Két meghívás érkezett e nemes alkalomból, az egyikben egy kiskunhalasi óvodába, a másik esetben a kiskőrösi szabadidőparkba családi napra hívtak bennünket.
Egy héttel 4-dike előtt Futó Zoli, akit a Szegedi Kutya Klubon ismertem meg, hívott fel, hogy érdeklődjön, én, mint a kutyasuli egyetlen közelben lévő emberkéje mit szólok ehhez, vállalnánk-e, természetesen a betegségem és Jamie lábától tettem függővé a dolgot.
Nem sokkal később Panka is feltette a nagy kérdést a facebookon, mi jelentkeztünk rá, hisz nagyon kíváncsi voltam Jamie hogy viselkedik ennyi gyerek társaságában. Voltak pozitív és negatív tapasztalataim is ezzel kapcsolatban.
Vasárnap azaz, 6 nappal az esemény előtt, kaptunk meghívást a kiskőrösi családi napra, hogy bemutatózzunk. Az az igazság, hogy örültem is meg nem is, örülök, hogy figyelmet kapunk, de valahol mégsem, mert a meghívás olyan szinten parancsnak hatott, azaz nem kérdésnek, kérésnek, valamint az, hogy ezt vasárnap kell megbeszélni??? Továbbá, ha mindenki szerepel a programban, akkor minket miért nem raktak bele?? Őszintén szólva, nem egy nagy ördöngösség kijavítani egy dokumentumot, és visszatölteni a weboldalra. Lehet, hogy ehhez két embert kell felkeresni, de akkor is, ha hívnak és megyünk, akkor nem ez lenne az értelmes megközelítés? Az az igazság, hogy nekem nincs szükségem erre, bemutatói rutint akár a Szegedi Kutya Klubban is tudunk szerezni, bár nem mindenre terjed az ki. Nem kívánom, hogy mindenki ismerjen, mert aki akar ő megismer. Nem kell mindenkihez eljutnom, mindenkit megérintenem, mert erre tényleg nincs szükségem… Ámbár szeretem ezt csinálni, és ha eggyel több ember gondolkozik el azon, hogy a kertben tartott kutyájából többet lehet kihozni, mint a két labda eldobás, farokcsóva visszahozatal, és a sok simi, akkor már nyertem valamit. Ha a gondolkodás mérlege a pozitív irányba dől… velem ekkor már madarat lehet fogatni…
Mint említettem nagyon vártam az ovis bemutatót, igen temperamentumos kutyákkal mentünk, így még inkább kíváncsi lettem mi lesz. 9:00-ra meg is érkeztem Zoliékhoz, kint a kertben várakozva beszélgettünk, míg Pankáék, azaz a Szegedi Kutya Klub szegedi különítménye meg nem érkezik, kis késéssel, de épségben betoppantak a megbeszélt benzinkútra. Zoli és kutyája Darla az anyósülésen, Jamie hátul. A kertvárosi suli mellett található füves placcra engedtük ki a kutyákat. Sajna egy végtermék véget vetett Darla ovis szereplésének, és majdnem Kiráénak is. 🙁 🙂 Így a 4 fős bemutató csoport, 3 főre fogyatkozott, sebaj, így Zoli lehetett a kameramenünk 😀 Kattogtatott is bőszen 🙂
![]() |
| Várakozó ovisok |
Programunk átcsúszott 10:30-as kezdésre, de csillogó szemű gyerekek szép sorban állva, óvónénik kíséretében gondolom nem haragudtak ránk. Épphogy lepakoltunk, már Panka kezdte is a bemutatásunkat. Minden kutyához hozzáfűzött egy kis érdekességet, nekem nagyon tetszett, mindenki kilépett és bemutatott egy trükköt kutyájával.
![]() |
| Panka előadásában mi is mosolyogva léptünk ki 😀 |
![]() |
| Okos, ügyes, szép Pöttyös kutyámmal 🙂 |
Majd következett a bemutató engedelmes része, szabadon lábnálkövetésben jöttek velünk a dolgozni akaró kutyák, gyerekek éljeneztek, tapsoltak, cukik voltak .:) Bevallom nem mindig tudtam, mit is kellene csinálni, de többnyire megoldottam a problémát. Szerintem nem csúszott miattunk semmi. Az ügyességi részeket is leosztottuk egymás között, Jamievel kézjeles feladatot mutattuk be. Ami nagyon szépen ment, igaz már épp elkezdte behúzni maga alá a popóját, mikor kiadtam az “ül” kézjelet. 🙂 Ejjj… 🙂 Még egy ügyességi részünk volt, méghozzá vödörbe pakolás, amit kétszer is felborított, pedig eddig soha nem tette 🙂 Megzavarta a plüss sárkány 🙂 🙂 Mindegy jó móka volt, én kezelvén a helyzetet kivettem a sárkányt és még egyszer kiküldtem egy kevésbé érdekes műanyag tárggyal. Sikeresen megoldotta én meg örültem, mindenképp sikerrel szerettem volna zárni a feladatot.
![]() |
| Csipi és a bójakezelése 🙂 |
![]() |
| Kira apportfeladat közben |
![]() |
| Kézjeles, ami nagyon szépen ment 🙂 |
![]() |
| Pakoljunk össze Kira után 🙂 |
Trükkök közül csak hármat mutattunk be, mert ennyi volt a kérés, nem szerettem volna én sem húzni az időt, csak annyira, hogy a kutya élvezze. Kukucs trükk előre-hátra pont egy olyan, amit nagyon élvez, és szépen is csinál, szlalom a rosszul sikerült, bepörgött tolatás miatt kellett. Mert a Pöttyös nekiállt ugatérozni, ahelyett, hogy a lábait emelte volna fel tolatásra hangolódva 🙂
![]() |
| Kukucs 🙂 |
![]() |
| Pöttyös feldobta a talpát trükk, ez nagyon tetszett nekik 🙂 |
![]() |
| Így örültek nekünk!! 🙂 |
A bemutató után a gyerekeket 3 csoportba osztották, és mi kaptuk a legfiatalabbakat, IMÁDTAM őket!! Odamentünk hozzájuk és bemutatkoztunk, erre mindenki illemtudóan bekiabálta a nevét. 🙂 Valamint egyikük elmesélte, hogy apukája tud palacsintát sütni 🙂 Eltelt 10 perc, egy játéknak vége lett mire folytatta, és úgy süti, hogy feldobja és a palacsinta beleesik a serpenyőbe. Egyemmmm meg!!! 🙂
![]() |
| Viki és Kitti kutyáikkal Kirával és Csipivel szórakoztatják a gyerekeket! |
Nem volt nehéz elkezdeni beszélgetni, érdeklődtek Jamie iránt, akit megrohamoztak, hiába kértem, hogy egyszerre csak 4-en simogassák. A kép jól mutatja, hogy nem estünk kétségbe, én megfogtam Jamie nyakörvét és tömtem a száját, még jó, hogy kapott levegőt!! 🙂
![]() |
| Jamie simiterror alatt 🙂 IMÁDOM!! Tömtem ám kajával!! |
3 játékkal készültünk, amiben Gácsi Marcsi segítségét köszönjük, hiába mindenki igényeinek meg kell felelni.
1. Érintsék meg azt a testrészüket, amit én mondok, és azt én is megmutatom Jamien.
2. Utánozzák le a kutyát
3. Sünijáték éjszaka-nappal váltakozással 🙂
Figyelembe kellett vennem, hogy a legkisebbeket, 3-3,5 évesek, igen kevés időre lehet lekötni a figyelmüket. Amíg mi kicsit beszélgettünk, és kezdtük az első feladatot, addig a másik két csoport, már a 2. játéknál tartott. 🙂 Hiába a jóhoz idő kell 😀
![]() |
| Ez után vad ugatás volt aprajafalván 🙂 |
Láttam nagyon érdeklődő gyereket, akit nem érdekelt semmi, mint az, hogy megérintse a kutyát, volt aki sírt, mert nem lehetett tesójával, aki már idősebbként másik csoportban volt, és aki annyira meg volt szeppenve, hogy semmit nem akart csinálni. Nem estem kétségbe, ott voltak nekem az óvónők segítségként, ők is csinálták a feladatokat. Süninek voltak a legcukibbak.
![]() |
| Megbeszéljük hogyan is kell sünnek lenni 🙂 |
Nálunk már az első játék abba a ténybe ütközött, hogy nem minden gyerek tudja megjegyezni, a tapsot és a térdre paskolást majd mutatni a testrészt. Igyekeztem egyszerűeket mutatni, de 5 testrész után elégnek tűnt a gyerekeknek, és nekem is.
Jamie nagyszerűen helytállt. Az aránylag kis kőr ellenére sem ijedt meg a tapsoktól, és a sikongatásoktól. Bevallom ettől tartottam a leginkább. De nem, ő hősiesen feküdt a szűk körben és hagyta hogy ott matassak, ahol szeretnék. 🙂
A trükkök jól mentek, gyerekek is élvezték, volt leülés, nyüsziülés, ugatás… mindent szuperül leutánoztak, sőt a nyuszizást megspékelték még ugrálással is. 🙂 Olyan édesek voltak!!
A sünös játéknál elvesztette minden kissüni a fejét, és sikítozva rohangáltak, így elég nehéz volt összeterelni őket éjszakára, hogy nyugovóra térjenek. Jamie vadásszal a kelleténél távolabbról figyeltük őket, az az igazság, hogy nem szerettem volna megijeszteni őket azzal, hogy közelükbe megy a kutya, mikor olyan kiszolgáltatott helyzetben vannak, azaz összekuporodva. Így ezt a játékot inkább annak áldoztam fel, hogy jóízűt futkorásszanak a kissünik 🙂
![]() |
| Épp a kedves ajándékot kaptuk meg, köszönjük!!! |
![]() |
| Ilyen sokan voltunk!!! 🙂 Köszönet a képekért Futó Zolinak!! |
Nagyon szuperül éreztük magunkat, és még ajándékot is kaptak a kutyák virsli személyében, köszönjük a képeket Zolinak!
