Tükör expó 2013. január 25.

Árpád Gimnázium Óbuda

Pontos kezdéssel, Korom Gábor megnyitójával vette kezdetét a tükrös estém. Szak Enikő elsőként beszámolt arról, hogy a Tükör Módszer, illetve ebben a szellemben tanító iskolák, miben voltak elsők. Igen, ezt sajnos el-elfelejtjük, mivel már oly sok sulin megtalálható részben, egészben alkalmazott módszerek, kellékek. De a lényegtől nem szabad megfeledkezni:

• Első póráz nélküli oktatás
• Első klikkeres tanítás Hornig Rudolf által

Ma már nagyon sok iskola kecsegtet hasonló lehetőségekkel, mint a pozitív megerősítés és jó esetben póráz nélküli oktatás. Úgy gondolom, hogy a klikker sokkal inkább megvalósítható, kevesebb felkészültséget igényel egy-egy engedelmes feladat beklikkelése, mint az, hogy a pályára felengedett kutyákat nagyobb fizikai behatás nélkül rábírjuk egymás eltűrésére, sőt ami ennél is nagyobb feladat egymás jelenlétében a gazdájukkal való munkára.

A módszer irányába a nagyfokú érdeklődés arra késztette az alapítókat, hogy létrehozzanak egy csoportot, amely magával, mint iskola intézményével foglalkozik. Ahhoz, hogy újabb, hasonló szellemiségű iskolákat megnyithassanak erre mindenképp szükség volt, az oktatók számának gyarapodása is erre teremtett igényt, azaz rendszerezni, egységesíteni kellett az eddigi tapasztalatokat. A Tükör-csoport által alakultak és újultak meg a tanfolyami tematikák, adták ki 2008, 2010, 2012 években a tanfolyami kisokosokat.

Az érdeklődés más szervezetekre is hatással volt, így indultak el a kutatási projektek az ELTE Etológiai tanszékén. Alább találhattok egy felhívást, melyben a budapesti Tükör Iskolákon részt vevő Gazdik segítségére számítanak az ELTE munkatársai. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit is vizsgálnak valójában, milyen eredmény születik. 🙂 Remélem majd valamikor ennek eredményéről is beszámolhatok Nektek.

Facebookon található felhívás a projektben való részvételre

A kutatási projektek mellett nem szabad elmenni a számomra egyik leginkább érdekelt terület mellett, Tükör Viselkedésterápia mellett. A kezdetek óta számos eredmény született eme módszerben, mely maga nemében páratlan és egyedülálló. Valamint a Tükör Őrző-védő is említésre méltó, hiszen teljesen más, mint a hagyományos őrző-védő foglalkozások. 

Enikő beszámolt a megváltozott körülményekről, melyek hatással vannak a Tükör Módszer, az iskolák fennállására, működésére. 

• Többen tartanak kutyát, mely generálja a harapások számának növekedését, arról sem szabad megfeledkezni, hogy ma már igen nagy hangot kapnak a híradókban ezek a balesetek.
• Több tiltó szabályozást vezettek be, mint a póráz kötelező használatát közterületen, és a szájkosár használatával kapcsolatos rendelkezéseket.
• Kevés hivatalos kutyafuttatóval rendelkeznek a nagyobb városok.
• Változik a kutyatartási kultúra, emelkednek az emberek iskolákkal szembeni igényeik 
• Erősödik a családi kutyatartás, ezzel egy időben csökken a munkakutyás vonal; a munkakutyázás háttérbeszorulásával a hagyományos iskoláknak is fejlődniük kell, hisz a hagyományos módszert nem minden kutya bírja elviselni.
• “Jókedvű” sportok- agility, frizbi, flyball- iránti igény is emelkedik.
• Persze, ha valahol fut a szekér miért elégedne meg más azzal, hogy tolja azt, így megindult a másolás, utánzás más iskolák részéről. Így bekerült rendszerükbe a klikker, póráznélküliség, különböző sportok elérése.

