Francba, átgyömöszöltem neki, különösebb fájdalmat nem érzett, nem húzta el, nem visnyogott fel. Lőttek a közelgő sétáknak, szigorú pihenés volt mellettem. Semmi ugra-bugra, még a kocsiba is az anyós ülésnél ülhetett elől a csomagtartó helyett. Majd egy hétig nem terheltem csak a szokásos pórázos sétával, aztán elmentünk a kutyasuliba is, ahol teljesen rendeltetésszerűen működött a lábszerkezet. Azonban ugratni akadályokon nem szerettem volna, sem a karikán, sem a pallón nem vezettem át. Ennek következtében meghiúsult a vizsgán való részvételünk… pfff… nem győzöm mondani, hogy a megfelelő bemelegítés mennyire fontos, minden sport esetén. Bár nálunk ez megvolt, mégis előfordult a baleset. 

Fülgyulladás(sokk)
Sokk volt a javából, irodában szokásommá vált, hogy ha elegem van már itt mindenből, akkor megkérem Jamiet, hogy pattanjon fel két mellső lábával az ölembe. Ilyenkor megvakargatom mindenhol, ő meg bújik rendesen. Ekkor történt a furcsaság sorozata… leugrott rólam, ahogy szokott, erre jött a púposítás, és nem akarok menni fejszerkezet gülü szemekkel társulva. Azt hittem felevett valamit az irodai udvaron, és khm..ki kell mennie. Jó mondom akkor menj ki. Kivittem, lement majd ugyanabban a rendkívül furcsa testtartásban megállt és nézett engem. Uhh, mondom ez nem az amire én gondolok… Annaaaa, elmeséltem mi történt, miket láttam, és a kérdéseire feleltem, így távgyógyítva arra gondoltunk, hogy beszorulhatott neki a levegő, amikor oldalra lefordult mellőlem a székről. Ez egy óra alatt meg fog oldódni… Aztán jöttek már otthon a nyögések, visnyákolások minden mozdulat esetében. Azt láttam rajta, hogy néz és próbálja elmagyarázni azzal a gyönyörű kék épp gülü szemével, hogy mi a baja. Tetszett neki a masszírozásom, és volt is benne levegő, ami bűzként el is távozott drága kutyámból. Lábujjhegy mozgása megoldódott, normálisan mozgott már, rövid pórázos sétára is elvittem, mert, hogy ez is segít a levegő eltávozásában. Aztán jöttek a további felismerések: nem ugat, fáj neki, ha felemeli a lábát pisilésnél, fejvakarás visítás, orrnyereg nyomásra fájdalmas, nem fekszik az oldalára. Még este megbeszéltük, hogy kint alszunk vele a nappaliban, fergeteges éjszaka után már alig vártam, hogy eljussunk Annához, aki alaposan kivizsgálta a Pöttyöst, gerincét végigmustrálta, de semmi elváltozást nem tapasztalt. Belekukkantott mindkét fülébe, és ott talált rá a magyarázatra. Jobb fülében fekélyes gyulladás, másik fülében kis pirosság volt. Felírt egy receptet, a fülcseppet rendszeresen csöpögtetve elmúltak a fájdalmak. Katának karácsony után egy teljesen fülbiztos kutyát adtam át az egy hetes panziózás idejére. 🙂

Igen, ez a szép jobb fül tud beteges is lenni

Botharapást szőrével
Ennyire sajnos nem vicces ez az eset sem… 🙁 Orsiékkal szokásos heti 1,5-2 órás sétánk vége felé jártunk, melynek hagyományos kellékeként megjelentünk a Lukács-parkban. Itt gyakoroltunk a blökikkel, Jamievel is megcsináltam az összes feladatot, amit szerettem volna, viszont Orsi még gyakorolt Ingriddel. Találtam egy szép, csupasz, göcsörtmentes botot, mondom akkor hajrá. Sötét ellenére elhajítottam többször is, volt itt olyan, mint a normális apport feladatnál, hogy ülve vár a jelzésemre, volt amikor engedtem, volt amikor letiltottam róla, hogy felvegye. Tréningeztünk egy kicsit… egyik egyből mehetsznél történt a baleset, sajnos a sötét miatt nem egészen láttam, mi is történt valójában. Csak jött egy krákogás sorozat kutyám szájából, bot előtte, mondom jól van akkor ezt legalább nem nyelte le. Kisebb daraboknak sem szabadott volna leszakadni róla, mert direkt olyat választottam. De a krákogás nem akart szűnni. Mondtam Orsinak, hogy most van az, amikor hazaindulunk, mert vmi nincs rendjén. Otthon többször is belenéztem a szájába, végigtapogattam a fogai és ínye közötti részt, nem találtam semmit, ameddig tudtam körbenéztem a szájában is. Semmi oda nem illőt nem találtam a szájában, így maradt a kint éjszakázás és a másnap Annához menetel. Épp indulni készültünk, mikor Jamie köpetművészt játszott és egy elég absztrakt festményt produkált a bejárat elé. Lefényképeztem, hátha bizonyítékképp szolgálhat a bűnös felkutatásában. 
Már előre idiótának, fifigazdinak éreztem magam, hogy megint ide jövünk. Volt, hogy fél évig nem voltunk dokinál, akkor is azért mentünk megszakítva a nemorvoshozjárásunkat, hogy beadja Anna a kötelező oltásokat. Elmeséltem neki mi történt, megmutattam tárgyi bizonyítékunkat…vizsgálat, légutak tüzetesebb megtekintése, aztán szájfeszegetés mellett bekukucskáltunk mindketten. Lámpa segítségével láttuk a helyzetet, ami egyet jelent a torkinca bottal való felsértésével. Kapott fájdalomcsillapító injekciót, és 8 napra elegendő pirulát, és szigorú nagypapás étrendet kért a doktornő, azaz pépesített, áztatott kaját. 
Eltelt már másfél hét, gyógyik elfogytak, és ma szeretnék visszamenni Annához, hogy megnézzük, hogyan is javult Jamie állapota. Az ugatás elég fájdalmas még számára, ez vasárnap a kutyasulin ki is jött. Épp terápiáztunk egy német juhászt, de Jamie nem teljesen tudta a magabiztos csávót játszani egy még kutyát nem látott 8 hónapos energiával teli kölyöknek. Valljuk be én sem igazán rettennék meg egy olyan embertől, aki a kiabálás közben  állandóan köszörülné a torkát. Valahogy hitelét veszti a dolog… Kíváncsi vagyok, hogy mennyire jött helyre a torka, mit lehet ezzel még kezdeni, vagy most már csak idő kell neki a gyógyuláshoz. Persze én is folyamatosan tesztelem Pöttyöst, alább találhattok egy videót, ahol a már ismert trükkre a “Beszél”-re kérem tőle az ugatást, tudja mi a feladat, higgyétek el nekem. Édi videó egy kevésbé édi helyzetről:

Aucs…kóstolás nyoma

Tapasztalataim

• Vigyél sétára kefét, hogy egy-egy nagy bozótos után átkefélhesd a kutyát kullacsokat vizslatva, megelőzésként: állandó kullancs elleni védelem, neostomosan bevetése, ha nem mész természetes víz közelébe.
• Ne dobálj, rugdoss a kutyádnak gesztenyét, mert lenyelheti!
• Minden sport előtt melegítsd be kutyád izmait!
• Kövesd figyelemmel a gyógyszerek lejáratát!
• Ne dobálj kutyádnak botot!
• Kerüld a zűrös helyzeteket, az emberi bőr sérülékeny, ha a kutyák verekednek érdemes tárgyak használata figyelemelterelés céljából. Ellenőrzött körülmények nélkül ne akard megváltani a világot egy viselkedés zavaros kutyával!

