Mielőtt a magáról a szemináriumról szót ejtenék, betűket vetnék az elektronikus papírra, kicsit mesélnék az előzményekről. A sulinknak lehetősége nyílt megszervezni ezt az ösztönkezelési szemináriumot, mert a Népszigeti Kutyasuli minden vidéken működő iskolának lehetőséget adott erre. Így próbálva még szélesebb hallgató és nézőközönséghez eljutni, akik sajnos nem tehetik meg, hogy Budapestre elautózzanak. Természetesen meghatározták a limitet, ami alatt nem lehet megrendezni az előadást. Érthető, hisz azért mégis Pestről kell leutazniuk Gáboréknak. 

Továbbá az iskolánknak kellett keresni, megnézni, továbbküldeni központi elbírálásra problémákkal küzdő kutyákat, vagy gazdákat. A központi elbíráláskor a Terápiás csoport vezetői vették górcső alá a megtekintésre érdemesebb eseteket, tehát ez egy igencsak átgondolt folyamat volt. Hisz Korom Gábor mondanivalójának alátámasztásaként a Tükör módszer Terápiás csoportjának oktatói és kutyái problémás eseteket kezelnek, problémák gyökerét új megvilágításba hozzák előttünk, nézők előtt. Hogy is jön ide a terápiázás? A kutya ösztöneire hatnak ennek folyamán, jól kivehetővé válik, hogy működik egy falka, a külön terápiázásra tanított kutyák segítségével ez mind emberek, mind kutyák részéről kontroll alatt van, a jól kidolgozott kontroll képes látványos hatással lenni egy rosszul kommunikáló, agresszív, félős kutya viselkedésére.

Nagyon sok segítséget kapott az iskolánk, hisz előre és igen jól kidolgozott plakát terv érkezett hozzánk minden információval ellátva, melyet a lassan mindenki által használt facebookon sokszor megosztott szinte Mindenki, aki kicsit is reklámozni szerette volna ezt a nagyszerű és nem mindennapi eseményt. Szegeden és környékén szórólapokat és plakátokat is kihelyeztek. Továbbá többek között a Délmagyarban is említésre került a szeminárium. Mindent megtettünk annak érdekében, hogy tekintélyes létszámra tegyünk szert. Meg is hozta gyümölcsét a folyamatos hirdetés, közel 50 fő jött el. Ez a létszám bőven meghaladta az eddigi kihelyezett ösztönkezelési szemináriumok nézőszámát (legalábbis ezt az információt kaptam, nekem tetszetős eredmény 🙂 ). 

Képek a facebookról

Tervben volt, hogy a sulink átköltözik a városban élők számára sokkal elérhetőbb helyre. A korábbi terület nagyon periférián kívül esett, sokan azért nem tudtak részt venni foglalkozásainkon, tanfolyamainkon, mert csak autóval, illetve abszolút nem barátságos távolsági busszal lehetett minket megközelíteni. Csak, hogy pontosítsunk pl a buszmegállóból még az ember fia, lánya kénytelen volt megtenni egy kevés métert a poros úton a sulinkhoz. Persze a hely számos előnnyel rendelkezett, mint például, hogy elmehettünk sétálni, nyomkövetést is megoldhattuk az iskolától nem messze a szántásban, pusztában. Még tavasszal (azt hiszem) tartottunk egy meetinget, ahogy ezt már szokás mondani, ahol összeszedtük, hogyan is nézne ki a mi álomsulink. Majd mindenben egyetértettünk, és már csak az alkalmas területet kellett megtalálni, így jött a Béketelep ötlete. Amikor már minden rendeződött,  már “csak” egy sulit kellett felhúznunk, azaz a kerítést 🙂 Sajnos a munkálatokban nem vehettem részt, mert nem voltam itthon, de annál jobban szurkoltam, hogy a szeminárium időpontjára kész legyen a kerítés. Mert az egy percig sem volt kétséges, hogy az új helyen szeretnénk megtartani a szemináriumot. (A kerítés elkészült, persze van még mit alakítani, de a nagyján már túl vagyunk.) Pár beszédes kép jól mutatja, hogy még a tűző napon és trópusi melegben, kemény munka közben is tudtak örülni, hisz az új, álom sulink alapjait helyezték el. 🙂 Köszönet érte!! 🙂

Saját magam is igyekeztem minél nagyobb szerepet vállalni a szeminárium terjesztésében, megosztásokkal, figyelemfelhívással próbáltam a segítségre szoruló gazdikra hatással lenni. 

Orsi és Ingrid Egyik kedvenc képem Róluk, fotó a facebookról

Orsival (Ingrid gazdi) is sokat beszélgettünk erről (is), aztán meggyőztem, hogy jöjjön el meghallgatni Gábort. Jaj olyan fiatal még, és tanulni akar, meg szeretné érteni, hogy mi miért és hogyan van a kutyával. Imádja a kutyákat, mintha saját magamat látnám, csak több lehetőséggel, mint ami nekem anno megadatott. Természetesen igyekszem segíteni őt ebben, na nem úgy, hogy állandóan osztom az igét, mert pl a szemináriumon is rá kellett jönnöm, hogy a tudásom egyenlő a 0,5-tel, azért nem a nullával. Nem azért, mert idióta, kettyós lennék, hanem mert ennyire nehéz egy olyan embernek, aki már rég elhagyta ősanyás énjét, visszatérni a gyökerekhez. Hiába nézek, ha nem látok, ugye?! 🙂 Ez sokunkkal így van, fejlődök én, de lassan. Kutyák kommunikációját csak akkor értheted meg, ha mindig többet és többet figyeled őket. A falkát kell látni egészben, hierarchia rendszerében, és utána a kutyát, vagy nem így van? :O Nehéz, ezt leírni… a falkában betöltött szerepeket egy-egy kutya viselkedése által is meg lehet érteni. Csak tudni kell, mik azok a jelek, amik ezt mutatják. A testbeszéd! A mozgás! A hangjelzések! Összetett lény a kutya, összetett a vizsgálata is.   