Mindezek tudatában a Tükör iskolák a marketing eszközeivel képesek elkülönülni a többi iskolától, a versenyképességet  a folyamatosan megújulni tudás továbbnöveli. Jól mutatja a rendszer hatékonyságát, hogy 2012-ben a Tükör Iskolák száma elérte Magyarországon a 16-ot. Illetve az Amerikai Egyesült Államokban tavaly kezdte meg működését Vámosi-Nagy Nóra vezetésével az első számú külföldi iskola. De nem csak az iskolák száma érdekes, hanem az az évi 2000 Gazdi, akik a módszerben, iskolákban bízva, végzi el a tanfolyamokat, tanul együtt kutyájával. A rendszer, ahogy korábban kifejeztem magam, nem csupán egy egyszerű rendszer, Mi a Tükörmódszer közössége vagyunk, mely igen erős táptalaja bármilyen fejlődésnek, változásnak. Fejlődünk, mert lehetőséget adnak rá, számos szakmai képzés, továbbképzés áll rendelkezésünkre, így leszünk, lesz a Tükör Módszer még erősebb.

Egy kis marketing, logó http://www.ebulo.hu/hu/oldal/tukor_modszer/

A következő előadó Illés Anita volt, aki kutyáink kölyökkorának kihasználatlan lehetőségeiről beszélt. Nekem a legtudományosabb beszámoló volt aznap, millió kiaknázatlan lehetőséggel, észrevételekkel. Anita annyira magával ragadta a figyelmet, hogy én is hagytam magam, nem engedtem a toll nyújtotta kísértésnek. Annyira tudományos volt, szóval csak félve írok róla egy- két gondolatot, amit feljegyeztem. 
Mindenekelőtt az idegrendszerről beszélt, az agyról. Az agy fejlődésére jellemző, hogy az agyi struktúrák felépítése hierarchikus, ami azt jelenti, hogy az alapképességekért felelős idegrendszeri kapcsolódások alakulnak ki először, és erre épülnek rá a bonyolultabb/komplex képességekért felelős területek. Kiemelt szerepet kapott a figyelem, mint velünk született képesség, mely mind a kutya, mind az ember esetében fontos, ez a képesség fejleszthető. Ahogy egy gyereknél, a kölyök kutya életében is folyamatos fejlesztésre van szükség, a kor előrehaladtával megjelenik a koncentrált figyelem, és hogy párhuzamosan tudnak több dologra figyelni, valamint a sok inger közül megtanulják kiválasztani a megfelelőt. 
Ha a hierarchikus fejlődés nem megfelelően zajlik, ha az alapképességek kiépülése nincs biztosítva, az erre épülő komplex képességek elsajátítása is sérülni fog. Alapképességnek számít a figyelem is, ami velünk született képesség, de fejleszthető. A figyelem a tanulás alappillérének számít, így elengedhetetlen szerepe van.
Önszabályozásról is szó esett, mely a figyelemhez hasonlóan a homloklebenyben található, azaz azonos agyi területen vannak. Minden kölyökkutyának szüksége van arra, hogy a viselkedését, mentális folyamatait gátolni tudja. Emberi neurológiai vizsgálatokra hivatkozva, mivel kutya esetében nincsenek hasonló vizsgálatok, a következő önszabályozó folyamatokat hozott fel Anita példának, mint kérésre egy viselkedést felfüggesztünk, késleltetünk, vagy helyzethez illesztünk.
Alulfejlettség, sérülés esetén tanulási és indulatkezelési problémák adódnak az emberek esetében. Kutya esetében ahhoz, hogy alkalmazkodhasson másokhoz nem csak figyelemre és finom érzékelésre, tanulásra van szükség, hanem fokozott önszabályozásra is. Egészen más  kontrollszabályozása van annak a kutyának, akinek kölyökkorában finom gátlásokat alkalmaztak, elmagyarázva, hogy egy viselkedést visszafogjon, mint egy kamasz kutya esetében, ahol egy frusztrált belső gátlást alakíthatnak ki ezzel. 
Egy érdekes különbségre is felhívta figyelmünket Anita egy kísérlet, megfigyelés kapcsán. Szabadon tartott körülmények között figyeltek meg egy kutyafalkát, ahol a felnőttek nagyon korán nagyon finom gátlásokat alkalmaztak a kölyköknél, aztán később 4-5 hónapos korban komoly szabályokat állítanak fel, azaz a kölyköknek be kell tudniuk alkalmazkodni a falkába. Ez azért érdekes mert a farkas 8-9 hónapos korban kezdi gátolni a kölyköket. A kutatók ezt a frontális lebeny fejlődési különbségével magyarázták, hogy a kutyáknak ez hamarabb fejlődik ki, mint a farkasoknál. Ezekhez hasonlóan érdekes és még érdekesebb dolgokról volt szó. Szándékosan nem írtam le mindent, pedig ha tehettem volna, akkor csak erről a beszámolóról írok külön egy bejegyzést. Akkor csak gondoljatok bele, mi minden hangozhatott el… 🙂

