Elég rég hozakodtam elő újabb trükkel, és már nekem is hiányoznak a felvételek, gondolatok, próbálgatások. Ne aggódjatok, nem áll szándékomban abbahagyni ezeket a videókat, túlzottan is jó mókának vélem 🙂
A tolatás első nehezebb trükkjeink közül való, és még a mai napig van mit gyakorolni rajta. Leginkább az irány, azaz hogy egyenes irányban tolasson és a távolság, azaz a tolatás mennyisége az ami még javításra, gyakorlásra szorul.
Ejtsünk pár szót magáról a mozgásról, a tolatásról, természetes környezetben láttatok már kutyát tolatni? Na elő az emlékeket?? Én már láttam, pl simán teheti egy kutya, hogy kihátrál egy adott szituból, ezt megteheti oldal irányban, de én láttam már konkrét kihátrálást, azaz hátráló mozgást két kutya kommunikációja kapcsán. Vagy ha pl ajtóban áll a kutya, és te ki akarsz menni és nem vagy olyan “nagyvonalú” hogy megvárod míg a kutya eltekereg onnan, hanem ugyanabban a tempóban, mint ahogy szoktál menni, mész ki az ajtón (de izék tudunk mi, emberek lenni 🙂 ), akkor elég valószínű, hogy a kutyád pár hátráló lépés után megfordulva elenged. Na igazam van, vagy igazam van? 🙂 Akik kételkedtek a négylábúak tolatási képességein, azok most már remélem nem teszik.
És a következő kérdésem, láttatok már nem csak néhány hátrafelé lépést megtevő kutyát? Nagy valószínűséggel az már tanult viselkedés, hacsak nem valami szűk és hosszú folyosóról kell kihátrálnia a kutyának.
Azaz a hátrálás egy olyan mozgásforma, ami a kutya és ember számára is természetes, de mindennapi tevékenységünk során ritkán, vagy csak kis mértékben gyakoroljuk.
Örülök, hogy ezt letisztáztuk, igaz egy kicsit már súroltam a témát, tudjátok, mindig megfigyelem, hogy Jamie mikor mutatja be a trükköt önmagától. Tolatgatni általában akkor szokott, mikor szűk helyen van, azaz az ajtóknál, a kanapé és asztal között. Ám leginkább akkor, és abban a gyorsaságban, amiben számomra kívánatos lenne, amikor fogócskázunk és megelőzöm a menekülési útvonalában. 🙂 Akkor aztán mit neki metlaki, úgy korcol hátrafelé, hogy meg ne kaparintsam éppen azt a játékot, ami a szájában van, hogy csak porzik előtte minden. (azaz porzana, ha nem házban laknék, amit takarítok ) 🙂
De mire is jó ez a trükk?
- azon kívül, hogy oltári látványos, és mindenki örömködik, ha látja
- hasznos lehet későbbi trükkök tanítása esetén, párat majd megmutatok a videón 🙂
- irányítás esetén, milyen jól nézne ki a bójázás során, ha hátrafelé küldöd ki a kutyát!! 🙂
- ahelyett, hogy galád módon átgázolnál a kutyán az ajtóban incsifincsi falatokkal a kezedben (ilyenkor némely kutya elveszti a mentsük meg mellső lábainkat a rálépéstől kontrollját), elküldheted a vezényszóval.
- Vagy, ha túl közel merészkedik az ebédlőasztalhoz, akkor az asztaltól való felkelés fáradalmait mellőzve hátra tudjuk küldeni.
