ŐV szeminárium #1



Hihetetlenül vártam a pirossal bekarikázott vasárnapot, szeptember 15-dikét. Ugyanis ezen a napon került megrendezésre a Tükör Őrző-védő szeminárium Varga Balázs vezetésével, segédkezésével a Szegedi Kutya Klubon. Egy remek árnyékot adó “sátor” alatt foglalhattunk helyet, körben. Balázs ahelyett, hogy a kör közepén állt volna, és énekelte volna a híres EDDA dalt :), inkább beült hozzánk a körbe mindenféle segédeszközt tartalmazó rekeszek társaságában. 

Isszuk szavait, fotón Varga Balázs
Annyira jó volt ott lenni, kb ugyanaz a társaság érdeklődött eziránt a téma iránt is, mint akik a flyball szemináriumon voltak. (Erről is készülök írni, csak még várok két videóra Jamieről.) Eleinte olyan kevésnek tűntünk, no de, amikor az esemény gyakorlati részére néztünk rá, akkor már soknak tűnt a kutya-gazda páros. 🙂 Volt köztünk olyan, aki még nem ŐV-zett soha, aki hagyományos ŐV-t is megtapasztalta kutyájával, de legtöbben pár alkalmas Tükör ŐV foglalkozáson már túl voltunk, na és jelen volt a Szegedi Kutya Klub segéde is Nagy Gábor személyében. No, most azt hiszitek, hogy mi már vérprofik vagyunk a témában, akkor most csapkodom a térdem és hangosan felnevetek, mert ha magamból indulok ki, akkor nagyon nem tudunk egy hangyapikulányit sem. Na jó, vannak nálam képzettebbek, okosabbak is ezen a téren. 🙂

Akik elmélyülten figyelnek egy része… 🙂
A figyelő másik oldal
Akik földön ülve szívják magukba a tudást 🙂

Nem tudom, hogy Balázs hány ilyen szemináriumot tartott már, vagy ez volt az első, de az volt a benyomásom, hogy szerintem két napot simán el tudna velünk beszélgetni erről az életmód programról. Nagyon összeszedett volt, nem kellett neki se jegyzet, se más. Csak mesélt arról, amit szeret, ami élete részét képezi, amivel foglalkozik. 

Akkor következzen saját maga által írt bemutatkozása, melyet köszönök még egyszer, azt hiszem nem foglalhatta volna össze ezt jobban senki:

“Tényszerűen ez vagyok én kutyázás szempontból:

Lassan 6. éve kutyázom a Tükör Módszer keretein belül.
  • Alap és középfokú csoportvezetőként tevékenykedem az Őrmezői Kutyasuliban. 
  • Az Őrmezői Őrző-Védő ágazat vezetője vagyok. 
  • 1-9 szintű K99-es felkészítő és vizsgasegéd minősítéssel rendelkezem. 
  • 1-6 szintű K99-es teljesítménybíró vagyok. 
  • 4. éve vagyok a Népszigeti Tükör bemutatócsoport tagja.
Saját kutyusom Szofi, a kis 6 éves törpe schnauzer szuka. Rajta keresztül ismertem meg az egész módszert, neki köszönhetem, hogy most már a fél életem a kutyázásról szól amit egyébként nagyon szeretek. Vele kóstoltam bele az őrző-védő munkába még gazdaként és lenyűgözött a nála elért hatás. 6 kilója és a korábban tapasztalt félénksége után hihetetlen volt számomra a változás, amit az ŐV munka hozott az életünkbe. Onnantól nagyon meg akartam ismerni a segédelés hátterét, mindent ami az ösztönökről szól. Azt nem sejtettem, hogy mekkora fába vágtam a fejszémet. Azóta is tanulok, napról-napra, kutyáról-kutyára, hogyan is hozhatjuk ki mindenkiből a maximumot. Akiknek nagyon sokat köszönhetek a segédelés területén: Korom Gábor és Molnár János.”

Akinek sok mindent köszönhet, Szofival

Az előadás során nem monológokat kaptunk, mindannyian belevonódtunk, így már egy nagy beszélgetéssé változott a délelőtt. Elsőként általános képet festettünk az őrző-védő ágról, sportról, hogy ki mit gondol róla, milyen gondolatok jutnak az hétköznapi emberek eszébe, ha meghallják “őrző-védő”.

Itt van pár szösszenet, amit mi közösen összeszedtünk:
  • Általában azért járnak az emberek, hogy agresszív kutya legyen ebzetükből, jól mutasson mellettük az utcán. 
  • Vannak, akik azt gondolják, hogy amelyik kutya ebben a sportban tevékenykedett/tevékenykedik, az tutira harapós lesz, azaz kontrollálhatatlanul beépül a “rendszerébe”, hogy harapjon, akármire.
  • Mindennapos nézet az is, hogy ŐV-re csak is erre a sportra kitenyésztett  munkakutyával, őrző-védő fajtákkal lehet eljárni. (Szegény yorkis, tutira kinevetik, ha elmeséli, ő igenis ŐV-re jár a kutyájával…).
  • Az ŐV nem szól másról, mint a kutya hergeléséről. 
Gabi  Nevillel “vérremenő” ŐV közben

Összegészében elmondható, hogy nagyon sok negatív kicsengésű mondatot ejtettünk ki a szánkon, dobtunk be a közösbe, és az az igazság, hogy tényleg ez terjeng az ŐV-ről. Ennek ellenére az egyik legtöbb embert vonzó sport! Balázs és maga a Tükör Módszer alapítója, Korom Gábor is azt vallja, hogy a kutyázás csúcsa az őrző-védő, ami nem csak egy sport, hanem egy életmód. A Tükör sulikban is az egyik legnagyobb látogatottságnak örvendő sportnak számít az életmód programok közül.  