Anita, Anyukája és Mex a Tappancs napon, fotó a facebookról

Illetve Frittmann Anita is segítséget kért tőlem korábban, kint a tón Solin találkoztunk, ahol ámuldozott, hogyan vagyok/unk képesek póráz nélkül sétálni, úgy, hogy a közelünkben is maradnak az ebek. Aztán eljött Édesanyjával és Mexszel a Tappancs napi bemutatónkra, ahol megerősítést nyert, hogy teljesen más módszerrel dolgozunk, mint ahova ők járnak/tak. Tetszett neki a fesztelenség, könnyedség, amivel magunk mellett tudtuk tartani kutyáinkat a bemutató alatt, holott megannyi elterelő inger volt körülöttünk. (De ez egy másik bejegyzés akar majd lenni) Ott említettem neki az ösztönkezelési szemináriumot, hogy akár a Mexszel való problémáját is megemlítheti, hátha őt is beválogatják. Megtette, írt, beválogatták, döntött, és végül nem hozta el Mexet a nagy meleg miatt.
Mérhetetlenül BOLDOG voltam, hogy végre nem csak én vagyok ennyire kutyabolond, aki képes 160 km-eket utazgatni, hogy a megfelelő légkörben, körülmények között kutyázhasson. Tudjátok mi volt a legdurvább, még mindig látom magam előtt a képet. 🙂 Megérkezünk a sulira, 9:30-ra, kiszáll a két csajszi és hangosan ámuldoznak, hogy jaj, de jó, ennyi kutya és szabadon, nem bántva egymást. Az ember, mint ahogy én is képes megszokni ezt a látványt, mármint, hogy itt, nálunk, a Szegedi Kutya Klubban ez igencsak gyakran előfordul. 🙂 Remélem hamarosan mindekettejük segítségére lesz ez a számomra igen sokat jelentő kutya iskola.

Zöld Közösségi Ház és Erdei Iskola

A főpróbán nem tudtam részt venni, ami a fellépés előtti csütörtökön volt, csak a vasárnapi klub alkalmával. Meg voltam magunkkal elégedve, a kutyám figyelt rám, trükköket tudta. Jó hangulatú gyakorlás volt a nagy meleg ellenére. A hét eltelt és igen, elérkezett a fellépés napja. Azt beszéltük meg, hogy Mórahalmon a körforgó röszkei lehajtójánál találkozunk, nem volt sok idő mire megérkezett mindenki és mehettünk a helyszínre. A Zöld Közösségi Ház és Erdei Iskola adott helyet a szegedi Rotary Club által szervezett Nemzetközi Nyári Tábornak, melynek keretében 10 szerb, 10 román, 10 magyar nemzetiségű gyerek élvezhette az iskola vendégszeretetét. 

Taktikai fejösszedugás 🙂

Miután megérkeztünk nem volt sok időnk sok mindenre, kértünk vizet a kutyák lehűtése céljából, gyors megbeszélés, hogyan állunk fel, aztán jöhetett a kutyáink bekapcsolása. A nézőközönség, akik nem mellesleg a legjobb nézőközönség címéért versenghetnek nálam, türelmesen várta, míg elkezdtük a bemutatót. Panka pár szóval bemutatott minket, az iskolát, illetve hogy mit is fognak látni a gyerekek. 
A nézőközönségünk 🙂

Jobbról balra: Gabi – Prücsök, Andi – Alkony, Marcsi – Molly, Évi – Splash, Viki – Kira,  Zsuzsi – Aminah, Móni – Lady, Ivett – Jamie

Az indulás pillanatában

Csapat másik része

Viki és Kira a forgás trükk közben

Feladat vége, jutifali, lábhozkerülés, ül 🙂

Várva az indulást

Az ugatós nyolcas 🙂

Panka, aki végigkommentálta a bemutatót

Kutyák körben, kézjeles feladat: ülből, fekszik, majd hozzááám!! 🙂

Az engedelmes részt ügyességi feladatok sora követte, természetesen ezt is megbeszéltük, hogy ki melyik feladatban vesz részt. Mivel Jamienek megy a kézjeles feladat, így nem volt kérdés, hogy ezt vállaltuk el, de naná, hogy itt élesben romlik el a kutya… Alapállás, kutyákat lerakjuk egymással szemben, aztán egymásnak háttal állva ugyanazt a feladatsort mutatjuk: ül-fekszik-áll-hozzám 🙂

Panka: Halljátok, hogy nem halljátok?? 🙂

Miután már eleget lépdelt felém…le is ült 🙂

Ebből jött az ötlet, hogy nem csak amolyan eldőlünk oldalra típusú lesz lelövése Pöttyösömnek, hanem hátára pördülős és lábmeredős, kitartós. Na ezt jól megmagyaráztam, ugye? 🙂 A kép illusztrálja, hogy mire gondolok, nem nevetni a fejszerkezeten 🙂

Akkor kezdjük az elején. Igaz, hogy Jamienek belőttem a pálcát, mint követendő tárgyat, de valahogy még mindig idegenkedem a használatától (most még inkább, mert nincs meg 🙂 ). Így marad a jutifali a kézben. Otthoni gyakorláshoz én általában száraztápot használok, megtartva a prémiumot külső helyszínekre. Itt a száraztáp hasznosabb is, mert én speciel marokban fogom a szemeket, így is elég nedves lesz a kezem Jamie nem épp száraz tápelvevési technikájától, értsd nyálától. 🙂

