Terelgetés |

Ahogy van terelés oldalunk itt a blogon, úgy gondolhatjátok fontos számomra ez a sport, ez az életforma… Sajnos a sors úgy hozta, hogy nem tudtam a terveim egy részét megvalósítani, amit 2013-ra írtam. Ez leginkább Romhányi Laci heti rendszerességű látogatásának meghiúsulására értem. Sajnos Laci az év elején facebook oldalán bejelentette, hogy a Családját helyezi most előtérbe, így lemondja az összes terelési programját, azaz nem vállal órákat. Nagyon rosszul esett, hisz egy héttel előtte beszéltük meg, hogy mehetek Hozzá, persze ez egy hirtelen kinyilatkoztatás lehetett részéről, amin gondolom már régóta gondolkodhatott. Nem haragszom rá emiatt, fontos a Család, és tudni kell megtalálni az egyensúlyt. Remélem a közeljövőben találkozni fogunk még… 🙂

Más oktató után kellett néznem, nem volt egyszerű, mert a “közelünkben” csak a Romhányi ranch található, azaz 110 km-es távolságon belül. Azért szíven üt még mindig, amikor ezeket a számokat leírom…240 km… pár perces ösztönlevezetésért… uhhh. Laci is ajánlott pár embert, de ők nem vállaltak minket. Aztán jött a fordulat, és megerősítés abban, hogy én mégis teljes szívből szeretném ezt. Felkerestem Szarvas Petrát, aki a Szarvas Tanyájukon terelést oktat, hogy sajnos nem tudok elmenni az akkor még június 1-re meghirdetett (most már június 15.) ösztönpróbára. Először csak arról leveleztünk, hogy mikor és hol lesz legközelebb hasonló rendezvény, aztán szóba jött a munkavizsga kérdésköre, Petra már foglalkozott aussie-val, járnak is hozzájuk. Mondtam neki, hogy szeretnék nekiveselkedni egy terelő munkavizsgának, hisz nem lenne rossz Magyarország ELSŐ Munkavizsgával rendelkező aussie-jának és gazdijának lenni. Meglátjuk mit hoz a jövő…
Mindenesetre a kezdő lépéseket megtettük.

Keresgéltem emlékeimben vajon honnan és mikor is jött az a késztetés, hogy megnézzem kutyám milyen terelő ösztönökkel rendelkezik. Nem máshonnan, mint még lexikális tudásom bővítésekor, mikor még nem is volt nálam a Pöttyös, szóval épp Sztojka Dórával készült interjú kapcsán jött az ihlet. Remek képet festett a fajtáról, arról, hogy milyen az aussie terelési stílusa, mekkora örömüket lelik mind a kutyák, mind ők, gazdák ebben a sportban.

Megtudhattam, hogy az aussie-kat három csoportba oszthatjuk felhasználásuk tekintetében, a következőkben Dorus szavaival élve nézzük meg a különbségeket:

A marházó típusú aussie-k erőteljes felépítésű, sűrűbb testalkatú kutyák. Általában keményebb, rámenősebb karakterűek. Nincs nagy kifutásuk (a jószág ívben történő megkerülése), és nem hajtómunkát végeznek, hiszen arra ott vannak a lovas cowboyok. Feladatuk a marhák karámba terelésénél való segédkezés, miközben időnként meg-megcsípik a rakoncátlankodó szarvasmarhát. Ha ezek a kutyák juhok közelébe kerülnek, gyakran használják a testüket, hogy jobb belátásra bírják a jószágot.
A birkázó aussie-k könnyebb felépítésűek, küllemre és jellemre leginkább a border collie-hoz hasonlítanak. Fülük általában magasabban tűzött, ami szerintem azzal függ össze, hogy munka közben füttyjelekkel irányítják őket. Jellemzően hatalmas kifutással kerülik a nyájat, hogy minél kevésbé zavarják meg a juhokat. Terelés közben némák, akárcsak a borderek.
A show aussie-k leginkább a marházó típushoz állnak közel, de annál erőteljesebbek és robosztusabbak.