Érdemes arról is beszélni, hogy mit nyerhetünk azzal, ha ŐV foglalkozásra járunk kutyánkkal:
  • kézben tarthatóság,
  • önbizalom a kutyának, 
  • önbizalom a gazdának, 
  • energia levezetés, 
  • életmód program, ahol le tudom fárasztani a kutyát, azaz levezetheti az ösztöneit. 
  • Az ŐV foglalkozások olyan élethelyzeteket képesek teremteni, amikhez ha hozzászokik, megtapasztalja a kutya, akkor hasonló esetekben, mint egy szatyrait dobáló elesett ember, nem reagál azonnal, hanem az ŐV-nek köszönhetően a gazdától várja a parancsot cselekvésre (kontroll alatt van a kutya). Azaz nagyon sok kutyatámadás elkerülhető egy jól felépített, segédelt ŐV foglalkozással. 
Tappancs, aki kiŐVzte magát, minden zaj mellett is boldogan alszik

Későbbi beszédtémánk a hagyományos ŐV és ezzel szemben a Tükör ŐV bemutatása, különbségeinek, hasonlóságainak kiemelése volt. Számomra érdekes volt hallgatni ezeket, mert szerencsére soha nem voltam hagyományos ŐV foglalkozáson. Látni láttam már bemutatókon, de ott már azt látja az ember, amit elértek a kutyával. Azaz egy igen motivált kutyát a segédre koncentrálva, minden idegszálával megfeszülve a munkára várva. De a kérdés itt, hogy mindezt hogyan érik el??? Talán ebben mutatkozik meg leginkább a két őrző-védő munka eltérő volta. Lássuk először a hagyományos ŐV jellemzését. 


Hagyományos ŐV:
  • Megemlítettek pár példát azok, akik hagyományos ŐV foglalkozáson is voltak. Mindketten már Tükör ŐV-znek kutyájukkal, látják a különbséget, sőt egyiküknél épp fejlesztésre, probléma megoldásra, terápiára kell még használni a foglalkozásokat. (Hogy ez mi is takar, majd később írok részletesebben.)
  • Elhangzott, hogy a hagyományos módszernél a segédek sokszor úgy kerülnek be a pályára, hogy ráadják a ruhát és “menj, csináld!” mondattal felküldik őket a pályára. Azaz nincsen előképzettség – “töltelék embernek” is hívják őket, előnyük, hogy hitelesen tudják előadni azt, hogy félnek, és igen jól tudják kapkodni a lábukat, ezáltal a kutyáknak remek lehetőséget nyújtanak.
  • Ámde természetesen hamarabb létezett hagyományos ŐV, mint Tükör ŐV, rengeteg jó szakember található itt is, de szemléletük merőben más.
  • Cél: a kutyából kihozzák a maximumot, a kérdés az, hogy mivel érik ezt el. Milyen eszközzel, milyen módon, milyen kontroll alatt hozzák ki nem számít. Céljuk, hogy meglegyen az a végeredmény, amit el kívánnak érni.
  • Olykor nagyon nagy terhelést adnak egy kutyára.
Ezzel szemben Tükör ŐV:
  • Látszólag kívülről szinte ugyanaz, de ha mélyebbre tekintünk megláthatjuk a különbséget.
  • Célként főként az lebeg a segédek szeme előtt, hogy megnézzék a kutyát, gazdát, köztük lévő kapcsolatot, és ott segítsenek, fejlesszenek, ahol kell. Elég érdekes “produkciókba” tud fulladni egy-egy foglalkozás csak azért, hogy pl a félelmekkel küzdő kutyát megszabadítsák ettől, de ugyanakkor tuti, hogy az a kutya, aki alapból őrjöng a pálya szélén segédet, kart látva, nem fog a szó szoros értelmében ŐV-zni a pályán az első foglalkozások alatt… 
  • Nem az a cél, hogy a kutyák magas szintű ŐV munkát végezzenek, tökéletes legyen a felugatás, és még sorolhatnám, ezek mind, mind melléktermékei a folyamatosan látogatott foglalkozásoknak. 
  • És itt persze jön az ellenmondás, hisz nagyon jól felkészített kutyákat láthattunk dolgozni fent Pesten a Tükör ŐV keretein belül. Ugyanis ahogy javul, fejlődik a kapcsolat gazda és kutya között, építik egymást óráról órára, eljutnak arra a szintre, amit a hagyományos ŐV-ben legelső pillanattól kezdve is akarnak. A különbség a megtett útban, és annak milyenségében rejlik. 
Kicsi a bors, de jól ŐV-zik!!!

Hasonlóság:

  • segéd segédruhában dolgozik,
  • kutya segédeszközöket fog meg,
  • ugyanazokat a segédeszközöket használják,
  • segédeknek ugyanazokat a mozdulatokat kell ismernie,
  • hergelés, sarokba állítás: ezeket Tükör ŐV is használja, persze nem mindegy hogyan.

Tükör ŐV és a nagytestű pásztor kutyák:

  • Fajták példaként: kaukázusi juhász, középázsiai juhász
  • Ilyen kutyáknál zsákmányos ösztönökkel dolgoznak elsősorban a foglalkozásokon
  • Genetikailag arra voltak szelektálva, hogy ha területre belép bárki, akkor el kell pusztítani, ha nem ismerős. Mai napig Oroszországban még mindig dolgoznak ilyen módon ezek a kutyák.
  • Sokszor a segéd is veszélyben lehet
  • Folyamatos szelekció során furcsa harcmodort sajátítottak el, mint hogy összedolgoznak más kutyával, és elég érdekes a harapásmódjuk: kikerülve a kart oldalról, lágy részről tépnek.
  • Kaukázusi juhász, mivel általában önállóan dolgozik, ezért a presszióra (nyomásra) jellemzően még erősebb agresszióval válaszol, csak a gazdától fogadják el ezt. ŐV-ben pressziót is alkalmazzák a foglalkozásokon, így ezzel nagyon óvatosan kell bánni náluk.
    Forrás

    Ösztönök:
    Az ŐV foglalkozásokon ösztönökkel dolgoznak a segédek, alapvetően két ösztön nyilvánul meg: zsákmány ösztön és a védő ösztön. 

