Nem is tudom, hogy mennyire hangzik jól vagy rosszul a cím, nekem pozitív valamint negatív töltete is van. No, de lássuk a medvét, akarom mondani a történéseket. Mint ahogy arról beszámoltam Nektek, csütörtök 18:00 órára kaptunk időpontot dr Papp Zalánhoz. Pontosan érkeztünk, míg a doktor úrra vártunk, Jamievel próbáltak összebratyizni az asszisztensek. Jaj, olyan félelmetesek voltak orvosi szerkójukban, hogy nem látták meg Pötty igazi arcát. Csak egy beszari, félős, jaj ne nyúlj hozzám kutya nézett rájuk. Gondolhatjátok, hogy égtem, mint a rejsztág…
Mikor felkerült Jamie a vizsgálóra, akkor a doktor úr módszeresen végigtapogatta mindkét mellső lábat, hibákat, különbözőségeket keresve. Aztán nem voltunk messze az igazságtól, mert megvolt a pont ahol és ahogyan fájt a lábtő. Anna is ezt látta érzékenynek, és Zalán is ugyanazzal a mozdulattal mutatta ki a fájdalmat. A 5-10 perces művelet közben azért elmondtam, hogy azóta mit, hogy csináltam, mit használtunk, milyen pihentetés volt, stb…
Majd következett a röntgen ideje, mert már a gyömöszöléskor nyilvánvalóvá vált, hogy kelleni fog, hála Jamie nagyon jól tűrte a mozgatást, így amellett döntött a doktor úr, hogy nem kell bódítani. Azért ennek nagyon örültem, így nem kell ilyen melegben ébredezni, no meg a hazaút is könnyebben ment így, mint bódítva.
Bevittem a röntgenszobába, jaj annyira jól esett, mikor segíteni szerettek volna a cipelésben, asztalra rakásban, de mondtam, hogy 25 kg-t meg tudok emelni. 🙂 A röntgenben nem maradtam, csak egy ablakon keresztül kukucskáltam befelé, mi történik. 3 röntgent készítettek, 2 oldalfekvésben, 1 szfinxes fekvésben. Azok a csirkelábak!!!! 🙂 🙂 🙂
Beletelt egy kis időbe, míg Zalán kijött az eredményekkel, majd felhelyezte a megvilágító testre (biztos van ennek is valami hivatalos neve…) Vészhelyzet című filmben éreztem magam, majd várakoztunk, várakoztunk és várakoztunk. Viccesen megkérdeztem Zalán feleségétől, hogy ez mindig ennyi ideig szokott tartani, mert a doktor úr bevonult egy szobába miután kihozta a felvételeket. Jaj majd meghaltam, hogy megtudjam, jó amit látok vagy sem… mert persze odasomfordáltam, hogy megnézhessem őket közelebbről is. Készítettem képet, bár elég rossz minőségű lett, szidom is magam érte… :/ A lényeget bekarikáztam, akinek jó a szeme az látja, azt ha összehasonlítjátok a másik lábbal megvan a különbség. Segítek, mert tényleg nem látszik. Szóval a jobb oldalon meg van duzzadva az a rész, alig látszik a felvételen is amúgy, de azért szemléltetésnek jó.
![]()
![]()
Mikor felkerült Jamie a vizsgálóra, akkor a doktor úr módszeresen végigtapogatta mindkét mellső lábat, hibákat, különbözőségeket keresve. Aztán nem voltunk messze az igazságtól, mert megvolt a pont ahol és ahogyan fájt a lábtő. Anna is ezt látta érzékenynek, és Zalán is ugyanazzal a mozdulattal mutatta ki a fájdalmat. A 5-10 perces művelet közben azért elmondtam, hogy azóta mit, hogy csináltam, mit használtunk, milyen pihentetés volt, stb…
Majd következett a röntgen ideje, mert már a gyömöszöléskor nyilvánvalóvá vált, hogy kelleni fog, hála Jamie nagyon jól tűrte a mozgatást, így amellett döntött a doktor úr, hogy nem kell bódítani. Azért ennek nagyon örültem, így nem kell ilyen melegben ébredezni, no meg a hazaút is könnyebben ment így, mint bódítva.
Bevittem a röntgenszobába, jaj annyira jól esett, mikor segíteni szerettek volna a cipelésben, asztalra rakásban, de mondtam, hogy 25 kg-t meg tudok emelni. 🙂 A röntgenben nem maradtam, csak egy ablakon keresztül kukucskáltam befelé, mi történik. 3 röntgent készítettek, 2 oldalfekvésben, 1 szfinxes fekvésben. Azok a csirkelábak!!!! 🙂 🙂 🙂
Beletelt egy kis időbe, míg Zalán kijött az eredményekkel, majd felhelyezte a megvilágító testre (biztos van ennek is valami hivatalos neve…) Vészhelyzet című filmben éreztem magam, majd várakoztunk, várakoztunk és várakoztunk. Viccesen megkérdeztem Zalán feleségétől, hogy ez mindig ennyi ideig szokott tartani, mert a doktor úr bevonult egy szobába miután kihozta a felvételeket. Jaj majd meghaltam, hogy megtudjam, jó amit látok vagy sem… mert persze odasomfordáltam, hogy megnézhessem őket közelebbről is. Készítettem képet, bár elég rossz minőségű lett, szidom is magam érte… :/ A lényeget bekarikáztam, akinek jó a szeme az látja, azt ha összehasonlítjátok a másik lábbal megvan a különbség. Segítek, mert tényleg nem látszik. Szóval a jobb oldalon meg van duzzadva az a rész, alig látszik a felvételen is amúgy, de azért szemléltetésnek jó.