A soron következő előadás a terápiáról, terápiás kutyákról szólt. Alábbi sorokat az Egyik kutya, másik nem oldalon találtam, szerintem hűen tükrözik a Tükör terápia lényegét:

Ezek után pár szót ejtenék a valóban felemelő és rengeteg gyakorlati példát felsorakoztató beszámolóról. Ági helyett Marcsi tartotta kezében a papírt, és beszélt előttünk, a 200 fős közönség előtt. Egyszerűen, de sokat mondóan a terápián résztvevő, segítő kutyáikat HÍD-nak nevezte, hisz ők a kapocs, a híd a másik kutyával. Néhány szóban jellemezte milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy jó terápiás kutyának, ilyenek mint:

• jó, tiszta kommunikáció
• nagyfokú önállóság
• aktív, passzív, illetve felépített dominanciával bírnak
• képesek mással dolgozni, nem csak a gazdájukkal
• magas agresszió szint
• szófogadás: akkor is szót kell fogadniuk, ha épp saját testi épségüket veszélyezteti a másik kutya
• magas fokú terhelhetőség: testi-lelki megterhelést jelentenek nekik a foglalkozások

Érdekességeket hallhattunk saját kutyáikról, nevelési, együttélési “nehézségekről”. Már a nevelésben megmutatkoznak a különbségek egy nem terápiás kutya nevelésével szemben. Ők, a terápiás oktatók nagyon sok mindent ráhagynak kutyájukra. Ez azonban kétélű fegyver, meg kell találni az aranyközéputat a túl engedékenység és a túlszabályozás között. Azt hiszem nem kell leírnom, hogy a túl engedékenység miért jelenthet puskát kutyánk mancsai között. A számomra figyelemfelkeltő felismerés a túlszabályozottságnál jött elő, mert ha az oktató túlzottan leszabályozza kutyáját előfordulhat, hogy nem fog vele funkcionálni, dolgozni a kutya, megszűnik az önállóság a terápián. Örökös kérdés, kutyák ki tudnak-e kapcsolni a rendfenntartó állapotukból? A válasz az ember, gazdi kezében van. Neki kell kivenni ebből az állapotból, hogy egy egyszerű sétát is élvezhessen kutyája. Ne azt nézze a parkban, hogy a póráz végén lévő kutyák milyen viselkedés deformitással rendelkeznek.
Érdekes (nem tudom ez a szó hányszor szerepelt már, bocsánat a szóismétlésért) példa maradt meg bennem, amit én is tapasztaltam már Jamie kölyök klubos, ovis óvóbácsis tevékenykedése kapcsán. Marcsi beszámolt Ági kutyájának, Körtének viselkedéséről, amikor egy kölyköt folyamatosan tologatott a pályán, elküldött magától, úgy, hogy az semmi olyan jelet nem kommunikált az oktatók szerint, ami ezt igazolta volna. Pár nappal később derült ki, hogy a kis drága szőrgombóc kölyök létére bevédte a gazdi autóját. Jamie ugyanezt a viselkedést mutatta két sztaffi esetében is már az ovin, egyikük már egy domináns kanná cseperedett, másikuk még az ovit koptatja. Négylábúink sok mindent látnak, érzékelnek, amit mi nem látunk. Bíznunk kell képességeikben, bíznunk bennük!