    Pont ezekre az ösztönökre, azaz az ösztönállapotra kell figyelni, mikor a segéd meghatározza, hogy az adott kutya mennyit legyen fent a pályán. Egy kezdőnél pár percből is nagyon sokat lehet építkezni. Persze ez egyed függő, nincs szabály arra nézve, hogy nézzen ki időben egy foglalkozás. 
    Segéd feladata ezeket az ösztönöket előhozni és a gazdának megmutatni hogyan áll ezekkel a kutya. Amelyik erősebb benne azzal elkezdik építeni a gyengébb ösztönt. Egy zsákmányos kutyánál a védő ösztönt építjük, és fordítva. Magukról az ösztönökről is megemlítettünk pár szót.
    1. Zsákmány ösztön:
    • Mikor nyilvánul meg?: vadászat, élelemhez jutás, mozgásra reagálás közben, 
    • Mit jelent, hogy egy kutya zsákmányos? – ha valami megmozdul, akkor azonnal rámozdul és vadássza, nem hagyja békén, de pl a labdás, játékos kutyák is ide sorolhatók.
    • Megfigyelhető, hogy a zsákmány általában kisebb, mint maga a kutya, 
    • Minden kutyában megtalálható, de nem egyforma szinten, 
    • Lehetnek megnyilvánulóak, és van akinél ez nem nyilvánul meg, pl amelyik kutya nem mozdul rá a játékra, labdára. (“Gondolja magában, hogy dobáld magadnak a labdát…”)
    • ŐV foglalkozásnál cél, hogy ezt nagyon magas szintre toljuk a kutyában és ezen a magas szinten is megtartsuk kutyánk felett a kontrollt.
    Zsákmányösztön al’a Bogyó 🙂

    2. Védő ösztön:

    • Mi lehet ez? – otthon megugatja a ház előtt közlekedőt, bevédi az ételt, közeledik valaki hozzánk és megugatja, megvédi saját magát,
    • A kutyákban benne van a védő ösztön, ugyanúgy ahogy a zsákmány ösztön,
    • Fajta és egyedfüggő hogy kiben melyikből van több: zsákmány, vagy védő ösztön. 
    • Vannak veleszületett ösztönök és szerzett tapasztalatok. Minden egyed más és más “ösztönkészlettel” születik, vannak fajta jellegzetességek, de mégis minden egyednél ez teljesen egyéni. Ezek a veleszületett ösztönök, melyek nagyon sokat számítanak. Ám ezek mellett vannak a kutyának szerzett tapasztalatai az életben, amelyek legalább ilyen fontosak, mint a veleszületett ösztönei. A Tükör ŐV azzal dolgozik, hogy a szerzett tapasztalatai folyamatosan erősítsék az ösztöneit, fokozatosan emelve a terhelést, ahogyan a kutya engedi. Így aztán elképzelhető, hogy egy veleszületetten nem túl erősnek gondolt ösztönű kutya a munkánk végeztével (aminek persze soha sincs vége) ugyanolyan szép és magabiztos vagy még jobb munkát produkál, mint egy veleszületetten erős ösztönű társa. Logikusan következik, hogy a segédek nem csak azokkal a kutyákkal dolgoznak, akiknek veleszületetten erős ösztöneik vannak, hanem minden más kutyával is, sőt. A szerzett tapasztalatai a kutyának a veleszületett ösztöneit erősítik. (Helyesbítés: 2013.10.03.)
      Itt épp Jamie védőösztöneit nézzük meg, Balázs segítségével
      Fotó: Farkas Gábor


      De mégis miért ilyen fontos a sokak által alkalmazott sport, életmód, azaz az ŐV? Alapjában véve ebben ez egy sportban nyilvánul meg együtt a zsákmány ösztön, és a védő ösztön. Ezek élesen elkülönülnek egymástól, a segéd segítségével átkapcsolhatók. Balázs elmondása szerint hihetetlen gyorsan lehet ezeket az ösztönöket kapcsolgatni, és ezek segítségével lehet összerakni egy-egy magas szintű munkát. 
      Másik nagyon fontos érv az ŐV mellett, hogy nagyon rövid idő alatt, 10-15 perc alatt, le lehet vezetni kedvencünk ösztönenergiáit. Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy egy nagyon fontos fogalom kifejtésére kísérletet tegyek, hisz a foglalkozások alatt magam is láttam hasonló eseteket, és nem tudtam hova tenni. Ez a fogalom az ösztönenergia keringés. Mely megmutatkozik, amikor a kutya egy ŐV foglalkozás után lefut gazdájával a pályáról és jellemzően még akár a karral a szájában ürít, vagy akár el akarja ásni a megszerzett kart. Ez nagyon jótékonyan hat kedvencünk egészségi állapotára, sőt bizonyítottá vált ennek a jótékony hatásnak volta is.
      Korom Gábor előadásaiban is említésre kerül egy olyan kutya, aki számos komoly betegséggel küszköd, jelenleg 14 éves, gazdájával a mai napig aktívan járnak ŐV-zni. A kutya sosem gyógyulhat meg, de ezzel az ösztönenergia keringéssel, amit számára az ŐV foglalkozásokkal érnek el nála, stabilizálják az állapotát. Amikor abbahagyták ezt a fajta életmódot a kutya állapota visszaesett, szóval tényleg ez a tevékenység jelenti számára az életet, a túlélést. 
      Iskolánk “falai” között is van tudomásom olyan kutyáról, akinek életminőségét abszolút pozitívan befolyásolja ez az életmód. Milyen érdekes, hogy nem is gondolná az ember mennyi mindenre jó az őrző-védő foglalkozás, és mégis a hétköznapokban annyira negatív kicsengése van, hogy szerintem Jamie ŐV videóját is sokan érdekes gondolatok közepette nézték végig. Pedig nekünk is van mit fejlődni, tudom mit szeretnék, el is szeretném érni… de tudjátok mit… ehhez meg kell várnotok a következő bejegyzés(eke)t. 🙂

      Bejegyzésem megírásához Balázs előadását használtam.