Szóval kezemben pár szem táp, a kutya fekszik előttem és hasonlóan a gurul technikához, megvezetem, azaz az orra előtt húzom a falatot. Figyelem! Ha a kutyánk tud gurulni iszonyat jól kell időzíteni a klikkerrel!! Pillanatok alatt átfordulhat a kutya, legalábbis Jamie pont mikor a hátán fekszik “ránt” egyet magán, hogy eldőlhessen a másik irányba. Bevallom nem egyszer elrontottam, csak a kutyám értelmén múlott, hogy mégis ilyen rövid idő alatt megtanulta a trükköt… Eddigi állás szerint, ott tartunk, hogy küszködünk, hogy kutyánkat megfelelő időben jutalmazzuk, mikor a hátán fekszik. Vigyázat, ne akkor jutalmazzuk, mikor még a hátán van, hasonlóan járhatnak, mint mi, emberek. A jutalmat csak akkor adjuk oda neki, ha visszafordult, vagy felállt a érte.
Következő lépésben én még ugyanúgy használtam a kezemet megvezetésként -a falatokat már kivettem belőle- és az idővel játszadoztam picit. Amennyiben a kutya megértette, hogy mindig abban a pillanatban kapja meg a kaját, amikor a hátán fekszik, elkezdhetünk az idővel játszani. Kicsit nyújtani a háton fekvés időtartamát. Na itt már tuti leesik a kutyának, hogy mit várunk tőle.
Fontos azt is eldönteni, hogy mivel szeretnék későbbiekben a trükköt kérni kedvencünktől, lehet ez egy pisztolyt jelképező kéztartás, “Baing”,  “puff” szavak. Jamienél úgy vezettem be a “pisztolyt”, hogy a követési céltárgyként használt kezemmel megformáztam, majd ugyanúgy az orra előtt tartva kezemet hátára fektettem. Pár ismétlés után ebzetem már maga a pisztoly látványára elindította a feladatot. Jöhetett a hang, “baing” szó beletétele a trükkbe. Amikor a kutya teste a kívánt fordulatot felveszi jöhet a lelövés szavunk.
Párszor nem árt gyakorolni ezt, mielőtt kicsit eltávolodva kérnénk kutyánktól a feladat sikeres végrehajtását. Személy szerint jobb szeretem napi többszöri gyors etapokra osztani egy-egy új trükk megtanítását. Valahogy a kutyában is hamarabb letisztul a trükk, illetve nem mellesleg ha rövidebb időre dolgoztatjuk meg az agyát, nagyobb kedvvel is akarja megoldani. 🙂 Nem szoktam max 5-8 perceket rászánni egy alkalomra. De azt sem árt mérlegelni, ha valamire nagyon ráérzett a kutya, többszöri kérés után is megcsinálja, akkor ott abba kell hagyni! Miért is?!
Ha lerajzolnánk a tanítási alkalmakat, a kutyánk részéről azt kell megnézni, hogy mikor a legaktívabb, amikor még nagy kedvvel próbálkozik, neki az a csúcspont, ott kell befejezni. Gazdi részéről az a csúcspont, amikor a kutyánk elérte az alkalomra kitűzött célt. Mindig célokkal kell nekiállni dolgozni, nem jó csak a vakvilágba gyakorolni, látni kell mennyire vagyunk magától a trükktől, felosztani kisebb állomásokra a tanítást. Pl a lelövésnél:

1. megvezetéssel háton fekvést beklikkelni
2. falatot kivenni a megvezetésből
3. háton fekvés idejét kicsit megnyújtani
4. beletenni a pisztoly jelét a megvezetésbe
5. hanggal is végigkísérni
6. a kezünket, mint követendő tárgyat egyre távolabb vinni a kutya orrától
7. egyre kevesebb mozdulatot alkalmazni (“sutítani” a mozdulatainkat)
8. egy lépés távolságból végrehajtatni a feladatot
9. gyúrás a nagyobb távolságra 
10. pozícióváltás, pl ülésből, állásból “lelőni” a kutyát
11. környezetváltás, újratanítás (persze itt lehet több fázis is egyszerre)

Miután már tutira biztosak vagyunk abban, hogy kutyánk a fekvésből megcsinálja a trükköt, érdemes a távolságot növelni, látványosabb, ha pár lépés van gazdi kutya között. Valamint a különböző pozíciókból való lelövést is érdemes begyakorolni, állásból is menjen az állatunknak. Viszont itt megint érdemes visszamenni egy lépésre, azaz csökkenteni a távolságot.

A végére a videó, mely képekben is mutatja, amit írásban megpróbáltam elmagyarázni. Jó szórakozást, remélem ennek hatására megnő a tetszhalott kutyák száma!! 🙂

Szokásos behalok fejkép

Hétfő: Abban a szerencsében volt részünk, hogy kint alhattunk a tón Dáviddal, Jamievel anyumék nyaralójában. Elmentek nyargalászni, így miénk volt a nyaraló egy hétig. Ilyenkor naná, hogy az ember kihasználja, hogy egy tó közelében van!!!! Reggel 6:15kor lementünk a partra, ahol Jamie kiélvezte magát. Volt itt labdázás, pancsolás, egy kis engedelmes munka. Mikor gyakoroljon az ember a kutyájával, ha nem a korai órákban?! 🙂

Tadááám!!!

Aztán olyan 6:45 körül találkoztunk Orisékkal a házuk előtt, majd belevetettük magunkat a közeli erdőbe. Nagyon jót sétáltunk, bár Jamien azért látszott, hogy túl van már egy 30 perces pancsoláson. Fotózgattunk, témázgattunk Orsival, tudjátok jó kutyásokhoz híven természetesen a kutyás életről. 🙂 Orsiéktól nem messze a Kiss Ernő utca mögötti rész teljesen máshogy néz ki, mint Tesómék környékén, tömött erdő az út mindkét oldalán. 

Baywatch Jamie 🙂

Fú azért néhányszor kirázott a hideg, mikor belegondoltam, hogy most akkor hány kullancs áll lesben a kutyáinkra várva. 7:45-kor értünk haza, több se kellett gyorsan haza, fürdés és már indulás is a melóba. Már 26 fok volt a hőmérséklet. :/ 

ahhh…

Tegnap láttam a kutyákon, hogy iszonyat lógatják a nyelvüket, így elvittem a kulacsomat. Most mit mondjak fél liter víz simán elfogyott. Korábban, mikor a mi házunk mögött sétáltattam a kutyáimat tizenévesen, akkor nem is gondoltam vízre, mármint hogy vigyek a kutyáknak. 