Gróf Krisztián számomra provokatív előadásával alkotott elménkben ezernyi kérdést a tudatossággal, kutyával kapcsolatban. Elég tág körben néztünk körül a tudatosság fogalmán. Mondandójának vége felé állt össze a végül is jól megszerkesztett kép, mely kutyánkkal való kapcsolatunkra is hat. Szerinte a tudatosság az, amikor “tetteim mögött megfontolás van”, de szándék és idő függvénye is.
Miért van mellettünk a kutya? Többek között ezzel a kérdéssel is foglalkoztunk, szerinte két fokozat van jelen pillanatban:

1. Kerítés, póráz miatt
2. Mert megfejtettem mivel működnek vágyai, szükségletei, ezek célját kontrollálni tudom (kötődési tréning, klikker)
3. Vannak-e további szintek???

Alkalmazott technikák a második szinten: kutyát, mint ellenérdekelt lényt erőforrásainak kizárólagos birtoklása segítségével meggyőzöm, hogy én vagyok az erősebb, együttműködésre késztetem. Ez emberi viszonylatban egyenlő a rabszolgasággal, modern szabadsággal.
Klikker, mint tanítás, kommunikáció legmagasabb szintű, legtisztább formája. De ezzel is birtoklom az erőforrásokat, kommunikálok kutyám felé, elvárásaim teljesítésért cserébe fizetséget adok. Ismét kaptunk egy összehasonlítást emberekre nézve, mivel a mi világunk is így működik, mint a vállalat és az alkalmazott esete. Mindenképp figyelemfelkeltő volt az a típusú párhuzam, amit a kutya és az emberiség között állított.
Alázattal kell megismerni kutyánkat, ne próbáljuk alakítgatni, hanem ismerjük meg lényét. Ezzel a záróakkorddal fejezte be Krisztián mondandóját, valamint, hogy részéről megéri tudatosnak lenni. Hát, szerintem is 🙂

A kutya szociális betagozódása a családba, ezzel a címmel kezdte mondandóját Rudi. Ismét jöttek a kérdések, megkérdőjelezések. A miért így és úgy kell tanítani, ahogy azt a kutyával tesszük. Egészen visszamentünk a ’90-es évek elejére, az akkori tanítási módszerekhez, amikor látni lehetett, hogy a kutya megcsinálja azt, amit kérnek tőle. Azaz mindenki ezt alkalmazta, de senki nem mondta el miért így tegyék a gazdák. 
A klikker sem hozott olyan nemű változást, ami megtartotta volna a kutya kutyaságát. Majd jött a kutya ösztönlényének kutatása, voltak, vannak jó ötletek, módszerek, de itt is előjöttek az “ezt így csináld, azt úgy csináld” mondatok. Szabályok által kezelték az ösztönlényt -kapun átlépés, pórázfegyelem- és mondták az oktatók a gazdáknak, ha ezt megcsinálod akkor jó lesz. Itt visszatértünk az első felvetésekhez, hogy itt sem tudjuk igazából a miérteket, csak tudjuk, hogy a kutyánál működik, persze nem minden fekete-fehér, így ez sem. A kutya viselkedése megtalálja a szürke árnyalatokat, jönnek a szabályalkalmazáskor felmerülő apróbb hibák. Beismerték, hogy még ez sem az igazi, a szabályok helyett jöttek a jogok, mint a zavartalan evés, privát terület iránti jog, jog önállóan indítani az akciókat. Azonban itt is, ezek is mind arról szólnak, hogy a gazda mit csináljon. Arról nem esik igazán szó, hogy a kutya szemszögéből, ha felállítom és alkalmazom ezeket a jogokat, akkor miért lesz jobb a kapcsolatunk. Rudi szerint mindennek a kulcsa, ha kissé jobban belegondolunk, hogy a kutya társadalma, szociális élete hogyan is működik. Ez megválaszolatlan kérdés maradt, melyen érdemes elgondolkozni mindannyiunknak.