A tolatást sokféleképpen lehet tanítani. Leginkább a modellezést szokták alkalmazni, valamint a megvezetést, pedig a formálás a legérdekesebb és leginkább embert, kutyát próbálóbb megoldás. Én is modellezéssel tanítottam Jamiet, de a pontosítás kedvéért be kell majd vetnem a formálást, azaz kb kezdhetem az egészet elölről, igaz lehet a korábbi tapasztalatoknak köszönhetően sokkal gyorsabban fog menni, mint előképzettség nélkül. Itt van egy rövid felsorolás az alkalmazható módszerekről:
- Modellezés
- Formálás
- Megvezetés
- Célkövetés
Ami a pikantériáját adja ennek a trükknek, hogy ebzetünket meg kell tanítani arra, hogy egyenes vonalban tegye meg azt a távolságot, amit mi kívánatosnak vélünk. A másik tényező természetesen a távolság, amennyire kell eltávolodnia a kutyának tőlünk, valamint van az a távolság, ahonnan a feladatot végre kell hajtania a négylábúnknak tőlünk, azaz a köztünk lévő alapállásbeli távolság. Gyorsaság sem elengedhetetlen, illetve az általunk kívánatosnak vélt tempó, mind mind tréningezés eredménye. Vizsgáljuk meg ezt a 3 tényezőt kicsit behatóbban:
- Egyenesség: Egy érdekes cikket fedeztem fel, melyben arról számoltak be, hogy kutyáinknál, macskáinknál megállapítható, hogy mely “kezesek” (Forrás oldalért katt IDE). Léteznek jobbos és balos kutyák, pl ha megkerültetsz valamit, vagy simán egy apporttárgy visszahozatalában is jól megfigyelhető, hogy kutyánk az esetek többségében önmaga választása kapcsán ugyanabban az irányban fordul vissza a tárggyal. Így lehet, hogy a hátrálásban is hasonló következtetés vonható le, azaz az adott irányban kiflizik be a feneke. Elő a modellezéssel, azaz tárgyak használatával, ha tudjuk melyik irányban indul el a hátsó, akkor ebbe az irányba kell falat, torlaszt alkotnunk. Láttam olyan eseteket, akik padkán, vagy pallón rükverceltették kedvenceiket, ilyenkor arra kell figyelni, hogy ha lelépne, akkor a lábikó visszahelyezéséért is jutalmazzuk meg, ha mindkét lábával új talajlehetőségek után nézne, akkor kezdjük elölről a feladatot.
- Távolság: Korábbi trükköknél is említettem már a kiszámíthatóságot, ami a jutalmazást illeti. Így lehet az időt is húzni, tréningezni egy-egy feladat hosszabb kitartására, pl játszik, lelövés trükk esetében is. Amikor az elején vagyunk akkor is arra klikkelünk, hogy ha megtesz egy lépést, aztán kettőt, ha nem lép, akkor nem kap klikket. Ez így könnyű is, nem? Viszont én azt javaslom, hogy itt is vegyük elő kiszámíthatatlan emberi mivoltunkat és ne csak arra menjen a megerősítés, ha egyre többet lép, hanem klikkeljünk lépések számától függetlenül, de csak akkor ha lép a kutyánk, azaz elmozdul, álló helyzetre miután már felkínálgatja a tolatást ne jutalmazzunk. Kitérnék egy fontos dologra, amit már korábban is súroltam, minden kutya, minden gazda-kutya kapcsolat más. Ahogy nálunk léteznek felfogóképességben különbségek, náluk is vannak. Egyiküknek könnyebben fog menni, másnak kevésbé a trükk tanulása. A megerősítések számával viszont nekünk kell vigyázni, mert ha túl sokszor klikkelünk egy adott gyakorlatra, akkor a tanulás gyorsasága lelassulhat, belefásulhat a kutya annak végrehajtásába, ami már megy neki. Elveszti az érdeklődését, hisz klikkeléseink is elvesztik információtartalmukat. Ha ritkán kap megerősítést előfordulhat, hogy kutyánk érdekesebb dolgok iránt fog érdeklődni, mint a pillangók, az udvarban fellelhető játék, vagy előveszi trükkrepertoárját, amit szépen egymás utánjában felkínál nekünk. 🙂
- Gyorsaság: Általában azt szokták mondani, hogy az egyre gyorsabb, pörgősebb feladatmegoldásra kell klikkelni, és így szépen lassan beleteszed a kívánatos tempót a kutyádba. Ez elég nehéz egy tolatásnál, ha nem látványos a tempókülönbség a tolatások között. Érdemes ezzel a kívánalommal akkor foglalkozni, mikor kutyánk már tutira tudja mit szeretnénk. Ahogy a magabiztossága is megnő, úgy képesek gyorsulni is önmaguktól. Így nekünk már csak a jó tempókat kell beklikkelni.