Locs-pocs akció

Vajon mennyi az az idő, amit még kibírnak egy séta alkalmával?! Persze most extrém körülmények uralkodtak, 27 fok, azért az ember fia-lánya nem sétáltat normál esetben ilyen időben, ugye??? :/ De a héten nem volt mit tenni, ilyen időnk volt, a kutyáknak kellett a mozgás, szóval menni kellett. A víz hipp-hopp elfogyott, és akkor mondtam Orsinak, hogy engem nem érdekel, de innentől kezdve csak a tóra megyünk ki úsztatni, mert ez nagyon meleg időjárás a négylábúinknak még az árnyékot adó erdőben is.

Erdész Ingrid 🙂

Belinkelem Orsi blogjának erre a napra vonatkozó bejegyzését, hát én iszonyat jót nevettem rajta 🙂 🙂 Megpróbáltuk a folyton piperkőcösködő Jamiet emberként elképzelni, az eredmény óriási nevetést váltott ki. Erdőben, mezőben megtalálhatóak a bogáncsok, ezt valahogy a kutyám nem tudja elviselni, láttam olyan kutyát, akinek a teste tele lett egy séta alkalmával ilyen tapadós gömbökkel, de nem zavartatta magát különösebben. Lehet a kutyám tényleg érzi a Show vonalat magában és mindig szépnek akarja magát láttatni. 🙂 Már a lábán sem bírja elviselni, ha bogáncsok díszelegnek rajta. 

Csak úgy standard kép

De azt, hogy a szőre végébe bele van gabalyodva a gazság, hogy érzékeli, nem tudom. Mert nem szúrhatja a testét, szimplán húzhatja a súlya a szőrét…. :/ Az emberi Jamiet olvassátok el Orsi blogjában, nem lövöm le a poént. 🙂

Cápa lesben…

Szerda: Kelés: 6:00, Orsiék felvétele 6:30, együtt elmentünk Szabó Rékához, ahol is 3 golden retriever tengeti napjait, gyönyörűek, okosak. Damont, a fiatal kanját elhoztuk magunkkal, mert egy bíró segítséget nyújtott azzal a megjegyzésével, hogy többet úsztassák a jobb mozgás végett. 3 kutyával vettük birtokba a partot. 

Nád cincálás

Az ebzetek nagyon jól érezték magukat, láttuk mindketten rajtuk, hogy ebben a meleg időben erre van szükség, persze jó szabadon az erdőben, de a kutyáink ki sem mozdultak a vízből, állandó alvázhűtésre volt szükségük. Orsi hozott dummyt, nagyon jól eljátszottak vele, azért volt néhány számomra érdekes pillanat.

Juhász hopp, vadászok kopp! 🙂

Általában Jamie ért be hamarabb a bedobott dummyért, a két goldi csak utána következett, ilyenkor vagy mindketten megrohamozták, hogy kivegyék a szájából, de néhány ehhez hasonló incidens után, már csak Damon ment Jamiehez, akitől nem épp lovagiasan vette el a hőn áhított dummyt, konkrétan elmorogta tőle. Jamie meg odaadta neki, ezt mi egy ideig tűrtük Orsival, de aztán közbeléptünk. Nem kapta meg többé a dummyt…

Damon & Ingrid

Ahhoz képest, hogy első alkalma volt a kissrácnak, hogy az apport készségét dummyval vízben is leteszteljük, nagyon komolyan nyomta. Ment érte, hozta, az “Ereszt” parancsot is kezdi megismerni, nagyon jó képességű kutyának tartom, tele golden jellemzővel. Ámultam-bámultam, ahogy Orsi két goldival bent úszkált a tóban, jaj soha nem volt még ilyenben részem, Bonnym nem igazán szeretett úszni, ma már máshogy állnék ehhez az úszás témához vele is…

Kedvenc képem!!!

Ilyen messzire úsztak be

Csütörtök: Kelés: 5:40, Orsiék felvétele: 6:15, hamarabb mentünk ki, mert olyan 7:00 körül elkezdődik a mozgolódás a parton. Megérkeznek az első emberek, köztük Orsi anyukája, Kati is, aki 4km binyózás után még úszik egyet, majd ugyanez a táv vissza biciklivel. Elismerésem!! Továbbá a tavi személyzet is mocorogni kezd ilyen tájban, locsolgatják a part füvét, megkezdik a kukák ürítését. Nem szeretné egyikünk sem, hogy kutyáink miatt kössenek belénk, ezért igyekszünk minél hamarabb kiérkezni és mulatni az időt a négylábúakkal. Ismét 3 kutyával mentünk a partra. 

Orsi, Ingrid, Damon

Dobálgattunk egy-két botot, kutyákok szinte az egész időt a vízben, partján töltötték. Damon viselkedése, morgás kíséretében eltulajdonított játék, egyre kevesebbszer fordult elő, és ami még jobb, hogy egy-egy rászólás elég is volt neki, hogy rögzüljön benne az új szabály. Ingrid kissé hátrányba szorult a fickókkal szemben, így volt hogy csak őt engedtük a dummyért, fontos, hogy a kutyának legyen sikerélménye. Melyik kutya menne örömmel a bedobott dologért, ha mindig másik kutya kaparintja meg előle?! Orsi másodszor csobbant a két goldival, nekem több sem kellett, kutyám hisztije mellett kattogtattam, aminek egész jó képek lettek az eredményei. 

A cápa lesben áll

Péntek: Kelés: 5:40, Orsiék felvétele: 6:00 Most én is húztam fürdőrucit, mert ki szerettem volna próbálni milyen is Jamievel a kicsit mélyebb vízben lenni. HAHA, és rájöttem az úrfi gyorsaságának rejtélyére!!! Addig nagyon gyors, amíg a hátsó lába leér a homokba, mert addig annak segítségével úsztatja magát, persze mellső lábaival úszó mozdulatokat végez. Én is hasonlót adtam elő régen úszás oktatás alatt, mellúszás csak karral imitálva, lábammal meg sétálva a medencében. 