Természetesen mindent el kellett egymásnak mesélni, így Zoliéknál még ittunk egy kávét és a szép kertben, gyönyörű napsütés mellett pillanatörökítéssel foglalatoskodtam. Nagyon sok cuki kép készült, de a legcukibb, amikor Kornél, Pankáék kisfia is odaült a kutyákhoz 🙂 Szerintetek igazam van, vagy igazam van? 🙂
![]() |
| Amikor senki sem néz a jó helyre 🙂 |
![]() |
| Ok, Csipi rájött, hogy előre kellene nézni nyitott szemmel |
![]() |
| Mert megzabálom 🙂 |
![]() |
| Mosolyparti 🙂 |
![]() |
| Kira: Kornél vedd már ki azt a cumit! 🙂 |
![]() |
| Így már sokkal jobb 🙂 |
![]() |
| A sapka nélkül meg egyenesen megzabálós mércét üt meg 🙂 |
![]() |
| Amikor mindenki mást csinál 🙂 |
Akkor aludjunk egy napot és mesélek a szombati bemutatónkról. Ahogy korábban írtam igaz, hogy nem voltunk benne a programban, de azért akadt még pár ember, aki megnézett bennünket. Sőt még Édesanyám is kijött megnézni, ez nagy szó, mert először látta így egészben, hogy mit is művelünk Jamievel.
Korábban szerettem volna kiérni, mert szerettem volna megnézni Aliék kutyabemutatóját, engedelmes, egy kis ügyességi résszel megspékelve, mint akadályon átugrás, pallón felmenetel, mindezt pórázon és a végére egy ŐV bemutató. Nagyon változatos fajták képviseltették magukat, ezt jó volt látni.
A bemutatónk előtt egy asszonykórus dalaival mulattatta a nézőközönséget, míg vártuk, hogy vége legyen beszélgettünk a színpad előtt. Orsira lettem figyelmes, hogy épp a kutyámat sasolja, odanéztem és Jamie épp akkor fejezte ki azt, hogy nem szereti, ha idegenek csipkedik a fenekét. Azaz morgott… az elkövető egy 9 év körüli fiú volt, aki előtte megsimizte mindkét kutyát. Olyan érdekes dolog ez, mert egy óvodában, kb 20 sikoltozó gyerek nem váltott ki ilyen érzelemmegnyilvánulást belőle, erre itt van egy szemtelen kölyök, aki korábban pozitív dologban, simogatásban részesítette, és tessék, most morgott. IMÁDOM ezt a kutyát!!!!! Mondtam már????!!!! Orsiék nagyon jó dog dancing bemutatót nyomtak le, igaz a zenei kihangosítás nem volt a magaslatán. 🙂 De kedvesek voltak és mindent megoldottak!! Sajnos én bénaságom miatt nem sikerült felvenni a produkciót, pedig nagyon jó ráközelítéseket nyomtam 😀 De béna voltam, így most ők maradtak megörökítés nélkül. Én nem változtattam a produkciónkon, 2 részre lehetett bontani a bemutatót, trükkök, és ügyességi feladatok. Azonban most kiléptem árnyékomból és mikrofont ragadtam és kiálltam kevéske, de figyelemmel kísérő emberek elé. Pár mondatban bemutattam magunkat és azt, hogy milyen módszerrel tanítottam kutyámat, és hogy ez bárki számára elérhető.
![]() |
| Összefoglalva 🙂 |
Nagyon sok tapsot kaptunk, trükkjeinket megtapsolták mind egytől egyig. Érdekes, hogy a kúszás még mindig nem megy felfokozott állapotban, és valahogy a tolatás is csak ugatva működik… Van ez így…erre rá kell pörgetni magunkat, hogy kissé nagyobb emberközösségek előtt ugatérozás mentesen előadjunk hasonlóan fontos, akár még dog dancing kűrbe való trükköket. Mert az ugatást nem szeretjük. 🙂
A bemutató után beszélgettünk még egy jót az ottmaradt emberek csoportjával. Anyukámnak is tetszett a rövid, velős trükktárunk. Sőt több soron is véleményt nyilvánított erről, örülök, hogy valaki a Családomból is eljött megnézni minket. 🙂
Természetesen a jó időre való tekintettel készítettünk pár képet, megmutattam Orsinak a sajátmagunk fotózására milyen remek eszközöket fejlesztettem ki, 3 sorozatot készítettünk, ami közül az első lett a legjobb. Hiába kevés ez a pár másodperc, hogy megérkezzek és még vállalható arcot is vágjak 🙂 Azért a kutyákat sem kell sajnálni, ők is vágták a jobbnál jobb fejeket. 🙂 Mondjuk Jamie nem sok arcát mutatta meg, annál inkább Ingrid, számára valahogy uncsi volt a fotózás. 🙂