1. Megvezetés:
Számomra ez a legkönnyebb és a kutya számára legkevésbé gondolkodásra serkentő tanulási formula. Lehet ezt már írtam, akkor csak nyomatékosítom magam 🙂
Én két alapállást határoznék meg: egyik mikor lábunk közé vesszük a kutyát, az a bizonyos kukucs póz; a másik amikor előttünk, velünk szemben áll a kutya.
Talán a kukucs póz azért jobb választás, mert a kutyának nem engedünk teret, hogy a menetiránytól eltérjen, jobbra vagy balra elgörbüljön a tolatása. A hátránya, hogy először azt kell megértetnünk vele, hogy a lábunk között lenni jó dolog, felfelé nézni, keresni a tekintetünket jó dolog, és arra mozogjon és úgy, abban a sebességében, amiben mi is mozgunk.
Amire figyelj:
- Vannak kutyák, akik kifejezetten rosszul bírják, ha ráhajolnak, márpedig megvezetésnél ez előfordulhat. Ezt ne tedd, próbálj természetes maradni testtartásodat illetően, és ne légy fenyegető.
- A nagykönyvek azt írják, hogy ha nem mocorog a kutya, akkor használj kis nyomást a mellkasánál. Én azt javaslom, hogy ezekben az esetekben menj be a konyhába, és végy, készíts még brutálabb kaját, amivel motiválhatod a kutyádat.
- Amennyiben ilyenkor sem mocorog őkelme, akkor kapcsold be a lentebb említett módon, nagyon sok jutalmazás bármilyen kajautáni ellépkedésért.
Végrehajtás:
Egy igen ínycsiklandó falattal a kezünkben fogjunk neki a feladatnak, mindenképpen valami észvesztő legyen a kajcsi. Szó szerint, mert itt nekünk kell a kutyát az orránál fogva vezetni. 🙂 Fontos hogyan tartjuk a falatot, igyekezzünk a kutya buksijával, orrával egyvonalban tartani a falatkát, ha a kutyánk közben nyalná, vagy többször megérintené, ne akadjunk ki, azaz nyálfóbiások (mint ahogy én is az vagyok) hátrányban.
Hibák:
- Előfordulhat, hogy a kutyánk, pl a rossz kajcsitartás miatt leül, ez akkor fordul elő, ha orrvonalától fentebb tartjuk az illatforrást. Ilyenkor, főleg ha megvezetéssel tanítottuk ülni, a kutyák 80 %-a letolja a popóját a földre.
- Megeshet a másik hiba is, hogy az orrvonalához képest túl lent tartod az illatforrást, ilyenkor előfordulhat, hogy kutyád lehajol, vagy akár le is fekszik.
Így először én azt javaslom, hogy mindenképp nézd meg mi az a helyzet, ahol neked is kényelmes és a kutyát sem készteted mellékcselekvésre. 🙂
Egy nagyon jó ötletet kaptam nem olyan rég, egy szemináriumon, ott olyan szinten be tudták az oktatók kapcsolni a falatra a kutyáikat, hogy szerintem még parázson is átmentek volna észrevétel nélkül. (De persze óvakodjunk az állatkínzástól, ezt csak durva példának hoztam fel.) Keltsük fel négylábúnk figyelmét, orrát a falattal, azaz húzzuk el sokszor előtte, amikor úgy látjuk, hogy becsatlakozott, melyet lábikók mozgatása jelent lépegetés formájában. Akkor nincs más hátra, mint, hogy adagoljuk kutyánk szájába a falatokat. Ezzel erősítjük meg, hogy Mr Orr falatkövetése jó dolog. Bekapcsoljuk kutyánkat a feladatra és a falatra is 🙂
Ha mindez megvan, akkor a lépegetések, esetleg pörgés forgás mellett hátrafelé is vigyük a kezünket. Fontos a jó falattartás! Előfordulhat, hogy Mr Orrba ütközünk, ne aggódjunk, vagy próbálkozzunk meg még egy kicsit hátratolni kezünket, vagy ismét egy rövid orrnál fogva vezetés után hirtelen ismét bepróbálkozunk.