Ezek történtek velünk az utóbbi fél évben, nem vagyok babonás és nem gondolom azt, hogy átok ülne rajtam, mert sok szép dolog történt velünk mindezek mellett. Tévedés ne essék, nem akarom azt híresztelni, hogy az aussie beteges fajta, és olyan találgatásokra sem akarnék indokot adni, hogy az én kutyám rossz helyről való, mert ilyenek történnek vele. A kutyám kicsattan az egészségtől, a lehető legjobb kennelből származik. Csak van egy rossz szériánk… De most már legyen ennek vége… köszönöm!!!  🙂

2012 január Büdös-tó

Kutyaiskolai szerepemben is némi változás történt, azaz leadtam a Kölyök Klub vezetését és Alapfokú tanfolyam segítőjévé váltam. Csúcs szuper csapat verbuválódott össze az első tanfolyamomra. Minden percét élveztem, nagyon sokat tanultam mind a Gazdák, mind a kutyák felé folytatott kommunikációról, figyelemfenntartásról, órák menetrendjének kialakításáról és még sorolhatnám. A legjobb az egészben, hogy Mindannyian sikeres E1 vizsgát tettek, mindenki boldog volt… Természetesen Jamievel sem hanyagoltam el a sulit, amikor csak lehetett jött velem, és kluboltunk, nyomoltunk, oviztunk. Sajnos idén nem sikerült vizsgát tennünk, pedig nagyon felkészültek voltunk az Ü5-re már csak az agilitys akadályok tökéletesítése volt hátra, aztán jött a jobb mellső láb sántikálás és az én maximalizmusom… Hogy ez a kettő hogy jön össze? Nem szerettem volna úgy vizsgázni, hogy nem tudunk minden feladatot, illetve hogy ki kelljen hagyni bármit is, már pedig az akadályokat nem kértem volna tőle a vizsgán. Így nem jött össze a megmérettetés…

Kölyök Klubon óvóbácsiskodik

Mert terelni jó! Főleg, ha az ember juhászkutyával rendelkezik 🙂 Én sem gondolom másként, és 2012-ben fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy megpróbálkozunk egy terelő munkavizsga letételével. Nem gondolom úgy, hogy lehetetlen vállalkozás, de a távolság mely elválaszt a biztos fejlődést nyújtó Rákóczifalvától, igen nagy. Itt is szeretnék még mindig köszönetet mondani Csikós Adriennek, akinek szervezései nélkül nem járnánk itt, az eltökéltségem útján… Igaz még csak pár alkalmat tudhatunk magunkénak Jamievel, de biztos vagyok, hogy az ő ösztöne és az én tanulni vágyásom remek párosítás lesz ebben a sportban. A betegség és a tél miatt kevés alkalmakat tudhatunk magunk mögött, de látható a javulás kettőnk összhangjában. Videók is lesznek majd, szóval üljetek tűkön még egy ideig…
Bővebb infók itt: Terelés

Karám előtt Rákóczifalván Lacinál

A jó pálinkára várni kell, még mindig ezt mondom magunkra is, illetve Jamiere. Úgy mutatnám be a 2012-ben ellátogatott kiállításokat, hogy egyik egy nagyon jó emlék miatt, a másik meg a buli kedvéért, meg hogy még nem jártunk arra. 🙂 Komárom a szépségével örökre rabul ejtette a szívemet, még akkor is ha keserédes szájízzel hagytuk el a helyszínt. De mindennek megvan a miértje!! De mondhatnám úgy is, hogy ez a SORS… Egy csodaszép napot tölthettem el Esztivel, Orsival és barátaival, Baluékkal és Jamievel. Melynek eredménye, sok csodálat a kutyám irányában, kisgazdák érdeklődése Esztinél a fajta iránt. Én csak ennyit mondok, örülök, hogy a kutyám nem törpe, és jelzem átlagos csontozattal rendelkezik- nem ropilábú-. Abszolút zárójeles gondolat, ezt NEM a bíró mondta a kutyámról. Tessék a népnek elgondolkozni….
Másik kalandos kiállításunk Belgrád CACIB volt, nem leplezem azzal a szándékkal mentünk oda, hogy amit lehet elhozunk. Huh, nem részletezném most, megtettem már ezt korábban Belgárd CACIB bejegyzésemben olvashattátok. Linkeltem felelevenítésképpen. 🙂 Amit viszont megjegyeznék, hogy Belgrádban ért az a kellemes érzés, amit az összes kiállításokon kellene nekünk, kiállítóknak éreznünk. A fair versenyzés, egymás tisztelete, elismerése. Köszönöm Vessi Ilieva, nélküled szegényebb lennék ezzel a gondolattal!!!
Itt találjátok oldalamat: Kiállítások