Jól körülhatárolt a három fajta, nem gondolnék többet írni erről, jöjjenek inkább a tények, azaz pár kép a bevállalós aussie stílusról…

Forrás

Csodálom ezeket a kutyákat, rengeteg videót megnéztem már, mind marhák, mind birkák terelésével kapcsolatban. Egyszerűen csodálatos, amit művelnek, amit megtesznek feladatként Gazdájuk kérésére. Persze vannak, akikkel kizárólag birkákat terelnek, ezek kevésbé durva módon fejtik ki akaratukat a marháknál jóval kisebb birkákra.

Forrás

Jaj, annyi képet rakhatnék még fel, szebbnél szebb munkák megörökítve képekben. De nem teszem, hisz nem csak erről szól a bejegyzés, muhaha 🙂 Mielőbb a saját munkánkról írnék Nektek, engedjétek meg, hogy kicsit a terelésről, mint sportról írjak, azaz azon belül is leginkább a munkavizsga részével. Ehhez a MEOE Terelőkutyás Sportbizottság szabályzata nyújt információt, a következő sorokat innen idézem.

A “hagyományos” munkavizsga célja:

A vizsgát azért végzik, hogy értékeljék a kutyák következő képességeit: terelési hajlam, engedelmesség, kezdeményezőképesség és kíméletesség. A vizsgának a terelőkutyák tenyésztésére való kiválasztást kell elősegítenie. Segít annak megértésében is, hogy hogyan eddzük a kutyákat.

Általános információk:

1. Kutyát érintő:

A vizsgán legalább egy éves juhászkutyák (birka és marha) (border colliek és kelpiek kivételével) vehetnek részt.
Egyheréjű vagy rejtett heréjű és beteg kutyák nem versenyezhetnek.
A tüzelő szukákat távol kell tartani, ők utolsónak versenyeznek.

2. Birkákat érintő:

A nyáj minimum 10 juhból áll melyeket minden vizsga után le kell váltani.
Olyan módon kell őket kiválasztani, hogy minden versenyző ugyanolyan minőségű birkákkal dolgozhasson. Lehetőleg a vizsgáknál használt juhok ugyanabból a nyájból származzanak, és ugyanolyan fajtájúak legyenek.
A birkáknak egészségesnek és kutyához szokottnak kell lenniük.
A bárányokat el kell választani.
A rendező bizottságnak biztosítania kell, hogy megfelelő számú juh álljon rendelkezésre, hogy ne legyenek stresszesek az egyes birkacsoportok, és ne használják őket a kelleténél többet.

Vizsgáról és a Bírókról:

A vizsgát a nemzeti kutyás szervezet fennhatósága alatt lehet rendezni a nemzeti juhászkutya munkacsoporttal. A vizsgán csak minősített bírók bírálhatnak, akiket el kell, hogy ismerjen az országuk nemzeti kutyás egyesülete.

A bírónak ellenőriznie kell a kutya viselkedését.

Ezt az “FCI Terelő Munkavizsgát” el kell ismernie az összes FCI tagnak és szerződéses partnernek.

Ez az “FCI Terelő Munkavizsga Bizonyítvány” a kutyát kvalifikálja a Nemzetközi Szépség Champion címre.

A kutyák, melyek teljesítették a HWT-t versenyezhetnek a “munkaosztályban” az FCI nemzetközi kiállításokon.

Forrás: Terelő munkavizsga

Viselkedésteszt

A bíró dönt a vizsgálat módjáról. A kutya természetes viselkedését kell vizsgálni. Nem szabad kutyát támadni vagy stresszelni. Akkor lehet végezni, amikor a felvezető vezeti a kutyáját (pórázon) egy kis embercsoporton keresztül, miközben a bíró beszél vele. A teszt része a tetoválási szám vagy a mikrochip vizsgálata.
A kutyának természetesnek és élénknek kell lennie. A félénk és agresszív kutyák nem indulhatnak. Ha a kutya kissé fél az idegenektől, az elfogadható.