Ugyanez érvényes a lábunk között a kutya esetben is, azaz melegítsünk be, majd vegyük lábunk közé a kutyát, simán mehet neki a jutalom megerősítésként, sőt a lábunk között is jó, ha ezt megtesszük.
Maga a feladat jutalmazása: ne várjuk el kutyánktól, hogy hipp-hopp 5-6 lépést slattyogjon hátrafelé, mert ebből könnyen kipp-kopp lehet… Ahogy kedvencünk hátra terhel, vagy megteszi az első lépést adjuk oda neki a falatot. Ezt gyúrni, gyúrni kell, majd egy idő után vegyük ki a falatot a kézből, maradhat a kéztartás a kutya orra előtt, de lássa ő is, hogy a falat jutalmazáskor már máshonnan jön. Eljön az a pillanat, amikor a kutya már saját magától felajánlja a viselkedést, csak hogy hamarabb hozzájusson a falathoz, ilyenkor elkezdhetjük növelni a távolságot az orra és a kéz között. Amikor tudatossá válik a kedvencünknek mit is szeretnénk, akkor bevezethetjük a vezényszót vagy kézjelet.
Itt jöhet a kérdés, mikor vezetem be a parancsszót, én azt szoktam alkalmazni, hogy csak egy bizonyos idő elteltével, mikor már a kutyának tényleg leesett, mit is kell produkálnia, akkor kezdem el mondani, mikor épp azt teszi, azaz ebben az esetben, mikor épp tolat. Ahogy megindul hátramenetben már mondom is a tolat, hátra, vagy bármi vezényszót, amit kötni szeretnénk eme cselekvéshez.
Ha a lábunk közötti tolatás 100%-osan letisztázódott a kutyánkban, akkor lépünk el tőle, és vagy ismét visszatérünk a kézzel megvezetéses hátráláshoz, vagy magunk előtt toljuk a kutyát, azaz mi is lépkedünk felé, de ekkor is kézben a falat. Igen, ilyenkor ismét elölről kell elkezdeni a tanítást, de nem kell aggódni, hisz már tudja mi a tolatás, csak egy más környezetben kell neki produkálnia. Ez sokkal gyorsabb feladatmegoldás lesz, mint a korábbi láb közötti rükverc tanítása. Viszont Ti nyertetek, hisz egy cselekvést két különböző pozícióban is meg fogja tudni csinálni kutyátok. 🙂
Amennyiben apró termetű kutyánk van, akkor javaslom, hogy ráhajolgatás helyett magunk mellett tanítsuk neki a tolatást, illetve ha a láb között is meg szeretnénk tanítani, akkor egy célkövető eszközt, egy pálcát érdemes bevezetni a tanításba. 🙂
2. Megtolás:
Létezik egy megtolás elnevezésű mód is, ami egy kicsit megvezetés és egy kicsit modellezés, mely arra hajaz, hogy ha mi lépegetünk az előttünk álló kutya felé, akkor az hátrafelé akar majd kitérni, hogy láthassa a gazdája fejét. A legtöbben azért szeretik, mert nagyon könnyen és gyorsan várható kézzelfogható eredmény, ám de sokkal nehezebb lesz a kutyánk számára adott tömérdek jelet kivenni, leegyszerűsíteni.
Végrehajtás:
Szembeállítjuk magunkkal a kutyát, majd felé teszünk egy lépést. Az ebzetünk nagy valószínűséggel hátrálni fog, és ahogy a mellső lábát hátrarakja, már klikkelhetünk és jutalmazhatunk is. Azaz itt is nagyon résen kell lenni, és minden apróbb rezdülést jutalmazni kell!! Igen ám, de most jön a java! Hogyan vegyük ki a már “tolatni tudó” kutyánkból azt, hogy akkor tolasson, amikor én nem mocorgok felé? Az a nagy helyzet, hogy a megtolást, azaz a felé lépkedést minél hamarabb ki kell venni a tanítási folyamatból. Én valahogy ugyanazt javasolnám, mint fentebb, amikor a kutyának kezd tudatossá válni, hogy a rükverc a jutalom forrása, akkor kezdem csökkenteni a lépegetést, lehet hogy elég lesz csak egy lépés felé, vagy akár csak egy bedőlés és lám kutyánk már megindult hátrafelé. Amikor kezdeném alkalmazni a vezényszót a fenti esetben, akkor veszem ki a lépegetésünket, és csak utána rakom bele a vezényszót, vagy a kézjelet.