 |
| Jamie röntgenje |
 |
| Jamie kórlapja |
A kórlapot is beszkenneltem Nektek, hogy lássátok nem csak úgy beszélek erről. Szóval a karikán belül található egy csont, melyet több 100 valami (nah, itt nem tudom a helyes szót, ideg, ín, szalag) vesz körül, tapaszt le (vagy valami hasonló 😛 ). A lényeg, hogy itt sérült meg a kutyám. Megkérdeztem ez nem örökíthető, ez egyedi sérülés, ha jól emlékszem a szakirodalom 1998-ban nevezte meg ezt a fajta gyulladást, fájdalmat. Ezzel különösebben nem lehet csinálni semmit, ez bármikor előjöhet, de nem a súlyos kategória, ettől lehetett volna sokkal rosszabb is. 2011-ben sérült le először erre a lábára, arra is rákérdeztem, hogy ha akkor elhoztam volna, akkor jobban állna a szénánk vagy sem. A válasz megnyugtató volt, olyan téren biztos, hogy nem az én hanyagságom miatt van ez az egész, nem változtatott volna semmit.
Mindent ugyanúgy csinálhat, mint eddig, de természetesen megelőzésben lehet segíteni, szóval egy-egy edzés előtt be fogom kötni Copolival a lábát. Szóval keresnem kell tuti mintás verziókat, lehet linkelni!!!! 😀
Akkor pár szóban arról, hogy mit, milyen tanácsokat kaptunk:
- Bőrön át felszívódó “löttyöt”, ami kuriózumnak mondható, ezt 5 napig napi egyszer egy fogkefe segítségével be kell dörzsölni. Majd kb két hónapig heti egyszeri bedörzsölés. Nem kell megijedni, ha bepirosodik…
- Fájdalomcsillapító gyógyszer (meg nem mondom most a nevét, mert nem tudom kiolvasni), ha a sántítás előjönne ismét, akkor 5 napon át 2×1 tabletta.
- GlycoFlex 600-at (zöldkagyló) adhatom félévente egy négyhetes kúrában, kg-ra számolva nekünk napi 2 szemet.
- Pihentetés: 1-1,5 hétig pihentessem a lábát, ha a sántítás előjön
- Mozgáskorlátozás: sántításnál rövid sétán kívül semmi nem engedett meg, más esetekben minden, semmiben nem korlátozza ez, kopoli használata jó lehet.
Tudom, hogy nem versenykutya az én Jamiem, nem is szándékoztam egy sportban sem komolyan nekiiramodni vele, mindent csak módjával szeretnék kipróbálni, megvalósítani, megismerni. Így vagyunk az agilityvel is, imádom ahogy irányítják a kutyákat, az összhangot nézni, ez a “sérülés” nem fog hátráltatni abban, hogy mini lécünket ne ugorhassa meg, illetve a heti egyszeri edzést. Frisbee sem a hatalmas ugrásokról szólt nálunk sohasem, hanem a zsákmányszerzésről, a funról, trükkökről. Gyors lemozgatásról, a lemozgatás monotonitásának megtöréséről. Most már a terelés is életmódunk részévé vált, soha nem láttam még olyan tüzet kutyám szemében, mint akkor, hiába nem más, mint ösztönlevezetésről. Mindenképpen megemlíteném a kutyaiskolákon való részvételt, ami ha nem is látszik megterhelőnek, de annak a kutyának, aki nem sok összeengedésre alkalmas kutyával találkozik a városban, igenis az. Már alig várom, hogy mehessünk… 😀
Szóval egy olyan sérüléssel kell együtt élnünk, ami bármikor szembejöhet velünk az élet rögös útján, de nem félek, most már nem. Tudom mivel állunk szemben, tudom, hogy nincs baj, ez olyan defekt, amitől nyugodtan megkímélhette volna Pöttyösömet a Tükör szemlélet. 🙂 Vicc volt, de igen, tükör a kutyám, még a debilségben is… én mindenhol ropogok, a bokám gyerekkoromban többször ment ki, mint más embernek egész életében. Csak aerobik magasított szárú cipőben mozoghattam, nem volt épp divatos… 😛 Szóval ebben is tükröt tart, hogy vigyázzak magamra, és most már rá is…. Ne aggódj Pöttyös, vigyázni fogok, még ha szemedben tűz lobog is, akkor is tudom, hogy egy bizonyos idő után elég volt, pihenni kell.
A következőkben utána fogok nézni, hogy milyen bemelegítéseket alkalmaznak kutyáknál egy-egy erőltetett menet, edzés előtt.
Szóval így vagyunk mi, bicebóca Gazda a bicebóca Kutyájával, akik már nem félnek!!! 😀
Itt köszönném meg az összes aggodalmat felénk, nagyon sokatoktól kaptam támogatást, lélekmelengető szavakat… most már Ti is tudjátok: NINCS baj…
Jó kutyázást Mindenkinek!!! 😀
Jó kutyázást Mindenkinek!!! 😀
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: