Ezt a kisfilmet, facebookon láttam, érdekes, hisz jelen pillanatban hivatalosan csak a kisfilm trailere, előzetese található meg a Disney Animation oldalán, hivatalos youtube csatornáján, amiben kb 1 percbe sűrítették bele a közel 7 perces kisfilm tartalmát. Én azt javaslom, hogy a trailert ugorjuk át, és egyből nézzük meg a kisfilmet. 🙂

Igyekeztem minden fellelhető irodalmat, felvételt megnézni róla, csupán mert érdekelt, és igen gyereknek érzem magam a mai napig. Rajongok a mesékért, jóformán minden mese fellelhető nálunk, kezdve az m1-en vetített TV Maci keretein belül játszott mesék és majdhogynem az összes Disney mese is a kezdetektől. Nem tagadom, nekem egy vasárnap reggel még mindig arról szól, hogy reggelimet egy jó mese mellett fogyasztom el, no nem azokon, amiket a tv vetít mostanság…

Elkötelezett vagyok a Disney mesék iránt, no meg a kutyák iránt is, így amikor a kettő találkozott, akkor nincs mit tenni, ezt meg kell osztani, erről mesélnem kell Nektek. 🙂

Kezdjük a címével, Feast, azaz Lakoma… elég érdekes címválasztás egy kutyás filmhez, nem de? Azonban a film megtekintésével értelmet nyer a cím, és azt kell, hogy mondjam csillagos ötöst kapnak tőlem cím ügyileg is! 

A sztoriról: kezdetben úgy tűnik, hogy egy helyes boston terrierről fog szólni a kisfilm, avagy inkább egy boston terrier táplálásáról, hisz az első pár percben a megtalálástól eltekintve, amely ugyancsak tartalmazott kajás jeleneteket, végig a csöppség étkezési szokásainak változásairól kaphatunk betekintőt. Ahogy haladunk előre a történetben egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy Winston perspektívájából, szemén, száján keresztül ismerjük meg Gazdájának élettörténetét. Ha nem nézted az elejétől a háttérvilágot, akkor ess neki a filmnek még egyszer, higgyétek el megéri. 😉 Lakoma mind mind változik a Gazdi életszakaszait bemutatva, agglegényélet, baráti találkozók egy jó kis meccsnézéssel fűszerezve, valamint sörözések a srácokkal étteremben, míg be nem toppan a női nem a képbe. Természetesen ő sem léphet be másként, mint étel formájában, egy petrezselyem a tányéron…hmmm nyamiii 😛

Változások étellel foghatók, és némi kedélyállapot változással a kutya és no persze a gazdi részéről. Igen, az egészséges életmód beköszönt az erősebbik nemet képviselők életébe. Ki ki ezt hogy viseli az már más kérdés. 🙂 

Aztán egyszer csak történik valami a háttérben, csapódik a lakásajtó és nyílik a hűtőajtó. Winston visszakapta régi barátját, a hűtőskaját, már nem tápot kell ennie, és csupa, csupa egészséges ennivalót, mint pl a kelbimbó 🙂 Ám valami nem stimmelt. Most nincs nevetés, csak ő képes belevetni magát az ételes dobozokba… most csak a négylábú a boldog, hisz gazdija mély szomorúságba burkolózott, amin még a lakomák sem tudtak javítani. 

A fordulatot a petrezselyem látványa hozza meg a húsgolyós spagettin, ekkor látunk a dolgok mögé, szomorú szempár nézegeti a kis zöld növényt. A kiskutya bekattan és megszökik, egyenesen egy étterembe, ahol csupa csupa ínycsiklandó ételek repkedtek körülötte. Vajon megugrotta azt, hogy elmenjen mellettük, alattuk, átugorjon felettük? Na, hogy kiderítsétek kérlek Benneteket nézzétek meg a videót. Én csak annyit mondok, nehéz időkben az ember mindig számíthat leghűségesebb barátjára. 😉 ( Film megtekintéséhez katt az IDE feliratra a kép alatt 😉 )

 Na, hogy tetszett? Oda meg vissza vagytok a boldogságtól? 🙂 Minden jó, ha a vége jó… emberünk név szerint James visszakapta imádott szerelmét, melyet megkoronáznak egy friggyel, házvásárlással, sok sok szeretettel. Már már Winston is elfogadja a helyzetét mint táp a táljában, amikor egy ismerős illat fogadja a tálja mellett szunyókálva. Ismerős illat ismerős ízhez társul és láss csodát újabb és újabb húsgolyók pottyannak az égből. Remek mesegyártóink így jelezték, hogy a család immáron 4 tagúvá bővült, egy huncut babával. A mennyország ismét beköszönt bostonunk életébe, gyermekzsúr megannyi finom falatot tartogat, repkednek a sütik és mindenki boldog… 🙂 VÉGE 😉

Akkor következzen egy kis háttértörténet:

Feast kisfilmet Patrick Osborne rendezte, akinek ez volt az első saját rendezésű filmje. Az ötletet egy bizonyos applikáció adta, “1secondeveryday” azaz egy másodperc minden nap. Ez arra készteti az alkalmazóját, hogy minden nap vegyen fel egy másodpercnyit a napjából és azt rakja utána össze filmmé. Patrick Osborne 2012-es évének minden étkezéséről készített felvételt, melyet végül a program filmmé kovácsolt. 