Elég nagy bibije a feladatnak kutyánk állandó gazdi kontakt keresése, ugyanis ebből könnyen adódhat, hogy a hátrálás során bekiflizik, azaz beferdül a tolatása, így nem lesz szép egyenes.
3. Modellezés:
Ha már az egyenességmentes tolatás került szóba, itt élnék a lehetőséggel, amikor is összeismertetlek Benneteket a modellezés módszerével. Szokták alkalmazni ezt ugyanúgy mint a többit, azaz a tolatást a legelejétől ezzel a módszerrel tanítják, de van aki (köztük én is) csak a görbék kiküszöbölésében használtam. A dolog nem szól másról, mint, hogy eszközöket használsz arra, hogy egy folyosót alkoss, melyben eleinte ne legyen képes ebzetünk megfordulni. Ki mit szeretne használni, kiválóan hasznosíthatók a padok, ülőgarnitúra hátoldala, székek. De legyetek kreatívak, a kellékek terén határ a csillagos ég. 🙂 A falat se felejtsétek ki, így ha van egy gyér bútorozottságú lakásotok 3-4 székkel, akkor is remek folyosót építhettek ezek segítségével.
 |
| Jamie felkészültél? Vigyázz, kész, tűz, rajt!!! |
|
| A falak elején lavírozó Jamm 😀 |
Próbáljatok meg olyan tárgyakat használni, ami nem csap zajt, nem dől el, ha véletlenül nekimenne, mert akkor többet léptek hátra a tanításban, mint előre, hisz esetleg rá kell tréningezned őt arra, hogy az adott tárgy tényleg nem “bánt”.
Végrehajtás:
Hívjátok magatokhoz a kutyát, amikor beért hozzátok, ne csináljatok semmit. Sőt az a legjobb, ha elbámultok mellette. Egy idő után tappancsos meg fogja unni, hogy ott áll, és mint hogy nem képes másfelé lépkedni, így marad neki a tolatás. Legyetek résen, hisz egy kis lábmozdítás, ellépegetés aranyat ér, könnyítsétek meg kutyáitok munkáját azzal, hogy minden rezdülésére figyeltek, és jutalmazzátok azt. Mint, hogy nem minden kutya szeret szűk térben lépkedni, pláne, ahol meg sem tud fordulni, emiatt, ha egy 4 székből álló folyosót építettél, épp hogy csak az első szék legyen a kutya mellett. Még ennél is jobb megoldás, hogy ha a testének felét fedi a folyosó, így is hátrálnia kell, mert máshogy nem képes kikerülni belőle. Amint látod a kutyán, hogy nem idegenkedik a szűkös tértől, magabiztosabbá válik hátrább léphetünk, így a pajtásunk behívásánál már neki is többet kell tolatnia.
Vigyázat! Attól, hogy a kutya magabiztossága növekszik nem nőhet egyenesarányban vele a követelményünk, azaz attól, hogy a megrendezett átjáró közepéig eljutottatok nem jelenti azt, hogy a kutyának egészen a kijáratig kellene tolatnia, ami már mondjuk 3-4 lépést jelent!