Feladatok részletesen a kívánt módon:

1. Karám vagy akol

Kihajtás: A bíró utasítására a felvezető kinyitja a karám ajtaját a kutyának, hogy menjen be (ha akarja, elkísérheti a kutyát), hogy végrehajtsa a nyáj kihajtását. A kihajtást a kutyának aktív munkával kell végeznie a felvezető utasításai szerint. Nyugodtan kell végrehajtania a feladatot és a nyáj irányítását azonnal át kell vennie.

A bíró a kutya viselkedését, a nyájjal való kapcsolatát, a nyugodtságát és a határozottságát értékeli.

Behajtás: A kutyának aktív munkával kell végeznie a felvezető utasításai szerint: Nyugodtan, tolakodás nélkül kell végeznie. Az akol közelében a nyájat a kutyának meg kell állítania, és egy helyben kell tartania, miközben a juhász kinyitja a kaput.

2. Irányítás és manőverezés

a) A karámból való kihajtás után a legelőterület felé kell irányítani a nyájat. A karámtól való távolság legalább 75 m miközben a felvezető szimulált utat vagy ösvényt használ. A bíró a nyáj mozgását értékeli a vizsga minden szakaszában. A kutya nyájvezetési képességét figyeli meg.

b) Legeltetés: A munka tartalmazza a legeltetést egy négyzet alakú területen vagy egy természetes területen vagy időszakos területen, melynek határait négy karó jelzi a sarkokon vagy az elején egy engedélyezett tér van (15 x 15 m). A bíró a juhász vezetését, a kutya nyájhoz

viszonyított pozícióját értékeli. A kutyának azt a képességét is értékelik, hogy hogyan viszi el a nyájat legelni, és hogy egy helyben tudja-e tartani nyugodtan, hatékonyan és kezdeményezően a nyájat.

c) Megállás (megállítás): a kutyának meg kell tudnia állítania a nyájat. Ezt akkor teheti, ha a felvezető visszajön a legelésből és a karám felé tart a behajtáshoz. A bíró jelzi a megállás helyét.

A kivitelezés intelligenciája

a) Utasítások: lehet hanggal, gesztusokkal vagy füttyel utasításokat adni melynek nagy hatása van a kutya viselkedésére és a válaszának minőségére.

b) Engedelmesség: legyen azonnali, teljes és határozott: A nyál jó kontrollálását eredményezi.

c) Aktivitás-kezdeményezés-kíméletesség (viselkedés a birkákkal szemben): a bíró a kutya vezetőképességét értékeli, azt, hogy hogyan állítja meg vagy indítja el a nyájat a felvezető utasításai szerint ill. a kutya azon képességét, hogy hogyan avatkozik be magától és közvetlen utasításra, hogyan állítja meg és tartja helyben a nyájat, és hogyan tereli vissza az elkóborolt juhokat.

A különleges eseteket kivéve a kutya nem haraphatja meg a birkákat, a brutalitást komolyan büntetik. Egy rövid odakapás elfogadható, de csak akkor, ha szükséges azért, hogy a nyáj ellenőrzés alatt maradjon. A nyilvánvaló és rossz időben történő harapások azonnali kizárást vonnak maguk után és a kutya nem félemlítheti meg a birkákat.

Miután kicsit áttekintettük miről is szól valójában egy vizsga, persze nem tagadom, elsősorban magamnak gyűjtöttem ezeket, hisz jó szolgálatot fog ez tenni, ha nem kell összevissza keresgetnem információk után. Most megfőzlek Benneteket a kíváncsiság levében, mert egyenlőre nem árulom el, hogyan is sikerült nekünk az első porteleki terelésünk. Ne legyetek rám mérgesek, nagyon hosszú lett volna ez a bejegyzés, ha mindent egyben írok le nektek. 🙂 Folytatása következik….

Akik bírták a gyűrődést 🙂

Oldal ajánlása emailben

Kommentek