A következő beszámolók Gábor és Péter előadásában betekintést kaptunk hogyan válhat oktatóvá egy, korábban “zöld emberként”, fifigazdiként érkező Gazdi. Milyen Tükör életútvonalat járt be Gábor, aki most egy Tükör mobil iskola vezetője. (Mellesleg, akivel együtt  voltunk kikvez 2-n) Milyen nehézségek elé állítják a feltörekvő tanulni vágyó oktatót. Ehhez kapcsolódott Péter előadása, aki az Őrmezői kutyaiskola elismert, megbecsült vezetője. Elmesélte, hogy mennyire más egy iskola vezetőjeként nézni az eseményeket. Terelgetni az oktatókat, megnyugtatni egy-egy zűrös eset, együttműködni nem képes gazdi után. Felkaptam a fejem erre a mondatára, “Magyarország egyetlen vizsgarendszere, ahol nem lehet lefizetni a bírót”. Ez elég érdekes felvetés, elgondolkodtató, de valós lehet a felvetés. 
Mesélt egy kicsit a Gazdákról is, hisz az ő feladata leginkább az oktatók segítése, akiknek legtöbbször épp velük van a bajuk, kérdésük, elbizonytalanodásuk. Mivel a módszer a motivált gazdára van kitalálva, így nem lehet mindenkin segíteni. De mit is jelent a problémás gazdi kifejezés? Nem minden esetben a gazdában van a hiba, Péter gyakori tanácsaként kéri az oktatótól, hogy elemezzék ki, hogy hogyan viselkednek ők a gazdival és lehet ezt a viselkedést kapják cserébe, amit nehezményeznek. Lehet egy egyszerű hozzáállás változtatásra van szükség. Minden körülmények között fontos az empátia, akár oktatóról, akár iskola vezetőről beszélünk. Problémák akadnak, meg kell azokat oldani, szerinte háromféleképpen lehet megtenni: elkerülöm a problémát, vagy ahogy az az Őrmezői kutyasuli oktatói körében sokak által használatos mondat: engedd el a problémát. Lehet még a konfrontálódást, illetve a motiváció változtatását választani. Figyelemfenntartó humoros előadása jól tükrözte azt, amit az iskola vezetők mindennapjaikban tesznek. 

Ákos filozofikus mondanivalója nekem már túl sok volt aznapra, szorosan nem kapcsolódott a Tükör módszerhez. Egy lényeges momentumra kaptam fel a fejem, ez nem volt más, hogy mi mások vagyunk, mi egy közösség vagyunk, a kutyások közössége, akik szeretünk kutyáinkkal dolgozni. Ez való igaz, minket elsősorban a kutya köt össze, remélem még sokáig így is lesz. 

Még egy gondolat, Gáborék meglengettek két dobozt, amibe a nemlétező belépőnek szánt pénzt lehetett beledobni. Én nyugodt szívvel távoztam úgy, hogy egy petákot nem tettem bele. Sokakhoz hasonlóan, akik nem Budapest környékéről érkeztek, közel 10.000 Ft-ot költöttem arra, hogy feljussak meghallgatni az előadásokat. Remélem a következő Tükör expón, hasonlóan a többi szemináriumhoz ennyire színvonalas, ingyenes előadásokat lesz szerencsénk meghallgatni. Nem bántam meg, hogy elmentem, főleg, hogy sok régi arcot láttam, hangot hallottam. 🙂

Ennyi lenne az én beszámolóm, remélem hűen tükrözte vissza a hangulatot, az előadások tartalmát. Akkor jövőre ugyanitt csak már többen, igaz Szegedi Kutya Klub? 🙂