Amikor már megvan a kellő távolság is, esetleg kedvencünknek bevezettük a hang,- ill testjelet, akkor enyhíthetünk a szűkösségen, azaz egy kis tereprendezés mellett kitágíthatjuk a teret. Ha ebben az esetben is egyenes a hátrálás, akkor megfelelő számú gyakorlás után lebonthatjuk az egyik oldalt, majd a másikat, vagy ha a falnál gyakoroltunk, akkor arrébb megyünk picit. 🙂
|
| Tolat, tolat, tolat! |
4. Formálás:
Nagyon élvezem ezt a fajta tanítást, sőt legtöbb esetben ezt is alkalmazom. Jelen esetben a tolatásnál találtam egy olyan lehetőséget, amit ki szerettem volna próbálni formálás segítségével. Majd erről is beszámolok 🙂
Végrehajtás:
A feladat egyszerű(nek tűnik), hisz a formálás lényegeként addig vársz, míg a kedvenced nem produkálja azt a cselekvést, amit szeretnél, jelen esetben hátráló tevékenységet. Érdemes az ülve lecövekelő kutyáknak pár klikket adni arra, hogy állnak, így tudni fogják, hogy a feladat további része állásból kell, hogy folytatódjon. Vegyük elő legéleslátóbb szemüvegünket és meredten nézzük kutyánk mellső lábát. A hátsó lábak figyelése nehezebb feladat, hisz a kutyának 4 lába lévén 3 valahogy tuti takarni fogja azt a bizonyos kiszemeltet, így naná, hogy megeshet, hogy rosszul klikkelünk. Ahogy kedvencünk türelme fogyogatni kezd, úgy kezd el toporogni (Jamie ezt még képes megspékelni valami förtelmes magasságokban járó sípolással). A toporgás az már jó, ekkor némely kutyák hátrafelé lépdelnek egy keveset. Melyik lábbal történt ez, mindegy, a lényeg, hogy időben kattantsunk, hogy ebzetünk számára is egyértelmű legyen. A toporgásból lassan tolatás lesz, csak ki kell várni, pihentetni kell, időt adni a gyakorlások közötti tanulás leülepedésre. Ez abszolút tapasztalat, ha egy helyen megrekedünk a formálásban, akkor sokkal jobban járunk mindketten, ha pár nap pihentetés után térünk vissza rá.
Elakadhatunk a toporgás szintjén, melyet a következők szerint próbáljatok megoldani. Ha a kutya csak toporog, akkor klikkeljünk a toporgására, de csak olyankor, mikor a kutya emeli a lábát. Amikor kezd tudatossá válni a toporgás, akkor tartogassuk a jutit csak a hátrafelé irányuló mozgást mutatnak a lábak. Itt a stabil hátrafelé irányuló mozgást jutalmazzuk, ne érdekeljen senkit, hogy milyen irányú, mennyire szép a mozgás. Ahogy egyre tudatosabb lesz a rükverc, és már mennek az egymásutáni lépések is, akkor lehet dolgozni akár a távolságon, irányán, gyorsaságán.
5. Célkövetés:
Célkövetés az is, amikor a kutya egy pálca végére helyezett labdát, valamit követ, érint. Ahogy fentebb a megvezetésnél említettem, simán lehet alkalmazni alacsonyabb kutyáknál, akik annyira nem szeretik, ha rájuk hajolnak, vagy ha mi nem szeretnénk guggolni.
Végrehajtás:
Először is kell találnunk egy alkalmasnak tűnő tárgyat, az sem elhanyagolható, hogy a kutyánk bele legyen rá kapcsolva. Tudja, ha megérinti, akkor jutalom jár érte. Ezt is meg kell tanítani a kedvencünknek mielőtt használjuk pálcát. Fontos, hogy csak érintésnek örüljünk, ezt jutalmazzuk, mert elég hamar el fog fogyni a pálca, ha harapásra, mancsolásra megerősítést kap. Ha négylábúnk ismeri a dörgést a pálcás lasztival, akkor nincs más hátra, mint a megvezetéshez hasonlóan klikkelgetnünk, jutalmaznunk.
A másik változat, ami inkább a célra tartást kaphatná címként. Ehhez helyezzünk le egy törölközőt, vagy bármi tárgyat, ami elkülönül a környezettől. Lehet ez egy párna, egy takaró, stb… Ennél a feladatnál a lényeg, hogy a kutya először megértse, hogy az aktuális földön lévő tárgyon tapicskál, az biza jó. Miután ez megvan már csak a távolsággal kell játszani. 🙂
Végrehajtás:
Letesszük a törcsit, vagy bármit hozzánk közel a földre, kutyát ráállítjuk, kapja a jutifalatokat, így megérti, hogy állnia kell. Aztán kicsit távolabb megyünk, és mondjuk megvezetéssel hátratoljuk a kutyát, amint érintik a hátsó lábak a céltárgyat, megy a klikk. Ezen tárgy és köztünk lévő távolság igen aprócska még. Ha megkapta a klikket a kutya, akkor mozdítsuk ki abból a pozícióból, azaz a tárgyon állásból, húzzuk magunkhoz közelebb, így megspóroljuk magunknak azt, hogy kajaosztás után újra be kelljen hívni magunkhoz a kutyát.