Most már tudjuk a Wikipédiának köszönhetően, hogy mi adta az alapötletet, nagyon kíváncsi vagyok, hogy vajon Mr Osborne maga előtt látta a lelkivilágát étkezésének egy másodpercébe ömlesztve?! Valószínű, még jó, hogy kitartóan végigcsinálta, és hogy kapott/elvállalta a rendezést. 😉 Éljenek az applikációk!!! 

Később került bele a kutya, akinek karakterét mindenképp szerethetőre akarták formálni… azt hiszem ez sikerült is nekik. 😉 A történetben egyre nagyobb szerepet kap a tér, a kutya körülötti tér megjelenítése, hisze kezdetben látunk egy tálat, konyhaszerűséget. aztán megismerjük a kis lakás nappaliját, az éttermeket, ahova eljárnak a srácok, és a tér odáig bővül, hogy a film végére megismerjük Winston egész családját és az új házukat.

Találtam egy remek összefoglalót, mely jól mutatja, milyen formában örökítették meg a valódi boston terriert a filmhez. Bevallom nagyon szívesen ott lettem volna ezen résznél, látni azt, hogy kit mi fog meg a kutyában és azt milyen gyorsan veti papírra, valami bámulatos lehetett. azért egy két rajzon felnevettem, én is elmehetnék rajzolónak ezzel az erővel 😉 Egy két helyen látom még, hogy emberi hangulat emberi arcvonásokkal jelenik meg a filmben, de elenyészőnek tartom. Tényleg igyekeztek azon fejeket megjeleníteni, amit valóban a kutyák képesek vágni. Mit szóltok a mogyoróvaj, vagy nem is tudom mit kenhettek a fejére, lenyalakodására… nagyon bejön, ahogy azt a mesében is megjelenítették. Ááááá úgy tetszik ahogy vaaaan!!!

Bemutatás, a kisfilm az Annecy Nemzetközi Animációs Film Fesztiválon mutatkozott be, 2014. június 14-én. Azt hinnénk, hogy a filmes szakmában nincsenek csúszások, minden időre készül el, hogy az utólagos simításokra legyen idő. Ki gondolná, hogy csupán 3 nap választotta el a bemutatótól a film befejezését. 

A nagyközönség, azaz mi, hétköznapi emberek (nem kalózkodva) 2014. november 7-től a Big Hero 6 című animációs film előtt láthattuk. Ez is jól mutatja, hogy moziban nem láttam (még máshogy sem) a fent említett mesefilmet. Azért remélem a magyar mozikban is így történt a megjelenés. 😉

Díjak: jelenleg 2015. márciusáig három díjat zsebelt be, nem is akár milyet!!

 

Arról sem szabad elfeledkezni, hogy hivatalosan is, azaz nem az én wow, de nagyon jó film volt, érdemes megnézni kijelentésemre alapozva, hanem akik ezeket a kritikákat, elemzéseket hivatásszerűen is űzik, azaz az IMDb emberei is hasonló véleményen vannak, mint én. 8,4 pontot kapott, ami elég nagy szám!!! 🙂

 

Jaj, a logóról nem feledkezhetem el!!! Ha már lakoma…akkor Disney is ehhez igazította a záróképét, mert még erre is gondoltak a srácok!!! 🙂  Stílusosan valami szószt kapott a tányéralátét 😉

Összegészében elmondhatom, hogy brutál okos, ügyes emberek dolgoztak eme kisfilmen, és ha hasonló szellemben készülnének a mai kor meséi, akkor nagy baj nem érhetné a gyerekeket. Sajnos olykor olykor megbotránkozom, hogy miket képesek a televíziós csatornák levetíteni 12 éven aluli gyerekeknek reggelente, hétvégén délelőtt. Elkeserítő, hogy erre van igény, vagy csak ezt az igényt generálják, ébresztik… Jó látni, hogy vértől, erőszaktól nem csöpögő mesékre is van igény, de lehet csak az én gyermeki lelkivilágom gondolja így. 😉

Remélem szereztem pár szép percet, és ha mást nem is, akkor most mindenki kinyitja a hűtőt és kivesz valami finomat és csap egy lakomát! 😉

Forrás:

• Wikipedia 
• Disney Animation Studios 
• Interjú, youtube 
• Interjú, Fx Guide TV