Repülő Jamie

Én is lebuktam… most Jamie is, beljebb vittem olyan helyre, ahol már tutira nem ér le a lába, és jelentem a kutyám tud úszni, elég jól. Hátrányban a farkatlansága miatt van csak. Nem tud olyan könnyedén irányt változtatni, mint pl. a retriever, de hát ők az úszásra, vízre lettek kitenyésztve! 

Most akkor fürcsi vagy szárítkozás?

Sebaj, Eszti (Jamie tenyésztője) legközelebb sem kérnék farokkal rendelkező kutyust, ha lehet… Úszásban hátrányt jelent farkatlansága, de sok olyan betegség nem fenyegeti ezáltal, mint azokat az ausztrál juhászokat, akiknek meghagyják a farkukat. A standard szerint az aussie-k farok nélküliek… 

Viszolygás egy “alvó” haltól

Visszatérve kis kitérőm után, óriási élmény volt a közös vizes akciónk, mély nyomott hagyott bennem egy-két Jamie karomnyom formájában!! 🙂 sebaj, legközelebb majd jobban sikerül. 🙂 ahelyett, hogy bentebb mentem volna a tóban, mi a part menti párhuzamosságot részesítettük előnyben, így olyan mélységben voltunk ahol Jamienek volt, hogy úsznia kellett, de volt hogy álúszott 🙂 

Labdakirályfi 🙂

Szombat: ma nem volt időm elvinni Jamiet értelmesebb sétára, a ház környékére korlátozódott a mozgásterünk. Volt pacsálás a lavórban, volt frizbizés a mellettünk lévő fél telken, mert a drága önkormányzat levágta a majd egy méteres gazt. (sajnos arra már nem volt kapacitás, hogy a levágott óriásméretűre nőtt gazságot egy kupacba is rakja, ez lesz majd az én feladatom :/, úgy ahogy múlt alkalommal). Sajnos a túlzott program (szombat esküvő, lakodalom, vasárnap esti babaparty) megnehezítette a normális kerékvágásban történő hétvégi kutyázós programot…

Első csobbanások egyike

Vasárnap: kelés: 7:00 (lefekvés: 3:30) és indulás Szegedre. Nem kell mondanom, hogy a kutyám tudta, hova megyünk… Jutifalattartó, kocsikulcs, vasárnap…csak a kutyasuli lehet!! 🙂 Be is volt indulva a maga nyugodt módján. Érdekes nála, hogy míg Bonny goldenem szabályosan be tudott pörögni a sétára, mikor meglátta a kezemben a pórázt, nyakörvet. Jamieről ez nem mondható el, pedig elvileg pörgősebb kutyának vélem, de valahogy nem láttam még igazán behülyülni valamiért. Mindegy, 8:40-re már a sulin voltunk, 26 fok várt bennünket és égető napsütés. 

Ezt csak mert szép!

Úgy látszik ettől a kettő kombinációjától már nem szabadulunk… Épp, hogy megérkeztünk már mentünk is fel a pályára, mert Kitti kutyájának, Gironak a terápiájához kellettünk. Nem volt különösebb feladat, mint fent lenni a pályán. Aztán kölyök klub kezdése előtt 5 perccel összeszedtem minden gondolatomat. Egy csoportot alkottunk, nem szedtük szét a kutyákat. Eddig azt hiszem 3-szor volt szükség arra, hogy 2 db csoportot alkossunk egy nagy helyett. Elég nagy kor és méretbeli különbségek vannak már a kölykök között. Érkeznek még kis csöppségek, esetleg kis félénkséggel megspékelve ezt, és ott vannak a régebb óta ovizó kölykeink. Én nagyon jól éreztem magam, egyedül voltam, Móni nem volt. Kitti segített a kölykök helyretételében, kimondott nehézség nem akadt. Jamie megint nagyot alakított a szememben, van egy kölyök, Dante, akivel volt már korábban is hasonló szitu, miszerint Dante egyszerűen nem hagyta békében Jamiet, nem vette kutyám jeleit. Egy bizonyos idő után én ezt mindig megszakítottam, most Gabi megkért, hogy hagyjam rá, hadd intézze ebzetem. Azért Dantét sem hagytuk benne a rossz érzésben, sikeresen kivettük a sztoriból 🙂 Volt még egy érdekes szitu, ami ismét Jamiehez kacsolódott. Döme, német juhász kölyök, olyanféle ugatást produkált, mint amikor félnek a kutyák, ínyüket kimutatva csattogott a kutyám fejénél. Jamie lassú mozdulatokkal, egy két morgással, de ami a legszebb volt számomra, szemmel veréssel tudatta Dömével, hogy ki itt a főnök. Imádom a kutyák közötti kommunikációt!!!! Mennyi mindent kell még tanulnom…

Egy hónapnyi várakozás után szomszédtól megkaptuk a kertjébe áthajított csontot!! 🙂

Amit még nagyon fontosnak vélek megosztani Veletek, hogy nagyon sok embertől, akár szóban, írásban a blogjában hallottam-olvastam vissza a Kutya meleg bejegyzésemből részleteket, információkat. Ez iszonyat jól esett!!! Remélem még sok hasznos tanáccsal szolgálok Nektek!! 

