100tricks100days # 2 day – Double high five

Ezt a trükköt először Szegedi Kutya Klub egyik oktatójánál láttam, Kittinél és kutyájánál, Csipesznél. Már akkor is nagyon tetszett, de eddig nem agyaltam azon, hogy meg is tanítsam Jamienek. Látjátok mire jó ez a kezdeményezés? 🙂

Alapfeladatként formálással kértem Jamiet, hogy üljön le előttem. Basszus ezzel szenvedtünk a legtöbbet. Volt sipítás, körbe körbe menetel, majd beleült a lavórjába (fekhelyébe, csak én annak hívom) ráklikkeltem egyet, de ezt is már félve tettem meg, mert éreztem, hogy be fog ragadni… Hát be is ragadt…jött a még nagyobb sipítás, a játékkal a szájában ülés, és minden ami a lavórhoz köthető volt.

Kénytelen voltam egy “nem jó”-t használni, hogy kilendítsem ebből a mederből. Siker…már a lábtörlőn, lavór előtti rész, keringett… aztán egy pillanatra megállt… örültem és klikkeltem, bár lehet inkább fordítva.

No, de miért klikeltem, ha a mégsem ült, és miért örültem ennek?? Mert végre statikus dolgot mutatott be, ahelyett, hogy körbe körbe nyüszékelt volna…

Természetesen az állásból lett a fekvés – nem elfogadható, lett a head trükk, azaz lábak közötti fej lehelyezés – nem elfogadható, na mondom ebből, hogy jössz ki, egyszer csak jött a nyüszékeléssel megspékelt felülés. Váóó, klikk, kaja – jelen esetben, tegnaphoz hasonlóan a vacsorájáért tepert a jó megfejtésekkel.

Hasonló próbálkozások után, jött megint egy lavóros ülés, ááá mondom nem csapsz be… és képzeljétek kb 4 percnyi “szenvedés” árán nem épp okos fejszerkezettel, de beült elém!!! :O Nem épp okos fejszerkezet egyenlő beharapott fang kidülledt szemekkel. 🙂

No, pár beülés még és mondom jöjjön a kövi feladat, függőleges tenyerem nem sokkal a feje környékének magasságába, de kettőnk közé helyezve. (Na, ezt megaszondtam.) Ebben a lépésben szerettem volna, ha rájön lábbal kell megérinteni a kezemet, sejtettem hogy bejöhet az orral érintés, DE NEM! A kutyám egyből felajánlotta ama viselkedést, hogy lábbal érintse meg a kezemet. Először jobb lábbal, valamiért számára az volt a praktikusabb. egy láb került a kezemre, kellő jutalmazás is megvolt.
Próbáltam játszadozni a kezemmel, egyre fentebb helyeztem, és így Jamienek kicsit nyújtóznia kellett, hogy elérje a kezem. Aztán egyszer csak beült nyusziba!!! 🙂 Óriás megerősítés, de még hátra volt a végjátszma.

Nyuszi pózban cukul

El sem hiszem, hogy felkínálta egyből…

Ahogy függőlegesen emeltem a kezemet, tenyeremet felé fordítva úgy tette le magát ülésbe majd nyusziba és egy kis gondolkodási idővel, de megérintette mindkét lábbal a tenyerem. SZUPEEEER, akkor kapta meg a jutalma nagyobb részét. Érdekes, hogy evidens volt neki, talán az egyensúly miatt, hogy két manccsal nyúljon a kezem felé és pacsizzon le velem.

Lássuk csak a mai nap folyamán beformáltam, hogy üljön be elém, majd, hogy nyuszizzon abból és a végén duplamancs pacsit adjon. Addig, addig gyakoroltam, míg maga a felé fordított tenyerem kiváltotta a teljes viselkedés láncot. Lehetek ma ennél boldogabb? 🙂