Vessiékkel

Legutolsó sorban a frisbee sportról szeretnék pár szót ejteni. Ezt leginkább magunk szórakoztatására dobálgatjuk. Jamie hamarabb elfárad és teljesen máshogy fárasztja el magát, mint labda levadászásakor. Ennek is megvan a miértje, ezt majd később fejteném ki, egy külön bejegyzésben. Jelenleg 4 Jaws koronggal próbálgatjuk szárnyainkat a szomszédok nagy örömére, gyakran kijönnek -főként a gyerekek- minket nézni az utcára, amikor gyakorlunk. Az alapdobásokat még Szegeden tanultam meg, annyira bejött a sport, hogy elmentem egy budapesti szemináriumra, ahol két neves amerikai versenyző név szerint Jeff Perry és Mark Jennings tanítottak nekünk további dobástechnikákat. 
Itt találjátok frisbee-s oldalamat: Frisbee

Amerikai csodákkal

Remek év volt, így megválaszolva a bejegyzést kérdését, igen sokat, kaptam Tőled, 2012-es év!!! 🙂 🙂

BUÉK Mindenkinek!! 🙂

Kutyázástól hemzsegő boldog 2013-at kívánok Minden Olvasómnak! Igaz, már rég túl vagyunk azon az időszakon, hogy boldogot köszöngessünk egymásnak, de én úgy gondolom mégis ez az első alkalom, első bejegyzésem, hogy írok Nektek. Szóval ezt az utolsó Boldogot ebben az évben még viseljétek el tőlem 🙂

Mire is utal a bejegyzésem címe? Vissza kell terelnem magam a régi mederbe, mert ez a tél alaposan lelohasztotta a kinti kutyázási vágyaimat. Azért nem kell kétségbe esni, nem volt Jamie a sarokba dobva, csak annyit, amennyit szükségesnek véltem. Most jöhet a kérdés, hogy mi az, hogy szükséges? A kutyáknak sem jó, ha mindig foglalkoztatva vannak…kell nekik is pihi, illetve meg kell nekik is tanulni a gazdi jelenlétében pihenni. Nekem régen Snoopy, a parson russell terrierem volt olyan, aki nem tudott feküdni a jelenlétemben. Várta, hogy mikor dobom el a labdát, mikor vakargatom a hasát, mikor megyek a pórázért, azaz állandó készenlétben állt. Akkor azért még más idők jártak felém, nem igazán tudtam annál többet, hogy napi szinten foglalkozni kell a kutyával, ezek milyenségéről, tartalmáról nem igen voltak elgondolásaim. Jamienél rá kellett jönnöm, illetve már az oviban is mondták, hogy szükségük van a kutyáknak a pihenésre, arra hogy a munkát ne kapcsolják össze minden esetben velünk, jelenlétünkkel. Persze ez bent tartott négylábúak esetében könnyebben megoldható, mint a kertben tengődőknél. Hozzájuk általában azért kevesebbet mehet ki úgy az ember, hogy a célja a “nemvelükfoglalkozás”. 
Kicsit kitérve tervezett írásomtól utánanéztem a kutyák pihenési, alvási szükségleteinek. Néhány számomra fontosnak ítélt gondolat:

• Azt tudtátok, hogy a kutyának tőlünk merőben eltérően 14-16 óra alvásra van szüksége? ( Persze léteznek ettől kevesebb alvási szükséglettel rendelkező egyedek is) Én meglepődtem ennek az értéknek olvasásakor és elgondolkodtam, hogy Jamie vajon mennyit alhat… 
• Fontos ügyelnünk, hogy ha sportolunk kutyánkkal az eredményesség mellett hagyjunk elég időt kutyánk regenerálódására, pihenésére. 
• Négylábúink általában abban a környezetben szeretnek aludni, ahol a kétlábú családtagjai is tartózkodnak. Ennek oka, hogy még alvás közben is igénylik a megszokott illatokat, háttérzajokat.