De hogy jön ehhez a címhez a hetem beszámolója?! Úgy gondolom, hogy a lehető legtöbbet megtettem annak érdekében, hogy Jamie valamilyen szinten lefáradjon. Sajnos ilyen szintű  melegben nem tudja az ember logikusabb helyre elvinni kedvencét, mint tóhoz, vízhez. Ezzel konkrétan az 5 munkanapból 4-ben szabálysértést követtem el, mert a “kutyát behozni tilos” tábla ellenére bevittem a tó területére Jamiet. De egyszerűen máshogy ezt megoldani nem lehet. Így lettem szabálysértő gondos gazdi, kielégítve kutyám séta szükségletét, de ezzel nem éppen jó példát mutatok kisvárosom lakóinak. Szóval itt is kérek elnézést Tőletek, és természetesen a legnagyobb precizitással figyeljük Orsival kutyáink tóparton tett lépéseit, nehogy valami hátramaradjon belőlük. 

Kint a tón, árnyékJamie és árnyékIvett 🙂

A képek között megtalálhatók Nagy Orsi képei is, remek képaláírás segít eldönteni melyik melyikünké. Ezúton is köszi a képeket Orsi!! 🙂 :* Holnap találkozunk ismét egy remek séta végett! 
Drága Gazdik, Benneteket is arra buzdítok, hogy minél korábban próbáljátok elvinni kedvenceiteket megmozgatni. Így tényleg nyugodtabb az ember lelke, mert tudja, hogy ma is megtette, amit meg kellett. 🙂

6 méterre tőlünk az őzike

Most a központban lakunk, így 20-30 perc séta vár ránk, hogy kiérjünk a szabadba, ráadásul a munkahely az ellenkező irányban van, szóval vissza 30-40 perc, elég korán kell felkelni ahhoz, hogy egy értelmeset tudjak sétálni munka előtt Jamievel. 
Természetesen ez csak a fizikai lemozgatás, ehhez még hozzájön a sok játszás, a klikkerezés, frizbi, labda és miegyéb őrültség, amit épp kiötlök. Egy kis őrültségként: a területet, ahol frizbizni szoktunk, jelenleg olyan fél méteres gaz borítja, azaz frizbizésre kevésbé alkalmas, itt jött kapóra a labdakeresés. Játék lényege, hogy dobd el a labdát úgy, hogy a kutya melletted ül, majd kiadva a “Hozd” parancsot, a kutyát elnyeli a gaz. A játék akkor ér véget, mikor egy vigyorgó fej hozza vissza a szeretett labdáját!! 🙂 Kreatívnak kell lenni, na!! 🙂 Azért remélem mihamarabb lenyírják a “füvet” és újra mehetünk ki vizsgafeladatokat gyakorolni, frizbizni.

Néhány gondolat, ami eszembe jutott, mikor a közelgő 29-30 fokos kánikulára gondoltam:

• Mindenképp többször cseréljük a kutyánk ivóvizét. Ha bárhova tervezünk kisebb-nagyobb sétát legyen nálunk víz kutyánk, magunk részére. Olyan jó eszközöket lehet használni itatás gyanánt. 
• Árnyék megléte elengedhetetlen az udvaron, vagy bárhol ahova nyáron elmenni készülünk. Autóban NE HAGYJUK kedvencünket!!! Nyári melegben, amikor 30 körüli a hőmérséklet, bent az autóban még melegebb van akár 50 °C is lehet, lehúzott ablak sem segít sokat. Ilyenkor maradjanak otthon a kutyák, vagy legyen velük valaki, aki kiszáll velük az autóból és árnyékba viszi őket, míg várni kell.
• Egy videó, melyhez azt fűzném csak hozzá, hogy okvetlenül nézzétek meg: Mire képes a hőség egy napon hagyott autóban lévőkkel
• Fontos megjegyezni, hogy a kutyaház nem alkalmas arra, hogy árnyékot adjon kedvencünknek otthon, itt akár 10-15 fokkal is melegebb lehet a levegő.
• Pár szót ejtek a hőártalomról, a tünetek a következők:

1. túlmelegedés,
2. rosszullét, testi gyengeség
3. nyálkahártyák halvány színe
4. felületes légzés. levegő után kapkodás
5. lábak és fülek ijesztő hidegsége
6. tájékozódási képesség elvesztése, nyöszörgés
7. pupillatágulat
8. hányás, akaratlan széklet és vizeletürítés

• 
  

  Lakáskutyások figyelem! NE hagyjuk nyitva felügyelet nélkül az ablakokat! Évről évre sok ezer állat pusztul el, mert a nyáron állandóan nyitva tartott ablakokon át kizuhannak a magas épületekből. Ha egyedül hagyjuk kedvencünket nyitott ablakú helységben, legyen az ablakon rács vagy háló, mely megakadályozza, hogy egy elröppenő madár vagy lepke után kapva állataink, kiessenek és súlyos sérüléseket szerezzenek, elpusztuljanak, vagy elkóboroljanak.

Jamie, csipogó, lavór 🙂

• Egyik barátnőm labradorjainál láttam először a gazdaboltokban vásárolható, kb 30-40 mm mélységű műanyag lavórt (nem tudom mire használják normál esetben), de én ezen felbuzdulva megvettem tavaly előtti nyáron Jamienek, és sikerrel jártam, remek pancsolási lehetőséget nyújt azóta is neki. Fontos megjegyezni, hogy a lavóros pacsálós lehetőséget nem minden kutya szereti, jó példa erre Tesóm berni pásztora, Susy, aki inkább csak ivásra használta.

• Attól, hogy kutyánk nem szeret pancsolni még ne locsoljuk le hideg vízzel hűsítés gyanánt felhevült kedvencünket, nem tesz jót neki, és hasonló következményekkel járhat, mint mikor mi beugrunk egy hideg medencébe 2 órás napozás után. Előfordulhat, hogy a szívük is leáll.
• Ha mindenképpen sétálni szeretnénk napközben, győződjünk meg arról, hogy a beton mennyire forró, sétáljunk vele inkább a füvön. Hallottam már olyan esetről is, hogy a bicikliúton futtatva a kutyáját hazaérve az illető azt vette észre, hogy a kutya azonnal lefekszik és a mancsait nyalogatja. Akkor vette csak észre mit okozott azzal, hogy kifutottak a tóra, konkrétan hólyagosra égett a kutya tappancsa. Szóval mindenki fokozottan ügyeljen az aszfalt, beton, és a csatornafedelek, homok felmelegedettségére napos időben. Igen, homok is lehet forró, aki szőlőzött régen, az tutira tudja 🙂 Én a tenyeremmel szoktam megvizsgálni ezeket. És nem utolsó sorban, persze ha már az aszfalt meleg, akkor nagyon nem visszük rá a kutyát, de ha mégis, és pl a Vadkerti-tónál sétálunk vigyázni kell a szurokra is, régen ezzel tömték, kötötték össze a lapokat, nem tudom emlékeztek-e a négyzetlapokból álló járdákra? Itt minden megtalálható még, ez is fájdalommal jár mind az ember mezítelen talpára, mind a kutyánkéra. 