      Naprakész információkért keress minket facebookon: www.facebook.com/tanmarks.jamie 😀




      Soltvadkerti Szüreti Fesztivál – bemutató :D




      A Város, ahol élünk (merítve A farm, ahol élünk című sorozatból), Soltvadkert idén ünnepelhette 20. évfordulóját, melyet, mintegy megkoronáztak a szokásos évente megrendezésre kerülő Borfesztivál, Sörfesztivál mellett a már csak kétévente vadkertiek kikapcsolódását szolgáló Szüreti Fesztivállal. Rengeteg programmal várták az érdeklődőket, általában 2-3 színtéren folytak ezek egyszerre, akadtak bent a városközpontban és kint a Büdös-tón, vagy épp egy-egy szántóföldön. 
      Orsi mesélte, hogy felkérték őket bemutatózni, nagyon örültem neki, hogy egy olyan kutyás is megjelenik a szépségversenyen, aki képes olyan dolgokat mutatni másoknak, amik lehet hogy egy-egy ember számára lehetetlen feladatnak bizonyulnak, és mindezt úgy teszi kedvence, hogy közben boldogan csóvál. Na, igen és itt a lényeg, a boldogság a munkában, és az összhang, szeretet, és ismét a boldogság. El is újságolta nekem, hogy csak Ingriddel fog menni, bemutatja jelenlegi trükktárházukat a dog dancing kűrjükben. Kíváncsian vártam, hisz magam is kacsingatok a sport felé. 
      Aztán Tesóm egyik délelőtt (szeptember 12.) a kezembe adja a telefonját, amiben meghívást kaptunk egy bemutatóra a Szépségverseny keretében, azaz ketten büszkélkedhettünk azzal, hogy helyi kutyásként vannak értékek, amiket bemutathatunk a nagyközönségnek. 🙂 Nagyon örültem megkeresésnek, és már magamban összerakosgattam, hogy miket is szeretnék megmutatni természetesen póráz nélkül dolgozó kutyámmal. Terveim között szerepelt pár trükk bemutatása, és néhány az ügyességi ágazatban megtalálható feladat ismertetése.
      FORRÁS


      Szerdán kigondoltam valamit, amit szerettem volna megvalósítani, ami nem más, mint egy póló rajta Jamie facebook oldalának elérhetőségével, és 2 fényképpel. 🙂 Meg is tettem mindent ennek érdekében, guglin nézelődtem és kihasználtam a facebook adottságait, azaz nyíltan segítséget kértem. Érkezett privátban és a kérdésem alá is sok segítő szándékú komment. Aztán a cégtől egy köpésre sikerült tervemet megvalósítani Barna segítségével (KÖSZIIIII!!!), aki elirányított egészen 1,5 utcányira a munkahelyemtől lévő remek és kedves szakemberhez, Horváth Sándorhoz. El is küldtem neki a képeket, és a pólóra nyomtatni kívánt szöveget, aztán már csak én kellettem, hogy ne hibázzunk 🙂 És igen, ez itt a reklám helye, mert nagyon tetszik, amit kezembe kaptam, és a gyorsaság, mit mondjak fénysebességű volt!! Bátran ajánlom Mindenkinek!!!
      Horváth Sándor névjegykártyája
      Itt van, amiért hőn áhítoztam, a póló, rajta életem egyik értelmével, aki sokszor gyújtja meg a világosságot a sötétségben. És tanít akarva, akaratlanul, én meg nem győzöm kapkodni az infókat… Szóval itt van kapcsolatunkat jól tükröző képpel a pólónk 🙂

      Jó ötletnek tűnt, de az időjárás keresztülhúzta… IJ 🙂 De már az enyém!!! 


      Pénteken át is vehettem és olyan lett, mint amilyet szerettem volna. Azonban gondolkodóba estem, hogy vajon milyen időjárás köszönt ránk, tudom-e mutogatni a műremeket, vagy sem. Hát a szombati napköszöntő esőt mutatott…pfff…és az időjárás jelentés a 3 mm várható csapadékról átváltott 7 mm-re. Elkeseredtem, a kigondolt programok, mint egy tavazás a program előtt, lefárasztásnak és bunda ápolásnak is jó lett volna. Így maradtunk otthon, pihenéssel múlattuk el az időt egészen 11-ig.
      Pihenés a kosárban, mert kisimultan kell érkezni a rendezvényre 🙂
      Természetesen, ahogy én is kipucolkodtam pénteki hajmosás keretében, Jamiet is kozmetikára fogtam, azaz elő a két fésű, avagy kefe és bontás, simogatás sok hasvakarás keretében. Egy szép kifésült Jamm nézett vissza rám, aki megköszönte, hogy nem kell többé csivavát magán viselnie, mert hogy ekkora volt a kifésült szőrmennyiség, na jó kilóban egy negyed csivi 🙂 🙂
      Kifésült boldog Jamm és az új kutyánk a háttérben, Pom-pom 🙂 
      Még mielőtt elmentünk volna ebédelni, összekészítettem Jamienek is a jutalom falatokat. Hát eléggé ínycsiklandó volt még nekem is. A bemutatóra szánt jutalom ugyanaz volt, mint amit az obedience foglalkozásokhoz is használtam, azaz töpörtyű, és virsli és szárított kacsa összevágva. Hú jól nézett ki na, de itt van egy kép, csak hogy Ti is megítélhessétek!! 🙂
      Hústorony: 1. szint: szárított kacsa; 2. szint virsli; 3. szint töpörtyű
      Ebéd után gyors elpróbáltuk a gyakorlatokat, és örömködve láttam, hogy Jamie mindent úgy megcsinál, mintha halálra gyakoroltuk volna magunkat. 🙂 Trükköket illetően számítottam pár érdekes mozzanatra, megoldásra Jamie részéről. 🙂 😛 No mindegy, lesz, ami lesz, gondoltam. Összeszedtem a kellékeket, belegyömöszkéltem, amit tudtam a hátizsákomba, de pl a vödör és a pálca a bójákkal már aligha fért volna bele a táskámba. 🙂 Így kénytelen voltam ezekkel végigcaplatni a városon 🙂 🙂 🙂 Már csak egy kendő kellett volna a fejemre, és én lettem volna Náncsi néni, a takarítónő. 🙂
      Orsi eljött hozzánk Iannel, édes kis fehérség olyan cukin viselkedett bent, egyszerűen nem hitte el, hogy bent lehet, ment a csóva ezerrel, körbenézett a házban, de nem rombolt, nem nyúlt semmihez. Csak örült, mit tegyen, hisz kinti goldi!! 🙂 🙂 🙂 Összeszedtük a cókmókot, Dáviddal leosztottuk, hogy ki mit vigyen magával a “nagy” útra, Ő a fényképezőmre és Jamiere szavazott, így én Náncsi néniskedtem hátizsákkal a városközponton keresztül. 🙂 😛 15:00-ra oda is értünk az iskola parkolójához, ahol maga a rendezvény, azaz a kutyaszépségverseny megrendezésre került. Sátorban beregisztráltunk a szépségversenyre, ahol khm volt egy kis félreértés 🙂 Hisz az eredményként feltüntetett HCH-m elég értetlen kifejezést csalt a regisztrációt végző Hölgy arcára, és nem, ez nem egy betegség!!! 🙂 :* Bemondtam a K99 rendszerben elért eredményeimet, mind engedelmes, mind ügyességi téren, valamint kedvenc kajának a tepertőt, játéknak a csipogós lasztit. Majd tébláboltunk, míg beregisztrált mindenki, aki megmutogatni szerette volna a nagyközönség előtt a kutyáját. 
      A program 15:00-17:00 közötti időtartamot fedett le a programot közlő lapon, így én gondoltam, hogy maga a szépségverseny 2 óra alatt lezajlik. De nem így történt, az eső megszépítette a várakozási időt, aztán 16:30 felé elkezdődött a szépségverseny, elején voltunk, Orsiék 12-es, míg mi a 14-es startszámmal mentünk megmérettetni magunkat, és a kutyánkat természetesen. Érdekes volt látni, hogy ki milyen fajtával érkezett, nekem leginkább egy keverék kutya tetszett, nem mellesleg mert őt láttam igazán élvezettel felvonulni a “ringben” a bírói gárda előtt. Végig csóvált, és fegyelmezetten viselkedett. Persze voltak kevésbé fegyelmezettek is, pl a konferanszé csehszlovák farkas keverék állatát épp megenni készülő boxer, vagy a staffok, de kistestű nem épp vérmes fajtáknak is kinyílt a csipájuk. Rosszul jártak, mert a kecskeméti Cerberos Kutyaiskola vezetője (nem vagyok biztos a titulusban) elég kemény szavakkal illette a feszült, agresszív kutyák gazdáit. 
      Mi megküzdöttünk valamelyik szuka kellemes illatával, ugyanis Jamie, ahogy megérkeztünk bejelezte, hogy itt igencsak van egy szuka, akit nagyon khm megszeretgetne. Na, mondom az köszi, milyen lesz így a bemutató?! :O 🙁 Gyorsan mi következtünk, és hiába volt egy kis rövidke bekapcsolás, Jamie egy két helyen igencsak leszegett fejjel ment végig. Pfff… mindegy, nem érdekelt, csak a bemutató sikerüljön jól!!! 
      Kicsit káosz volt a sátornál, mert még azt sem tudták igazán, hogy mi mikor következik. Míg a zsűri számolta a pontokat, addig elvileg 3-4 program volt betervezve, csak ezek sorrendjéről nem igazán tudtunk semmit. A kecskeméti Cerberos kutyaiskola képviselte magát, menhelyi és saját kutyáikkal, ha jól tudom. A koreográfia hasonlóan zajlott, mint Szegedi Kutya Klub engedelmes rész koreográfiája, csak itt a kutyák pórázon voltak. Majd jött a zűrzavar, akkor ki, hogy, merre. Aztán végül Orsi és Ian következett, akik saját zenével jöttek dog dancing produkciójukat megmutatni. 🙂
      A bemondó srác már épp magukat szerette volna felkonferálni, amikor hátulról súgtak neki, hogy itt van még egy Pöttyös és egy Ivett, akik számot szeretnének adni a tudásukról!! 🙂 Felkonferáltak bennünket, mi meg kilopakodtunk a nagyközönség elé… De tudjátok mit? Nézzétek meg a videót, aztán elmesélem, hogy én mit éreztem legbelül. Milyen volt kint lenni egyedül, vagyis a kutyámmal, segítség nélkül… Szóval következzen a vidi:


      A zene természetesen nem a mi agyszüleményünk, csak berakták aláfestőnek, ez a trükköknél nem zavart, bár itt is rájöttem, hogy pontosítanunk kell még egy két dolgon… 🙂 🙂 🙂
      Ideges voltam, hogy miért voltam az? Alapból iszonyat lámpalázas vagyok, ha szerepelni kell, de itt még rátett egy lapáttal erre az események alakulása… merthogy tényleg nem tudtam rendesen bekapcsolni a kutyát, mert nem tudtam mikor jövünk, csak kb kivágódtam a placcra és kész. Ami az elejéről lemaradt, de itt megvallom Nektek, hogy Jamie igencsak megnézte magának a szag forrását, azaz a korábban megnevezett szukát! Persze én mosolyogtam, ez legalább megmaradt belőlem, és a közönség is viccesnek vélte, vagy csak szimplán kiröhögtek?! 🙂 🙂 Természetesen semmi fizikai kényszert nem kellett alkalmaznom, csak vicces volt, ahogy elhagy a kutyám a ring közepén 😀 
      “Kukucs” élvezete 🙂
      Trükkbemutatóval kezdtünk, aminek az elején magam részéről iszonyat szétestem, mikor bekiabáltak, “Zenét”, és lőn valami iszonyat hangos kedves nóta. Az első felámulást a tolatás és vissza lábam közé trükk hozta, akkor hallottam a csodálkozást, hogy milyen édi, cuki, okos fiúm van. Nagyon nehéz helyzetben voltam, mert a közönség u alakban helyezkedett el, és nem tudtam úgy állni, hogy ne takarjak valakinek, illetve a kutya ne legyen háttal. Fogalmam sincs mi lett volna a jó megoldás. 
      Első ovációt kiváltó trükk lépései: “tolat”
      2. Mosolyogva “tolat”
      3. Majd vissza, láb közé
      A videó alatt többször is lehet látni, hogy Jamie bal oldalra kiszagol, kifigyel, no ez a szukának köszönhető, de nagyon büszke voltam rá, hogy még ebben a rendkívüli helyzetben is én voltam a fontosabb. Általában ezeket a jeleket a fektetésnél produkálta, de komolyan ez zavart a legkevésbé 🙂
      Nem épp jóhátú nyuszi ül a betonon!! 🙂
      Észrevettem a testjeleimet, eddig nem is figyeltem rá, hogy mekkora és milyen jellegű testjeleket alkalmazok. Eddig! De miután FROG obedience képzésre járunk egyre nagyobb hangsúlyt kap, adok ennek. Azaz magam mustrálására, mint pl a “játszik” trükknél konkrétan ráhajolok a kutyára, oké, hogy Jamiet kimondottan nem idegesítette, de ezt lehetne szebben is, és felszabadultabban is végrehajtani a részéről. 
      Igen, a képen is látszik, hogy ráhajolok a kutyára, kell egy vállfa fellépésekkor 🙂
      Na, és igen a “szégyelld magad” :P, valami nagyon fontos újság hevert a földön, amit muszáj volt elolvasnia (értsd isteni jó szag volt a betonon, amit neki meg kellett szagolnia 🙂 )
      Vicces volt, hogy a mostanában agyonra gyakorolt kúszás nem ment neki, valamint a lábkeresztezés. Lehet többet kell ezeket külső helyszínen gyakorolnunk, mert itthon remekül végrehajtja őket.
      Die Hard in Jamie’ style 🙂
      Amikor odaértem az ügyességi feladatokhoz, na akkor kaptam eszemhez, hogy elég rendesen kell pörgetnem a ki-és a bepakolást. Többnyire sikerült megoldanom, sőt, azt vettem észre, hogy azzal, hogy én is futkorásztam, Jamie is szépen bekapcsolt üzemmódban maradt. Lehet ha valaki kicipeli nekem ezeket, akkor nem sikerül ilyen szépen magamon tartani a tekintetét, figyelmét. Csak nézzétek azt az örömet, ahogy mellettem fut, amikor a bójákat viszem ki!! Nekem ez volt az első, ami nagyon nagyon megfogott!!! 
      Akkor következzenek az ügyességi szekció feladatai, bójás irányítás. Eredetileg úgy szerettem volna, hogy kiválasztok valakit, aki megmondja Jamie melyik irányba menjen ki, de aztán a zene ezt meghiúsította. Meg aztán balra a “kellemes” szuka szag a hozzá tartozó kutyával, pfff mi lett volna, ha balra küldés alatt oda megy ki?! 😀 Így jobbnak láttam a jobb oldalt választani. Meg is történt, szépen kiment, igaz kicsit nehézkesen vette fel a pozíciókat, hiába nem igazán tréningeztem betonos gyakorlatokra. Ez is az én hibám. Itt gondolkodtam el igazán milyen jól jött volna egy olyan ember, aki el tudta volna mondani mit láthatnak, mi a nehézsége, milyen a kivitelezés, és örömöt csalni az emberek arcára, azzal, hogy a feladat sikerrel zárult. 
      Boldog kutya, gondolkodó gazda, ahham…akkor jobba küldöm 🙂