Fotó: Nagy Orsolya

Akkor mesélek egy kicsit a mederről, amiben -amióta Jamiet hosszabb sétákra is elvihetem- úszkálok. Bevallom a reggeli 45 perces sétáink el-elmaradtak a fránya sötét és hideg téli időszakban. Korábban ilyenkor sétáltunk az erdőben, mezőben, míg az Árpádban laktunk. De most, hogy a városközpont az otthonunk és minden lehetséges valódi zöld övezet 15 percre van tőlünk, így az igazi elengedős, futkározós pusztai sétáink a hétvégékre korlátozódnak. Amióta 2013-at írunk és itthon vagyok reggelente 45 perc aktív sétaidő mindig akad a Pöttyösre. 

Két jó barát egymás mellett szépen sétálva

Ilyenkor gyakorolgatunk pár engedelmes dolgot, ha már E 2-re felkészítő tanfolyamon tevékenykedem. Persze én, mint kisPetőfi, aki hasonlóan a pusztaságot részesíti előnyben, van amikor beteszem kutyámat az autóba és elirányozunk Tesómékhoz, ahol Susy, a berni pásztor várja a sétaadagját tőlem. Ilyenkor a két kutyával bevesszük magunkat egy rövid, de annál inkább futkározós és szagmintákban gazdag sétára a közeli erdős, pusztás területre.

Repülő szőnyegek

Ilyenkor vagyok igazán nyugodt, hogy a kutyám türelmesen kivárhatja a 16:30-at, amikor is vége a munkaidőmnek. Irány haza, ahol vagy trükközgetünk, vagy ügyességi feladatokat gyakorolgatunk, vagy szimplán leülök a földre és kutyául érzem magam egy jó nagy játék közben… 🙂 

Vau,vau…két kutya egy pár 🙂

Heti rendszerességgel Orsiékkal (Orsi és Ingrid) is találkozunk, általában 1,5-2 órás sétával koptatjuk cipőnk talpát délutánonként, melóm után. Sajnos a sötét eléggé lekorlátozza lehetőségeinket, így csak pórázos, városban közlekedős séták játszanak ilyenkor (is). Megteszünk egy elég nagy kört, aztán bevetjük magunkat a Lukács-parkba, ahol mindketten gyakorolgatunk kutyáinkkal. Aztán hazavesszük az irányt. Remélem amikor kicsit később sötétedik ismét elmehetünk a focipályára, ahol szabadon engedhetjük az ebzeteket, mert nem kell attól tartani, hogy a sötét miatt elveszíthetjük őket szem elől. Korábban frizbiztünk, dog dancing trükköket mutogattunk egymásnak, és gyakoroltunk minden hasznos és haszontalan dolgot 🙂 Várom már ezeket a sötétségtől mentes napokat!!!!

Most akkor ez melyik kategória, hasznos vagy haszontalan? 🙂

Ezek lennének a hétköznapi teendőim a medremben, de itt van még a hétvégi meder is. A nagy séták elmaradhatatlan ideje, amikor is irány a Kiss Ernő utca mögötti placc, azaz a PUSZTA!!! Egy órás séta csak a legrövidebb idő ilyenkor, ezt általában szombaton teszem, mert vasárnap a kutyasulié a napunk. Meg szeretném szabályozni a kutyasulis folyómat is, hogy rendszeressé váljon a vasárnapi klub, kölyök klub és esetleg egyéb terápia, tanfolyam megtekintése. Nagyon fontos számomra ez a vasárnap, hiszen kutyám csak itt, a suliban tud találkozni jól szocializált kutyákkal (persze a korábban megemlített kutyák kivételnek számítanak). Ez általában egy egész délelőttöt ölel fel, mindketten reggeltől indulásig kint vagyunk és gyűjtjük az infókat, ki ki a maga módján. 🙂

még mindig wow…

Gyors irányváltás okozta szoknyalibegtetés Jamie módra

Ez lenne az én medrem, amibe jelenleg elég jó irányban próbálok visszaterelődni. Ahogy a sötétség napról napra visszaszorul, úgy bújok én is egyre jobban ki csigaházamból. Remélem Ti is hasonlóképp aktivizáljátok magatokat, hisz mindjárt itt a TAVASZ…vagy ezt kár volt még elkiabálnom?? 

Körbefogásos találkozás

Nagymedve leterítése

Teljes béke és mozdulatlanság egy kis pillanatig a Gazdik kedvéért