Toklász – egérárpa kalásza Forrás: Internet

• Miután biztosítottuk kutyánknak a füvön való sétát leterít minket a tudat, hogy tappancskímélő sétánk megnövelte a toklász, kullancs veszélyét. Bár szerintem mindkettő megtalálható olyan idétlen helyeken is, ahol az ember nem is gondolná. Kullancsról nem szaporítanám a szót, mert hmmm sajnos ott tartunk, hogy egész évben védelmet kell biztosítani kedvenceinknek. Toklászról hátha kevesebben tudtok, minden séta alatt és után erre is figyelnünk kell. Szúrós vége által képes befúródni a kutya bőrébe, valamint a testnyílásokon keresztül is bejuthat a kedvencünk testébe. Gyulladást, tályogot okozhat, illetve károsíthatja a szerveket, ha bejut a testbe. 2 hete elmentünk Dr Tóth Annához, állatorvosunkhoz, mert Jamie prüszkölt, szörcsögött, folyt a nózija, szóval csak olyan tüneteket produkált, amit normál esetben nem. Anna megvizsgálta, és akkor kérdezte, hogy mindkét orrlyuka váladékozik-e vagy sem? :O Honnan tudjam, és miért, és hogy? Ezt azért fontos tudni, mert ha mindkét orrnyílás váladékozik, akkor megfázásról beszélhetünk, azonban ha csak az egyik, akkor elég valószínű, hogy kutyánk leszippantott egy toklászt. Legyünk elővigyázatosak, precízek a keresésben!!! Azt, hogy a toklászt mivel lehet maximálisan kifésülni, még nem jöttem rá… Van kefénk, illetve egysoros fésű kétféle foggal, azt tudom, hogy a bogáncsot remekül kiszedi, de toklászt találtam Jamieben a fésülés után is. Lehet én sem voltam elég precíz. 🙂 🙁
• Sokunknak megfordul a fejében, hogy lenyírassa kutyája szőrét, mert hogy így könnyebben elviselik a meleget. Én is megtettem eme lépést, bár voltak más okai is, amik erre késztettek. Ne akarjunk a szó szoros értelmében kopasz kutyát, a szőrnek védelmi szerepe van, könnyebben szerezhet fizikai sérüléseket és a bőr is könnyebben leéghet a szőr védelme nélkül. 

Kedvenc csipogójával, ilyet kapott anno Esztitől, tenyésztőjétől is

A lavór ura 🙂

Mert vizet locsolni csak Jamie száján keresztül lehet

Egy kis játék a pancsi után

Értelmes keretek között a nagy melegben is lehet élvezni kutyánkkal a meleg napokat, ilyenkor kisebb áldozatot jelent részünkről, mondjuk hamarabb felkelni egy kiadós séta kedvéért, de megéri, mert akkor nyugodt szívvel térhetünk aznap nyugovóra. 🙂 Akkor hajrá kedves Gazdik, keljünk korán a nagy melegben, hogy ne a kutyánk szenvedje el a hőséget és a lustaságunkat!! 🙂

Naná, hogy nem hagyhatom ki azt, hogy saját problémánkról is kicsit írjak, mert most sincs aranyból a kutyám. 🙂 Jamie fajtajellegéhez hűen kellően őrzi a területét, minket. Ezzel baj nincsen, azért nem választottam ismét golden retrievert, amikor fajtákat néztem, mert mint tudjuk a golden max farkcsóva akadállyal szolgálhat egy-két rosszarcú embernek. Jamie fajtáját tudatosan néztem, elemeztem, előnyeivel, hátrányaival. Minden fajta esetében beszélhetünk hátrányokról, rózsaszín világban nem szabad élnünk. Jelenleg még nem teljesen kontrollált Jamie egyik gyakori, otthoni, munkahelyemen alkalmazott tevékenysége, az ugatás. Ennek a megoldására még nem jöttem rá, alkalmaztam pár technikát korábban, de nem vezettek tartós sikerre. Így ez még a jövő témája, majd összeülünk a sulin és kiötlünk pár alternatívát.

Forrás: www.soltvadkert.hu

Akkor említsük meg a világoskékkel jelzett területeket, a helyzet az, hogy itt kiépítve, kiépítetlenül horgászásra alkalmas helyek vannak, amiket a horgászok bitorolnak is. Fárasztó sport, megtehetik, hogy egész nap, értsd napkeltétől napnyugtáig kint vannak, vagy vetésforgóban váltják egymást. Félreértés ne essék, nincs bajom (már) a horgászokkal, tudom, hogy megfizetik azt, hogy ott üldögéljenek, itt inkább az a gond, hogy ha tiszteletbe szeretnéd tartani őket, már pedig tiszteld őket, akkor szeretnek, barátságosak veled, és köszönnek, akkor ott nem fürdetsz. Rosszul kezdődött a horgászokkal a kapcsolatom, mikor a goldenemet párszor elengedtem tőlük nem messze, hahó, azért nem vagyok maradéktalanul bunkó, szóval nem 2 méterre, volt az 10 méter is, csak hát a damil, a hal, a zaj… Jöttek, hogy azonnal takarodjak, aztán nekem is még nagy volt a szám, hogy akkor lehet elgondolkodni, hogy jó helyen vagyok-e vagy sem, látnak táblát, hogy itt nem eregethetem a kutyámat????!!! Viszonyunk évek során rendeződött, és ha már nem is vagyok olyan sokat kint a tón, mert nem költözünk ki nyaranta az üdülőbe, de akkor is, ha arra járok valaki mindig köszön, ill én is sokuknak előre köszönök. Szóval éljenek a horgászok!!!! 🙂 Konklúzió: ne úsztass kutyát a horgászok közelében.