Ha stabilan megy már a tolatás, azaz látjuk kedvencünkön, hogy tolat izibe, hogy övé legyen a juti, akkor bevezethetjük a vezényszót, majd csökkenthetjük a kezünk használatát. Ha eljutunk odáig, hogy vezényszóra, semmi kézhasználat nélkül már megy ebzetünknek a feladat, akkor kezdhetünk játszani a távolsággal. Ne növeljünk túl nagyot, mert aztán visszamehetünk a fejlődésben pár lépést, akkor menjen mindig a klikk, ha a hátsó láb elérte a céltárgyat.
Amikor már minden esetben tutira megy a kutyánk, elhagyhatjuk a céltárgyat. Ilyenkor arra figyeljünk, hogy mindig más távolságokra küldjük ki, azaz ne szoktassuk hozzá, hogy mindig 3. lépésnél megy a jutalom, mert akkor ez be fog rögződni. Váltogassuk a távolságot. 🙂
És akkor lőn, ahogy én tanítottam a hátrálást. Ahogy mondtam korábban is, én szeretem a formálást. Így itt is ezt szerettem volna alkalmazni. Leraktam a törcsit a földre és közel ültem hozzá. Jamie mindent megcsinált, komplett betakarózós trükköt, persze nem kértem rá, én ott ültem törökülésben és néztem mi az amin elindíthatnám a kutyámat a megfelelő irányba. Én is először az állásra klikkeltem. Aztán jött a tekergés, össze-vissza mászkált érintve a törölközőt, persze egy-két klikk után, miután leesett neki, hogy ezzel az eszközzel kell majd dolgozni, nem adtam. Aztán jött a toporgás a törölközőn, arra kapott klikkeket. Majd megtette első hátrafelé lépését, ment is rá a megerősítés, aztán, amikor először ment tolatva tőlem a törcsire, akkor hatalmas jackpottal abba is hagytam a gyakorlást. Persze a fent leírtak nem egy alkalom alatt sikeredtek így 😀 De fontosnak tartottam leírni, hogy ha úgy érzitek, hogy áttörtetek egy hatalmas falat a tanításban, akkor inkább jutalmazzátok meg és hagyjátok abba a gyakorlást arra a napra. Szóval mikor tudatossá vált a tolatással és hátsó láb törcsi érintésért jár a juti, akkor bevezettem a kézjelet, és hangjelet. Aztán kivettem a törölközőt a történetből. Az ok, amiért ezt a módit választottam, hogy a törölközővel falak nélkül egyenesítsem a tolatást, és a távolságot is egyértelművé tegyem. A gyorsaságot hanggal segítem, bár ezzel vigyáznom kell, mert néha ugatás a válasza rá, és ezt nem igazán szeretném ha benne maradna a feladatban.
Akkor jöjjön a mindent összefoglaló videó, sokat gondolkodtam, hogy mi mindent rakjak bele, és mi mindent hagyjak benne. Nem volt könnyű dolgom, igyekeztünk minden módszert bemutatni, de például így kihagyni kényszerültem a hang és kézjelek bevezetését, és a formálást. Az utóbbit szándékosan hagytam ki, mert már önmagától felajánlotta a cselekvést, és ezzel nem sokat tudtam volna bemutatni, csak azt hogy törökülök, ő meg már az elejétől kezdve lépeget hátra. Formálással tanított hátrálás közel sem ennyire egyszerű…
Bár így is hosszúra sikeredett, akarom mondani, én is nehezen nézek meg hosszabb videókat, és a 4:40 perc nekem már hosszúnak tűnik egy trükk videóhoz. De ítéljétek meg Ti!!
.JPG)
.JPG)