      Kézjelen meglepődtem, ez a mi bebetonozott gyakorlatunk, amit fogalmam sincs, hogy miként sikerült ilyen jól bebetonozni, vagy mégsem?! Hisz a vakolat mállik, ezt mutatja, hogy az állra lehuppant, és 2 kézjel és egy hang kellett ahhoz, hogy feltápászkodjon ŐPöttyössége. Mondjuk a második jel túl hamar jött, nem is figyelt rám, mikor mutattam, és igen ha jobban megnézzük, ott van még mindig a fejében a szag, legalábbis tutira kacsintott neki a csajszi… :/ 🙂
      Ültetésből fektetés képe, szép fekvéssel, koncentrálás ezerrel
      Kevésbé szép fekvés, maga alá hajtott manccsal, de gyönyörűen a pálca mögött maradt
      Nagyon örültem, hogy belepakolós apportot ennyire szuperül megcsinálta. Egyszerűen annyira büszke vagyok rá, hogy le sem tudom írni. Megvannak ennek a feladatnak a buktatói, és naná, hogy szándékosan hagytam legutoljára kezemben a lasztit. Mert a labdára nagyobb érdeklődést mutat, mint a már kibelezett, azaz anticsipogóra. Persze azzal is fel lehet pörgetni, de a labda és ráadásul vigyori labda, az labda!! 🙂 Itt gyorsak voltunk és szépek, nincs mit hozzáfűznöm, talán nem kellene már kézjel, mert a kutya tudja mi a dolga… De ez már csak apróbb Ivett finomítás lenne… 🙂
      Hú, a szagazonosítás, na az nagyon érdekes volt, mit gondolhattak az emberek, hogy büdös, koszos cipőket pakolok le a földre… :/ Ezt is úgy lett volna jó, ha valaki a segítségemre van és ő rakja le a cipőket, ahogyan a vizsgán is más helyezi le. Persze szerettem volna 2. menetet is, de ez legjobb akkor lett volna, ha más helyezi le a cipőket egy más sorrendbe. De nem volt senki, akinek hipp-hopp elmagyarázhattam volna, hogy mi fán terem a helyes megfogás, letétel, blabla… Így maradtunk egyszeri változatnál, azért remélem nem gondolja senki azt hogy a kutya látta előre melyik cipőt kell kiválasztani, és már úgy rongyolt oda, mert itt igenis tudatos végigszaglászás volt, anélkül, hogy felrugdosta volna a cipőket, mert sajna még szokása 🙂 Elejtette a cipőt, azaz végül nem hozta be, de ez betudható annak, hogy nagyon, de nagyon örültem annak, hogy megtalálta, és szép munkával teljesítette a feladatot. Most mit írjak arról, aki konferálta az egész bemutatót, és kitérve a szagazonosításra?! Ivett nagyot nyel… fingja nem volt, hogy mi folyik a pályán, nekem kellett kikiabálnom, hogy mit fognak látni, illetve, hogy melyik a megkeresendő cipő. Megmosolyogtató néha, ha azon agyalok mire gondolhattak a nézők, a közönség, mit is látnak, kirakok 3 cipőt, és akkor most ez mind az enyém, vagy hogy vagy mi, és miért megy ki a kutya? Cipőt szagol, ajjj szegény, rossz sorsú kutya… 🙂 🙂 🙂
      Épp megcsinálom a helyet egy pöttyös orrnak 😀
      A jó cipő kiválasztása, boldog kétlábú és négylábú!! 🙂
      A meghajlásunk sikerülhetett volna jobbra is, de nem érdekelt, végeredményben a kutya is és én is meghajoltunk, mindegy, hogy nem egy időben 🙂
      Összességében elmondható, hogy nagyon jól éreztem magam, igyekeztem mosolyogni egész fellépésünk alatt. A mosollyal sok ember szimpátiáját megnyerheted. 🙂 Azzal, hogy póráz nélkül tekeregtünk Jamievel a placcon, csupa olyan kutya között, akik érdekelhették volna, khm na jó egy nagyon is érdekelte, de valamilyen szinten a kontrollom alatt tudtam tartani, nem kis megdöbbenést váltottam ki, legalábbis ezt láttam némely arcon. De hogyan is gondoltak volna mást, hisz rengeteg gyerek volt itt, és rengeteg olyan kutyás, aki lehet soha életében nem látott póráz nélkül tekergő kutyát más, pórázas kutyák jelenlétében?! Mert, hogy itt, nálunk, a mi kis városunkban, még ez megy. Pórázon sétáló, ha épp sétálni elviszik szerencsétlent, kutyák a városban, otthon, a kertben. Olyat szerettem volna mutatni, amiből látszik, hogy kutyáink egy kis törődéssel többre hivatottak, mint hogy akkor élvezzük társaságukat, mikor hazaérkezünk, és ő örömködve odaszalad hozzánk. Hú, erről nagyon sokat tudnék írni, és igen, tudom, hogy én nem vagyok hétköznapi lány, tudom, hogy furcsa vagyok a hóbortjaim miatt. Nem érdekel mit gondolnak rólam, a dilis megköszöni kutyájának azt, hogy abbahagyta az épp nemkívánatos cselekvést, pl a másik kutya után való koslatás, és még sorolhatnám, de ha egy picit is megdobbant a szív, és megmozdult az agytekervény, akkor megérte bemutatóznom… És nagyon köszönöm itt is a sok megkeresést, gratulációt, amivel illetettek bennünket, jól estek!!!
         
      A Szépségversenyen, amire csak heccből neveztünk Soltvadkert 2. legszebb kutyája címet hozhattuk el Ian és Orsi után. Szép megkoronázása volt ez a mai nap kutyás részének. 🙂
      Kupával, és egy szépen néző Jammal!! 🙂
      Elázott, de át nem fázott, boldog reform kutyás közös kép!! 😀
      Képeket köszönöm Nagy Orsinak és Dulai Dávidnak!! 🙂


      Tamy, Tanmark’s Gliter N Gold #3



      Ez elmúlt napok elég telítettek voltak kutyázással, ezért csúsztam meg pöppet Tamy beszámolójával. Igyekszem összeszedni maradék csepp erőtartalékaimat és összefoglalom a pár nap eseményeit. 
      Pénteken terápiázásra adtam a fejem, méghozzá Tamy gyerekszimpátiájának növelésére. Ugyanis, csütörtökön találkozott Tesóm gyerekeivel és nem volt felhőtlen az öröme. Na mondom, ez nem mehet így. Gyerek mindenhol akad, ha nem is a Gazdi családjában, akkor az utcán, a társasházban, környéken. Szóval egy ilyen cuki kutyát mindenképp meg szeretnének simogatni, és ahogy most áll a helyzet, nem túl rózsás, épp ma, vasárnap pisilt maga alá, mikor a legidősebb lány feléje nyúlt a csomagtartóban. Azt hiszem mehet a kocsimosás hétfőn…
      Szóval a két csajszi segítségével és Dominik megörökítő fotós tehetségével igazán jól ment a terápia. Nem szólt másról, mint hogy Tamy az ölemben, a gyerekek meg mellettem ültek, pár lassú simi, aztán mondtam, hogy hagyják abba. Kíváncsi voltam Tamy mit reagál erre. Azt, amit vártam a kezük után nézett és sóvárgó tekintettel összekoszolta a nadrágjukat a mancsaival, mert hogy Tamy kérte, hogy simogassák még. Az ötlet bevált, és lassú mozdulatok már nem feszélyezték, azt továbbra sem bírta, ha felállnak és úgy simizik meg, pedig milyen érdekes, mert kb ilyenkor akkorák, mint mi guggolva. Valahogy mégis mások, mert a Kisasszony tőlük inkább fél, mint a felnőttektől. Elindultunk az úton, még finomítunk rajta, és lehet a végére teljesen megszűnik ez a fajta félelem. (csak jelzem, most épp pisis az autóm csomagtartója… :/ )

      Pénteken egy másik jeles esemény is volt a Kispöttyös napirendjében, mert egy fontos látogatót fogadtunk, mégpedig egy potenciális Gazdijelöltet! Aki nem kímélve saját magát, nekivágott Gyuláról, hogy megnézhesse a szépséget. Jót beszélgettünk, még a kutyák is kaptak egy kis sétát. Kíváncsi vagyok mi lesz a döntés. 🙂 

      Szombat egy igen mozgalmas napnak ígérkezett…10:00-re megérkeztünk Szegedre, a kutyasuli szervezésében flyball szemináriumra. Tamyt elsősorban szocializáció miatt vittem el, tudtam, hogy itt jól szocializált kutyák lesznek, olyan gazdákkal, akik úgy és akkor nyúlnak a kutyához, amikor én kérem, szeretném. Nem mellesleg a box használatára is kivi voltam, azaz, hogy mennyire marad nyugton benne. Azt kell mondjam, hogy mindenben jelesre vizsgázott a kiscsaj, úgy járkált fel s alá kb 20 kutya között, mint akinek ez tök természetes lenne. A boxban fekvés, maradás is ment. Sőt egyetlen esetben volt gond, mikor Jamievel épp a pályán voltunk. De őszintén köztünk szólva én jelen esetben ennek nagyon örültem, hisz az én hangomra akarta kikaparni magát a boxból. Más esetben haragudnék, de most nem voltam mérges, hála akadt önkéntes, köszi Gabi, aki kivette addig a boxból amíg mi a pályán ügyeskedtünk. (Apropó, a szemináriumról holnap jelenik meg a bejegyzésem 🙂 )
      Kékszeműek klubja, már csak én hiányzom!! 🙂
      Csodás viselkedés, csodás boldogság részemről!!! 🙂

      A másik szuper dolog, amikor két embertől is azt hallod, hogy “Ivett, kár volt kihoznod Tamyt!”, jelen esetben ez egy akkora bók két olyan embertől, akiknek szintén nyugodt szívvel ajánlanám, adnám a hölgyeményt. Jól esett, nagyon is… hisz tudom, hogy a kiscsaj elbűvölő, bájos, minden rendben van vele, csak még nem talált rá az igazi! Ja, és a sky ball flyball team szerint is jó a kutya 🙂 🙂 🙂
      A szeminárium után is elmentem velük a tóhoz, most nem voltam rest és vittem magammal egy teniszlabdát, és képzeljétek megtört a jég, Tamy úszott!!!! Teljes biztonsággal ment a labdáért, mikor Jamiet lefektetve maradásra kényszerítettem. 

      Még mindig nem tudom mit keres a víz alatt 🙂
      Csobogó Kislány!!
      Ohhh, ez még mindig szép látvány!!!!
      Első úszkálás..
      Mikor egyedül megy a labdáért!!! Gyönyörű csobogásos úszkálás!!
      Elégedetten jöttem haza velük, és ráadásként, a hosszú nap után egyedül maradtak itthon majd 4 órát. Jól van, lehet nem kell ezt komolyan venni, hisz egész nap kint voltak a szabadban, szerintem alvásra nem igazán volt lehetőségük. Így adott volt két dögfáradt kutya, és csönd, adta magát az alvás. Mikor hazajöttünk mindent rendben találtunk, egy hajgumit találtunk másnap a földön. De az lehet korábban került le oda…
      Vasárnap a pihenésé volt a főszerep, csak este mentünk el sétálni, ilyen is kell… Ez is új szitu volt, amikor megnézhettem, hogy mit alkotnak kint a kertben. Hát alkottak, azaz Tamy… 🙂 🙂 🙂 Ami mozdítható volt, az khm valahol és valamennyire más állapotban találódott meg 🙂 Hiába elfelejtettem már milyen kölyökkel együtt élni 🙂
      A régi locsolócső darabkája, a bikakábel kicsit megrongálódva,
      és hogy a kutyatál gumirésze miért kellett neki, nem tudom 😀
      Persze a kutyák elfoglalták magukat és egy édes játékkal ajándékoztak meg minket, mikor még ki-be járkálhattak az udvarra és a házba. Nézzétek meg, eszméletlen, és igen a hangok mind az én kutyámtól származnak… 🙂

      Szóval így telt a hétvégénk, sűrű volt, és egyben nyugis. Tesztelgetős… Kedden már egy hete, hogy itt van nálunk a kicsiLány!! 🙂

      Gazdi, találd meg ezt a gyönyörűséget Magadnak!!!

      Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
      Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!