• sűrűn vágott fű – kullancsok megakadályozása miatt elsősorban –
• árnyék, ha lehet természetes fák formájában
• szemetesek biztosítása, folyamatos ürítéssel
• elhelyezkedés: az úsztató közel legyen az üdülőkhöz, azaz ne a túlsó parton legyen kialakítva, nyári hőségben elég fárasztó lenne elsétálni a kutyával
• természetesen mélyülő part, ne legyen stéges, lépcsős megoldás
• széles partszakasz legyen mindenképp 
• leülési lehetőség, mint pad, de talán a legpraktikusabb megoldás a kempinges formáció lenne, asztal, két paddal,  (kan kutyák előszeretettel jelölgetik mondjuk a földön hagyott hátizsákokat is)
• nem tudom, hogy hogyan lehet megoldani eltávolításukat, de sokat gondolkodtam a horgászok maradványaiként a beszakadt horgokra, egyéb eszközeikre, amik felsérthetik a kutyák, gazdik lábát
• a jegyeket, bérleteket hasonlóan kellene ellenőrizni, mint ahogy a horgászoknál van, időnként körbejár a halőr, újakat leellenőrzi. Azért gondolom így, mert egy egész napos jegyszedő megfizetése igen költséges lenne, de az már tényleg utópia lenne, ha egy kutyákhoz értő ember végezné ezt a munkát. Sajnos elkerülhetetlen, hogy sok kutya esetén ne legyen probléma, főleg olyanok esetében, akik nincsenek kellően szocializálva. Na jó, asszem belegondoltam, hogy mennyire nagy felelősség ilyen kutyaúsztatót létrehozni, de hiszem, hogy a soltvadkerti kutyásoknak is kijárna ez az élvezet. Többek között ilyen kutyás sportok gyakorlására, mint a frizbee is, jó lenne ha alkalmas lenne a terület, nézzétek a csillogó szemeket, már ahol látszik!! 🙂
• ellenőrizni kellene a kötelező oltások meglétét is, azaz az  oltási könyv ottlétét kötelezővé tenném az úsztató használatához

Bejárat után nem sokkal a csapat egy része

Komolyan a helyet csak dicsérni és ajánlani tudom. Bár egy tanácsot adnék, rengeteg szendvicset és innivalót vigyetek magatokkal, de főleg szendvicset, mert enni nem tudtunk. Nagyon sokáig kellett várni, így lemondtunk róla. Ha kutyákkal mentek ne felejtsetek el vizet és tálat vinni nekik, mert nincs ivási lehetőség számukra. Eléggé feltűnőek voltunk a kutyákkal, meg volt, aki okosan a kutyasulis pólójában virított, köszi Móni!! Nagyon közvetlenek voltak itt az emberek, egy család sem gorombáskodott velünk, kutyákkal. Sőt néha a sok gyerek már-már megterhelő volt a kutyákra nézve. Azt elmondhatjuk, hogy derekasan helyt álltak négylábúink, sok szaggal, ingerrel, állatokkal kellett megküzdeniük. 

A nap fénypontja sokunk részéről mindenképp a farkas simogatás volt. Igen, bemehettünk a farkasokhoz kis csoportokban, hogy közelebbi kapcsolatba kerüljünk velük. Soha nem fogom elfelejteni ezt az élményt. Tudom, sok ember számára, ők már nem igazi farkasok, pedig, dehogynem, vérbeli farkasok, akik ugyanúgy falkába rendeződve élnek, ugyanazokkal a szabályokkal. 

Gabi, Kitti, Móni is élvezte a farkasok társaságát 🙂

Számos írást olvastam, dokumentumfilmet néztem, ami természetes életterükben található, valamint emberhez szoktatott farkasokról szólt. Ezek bebizonyították, hogy egy farkasból sohasem lesz kutya. Korom Gábor előadásán hallottam egy esetről, ahol egy biológus egy farkassal élt együtt, mindaddig nem volt gond kettejük kapcsolatával, míg emberünk lebetegedett és a gyengeséget a farkas megérezve átvette az irányítást. 

Én sem maradhattam ki 🙂

Rövid kitérővel csak a vadságot szerettem volna kihangsúlyozni, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Egyszerűen leírhatatlan az érzés, egy ilyen nemes állatot megérinteni, ilyen közel kerülni hozzá. Voltak közülünk, akik még egy-két puszit is kaptak tőlük. 🙂 Tanács, ha kutyával vagy, és esetleg a jutifali is van a kutyád részére, mondjuk virsli, ha a virslis kezedet beletörlöd a nadrágodba, tuti sikered lesz a falkában! Azonban vigyázat, ételt tilos a farkasok közé vinni!!! Felejthetetlen élmény, szóval, aki teheti akár kutyával, akár anélkül, de mindenképp látogasson el ide!!

A nagy farkasosdi után jött egy kis pihenés. Rengeteg szabad terület van a Medvepark környékén, egy szántóföldre gyalogoltunk, ahol elengedtük a kutyákat. Mi ettünk, ittunk, kutyák kergetőzésben, játékban vezették le fölös energiájukat. Remek kis kikapcs volt ez mindenkinek, elterülhettünk a fűben, és megbeszéltük az eddig látottakat. Aztán előkerült a frizbi, ami beindított mindenkit, hogy kipróbálja. Nem is tudom hányszor repkedtek a rózsaszín korongok, és hány kutya szájában fordultak meg. Néhány kép, mely tanúsítja a kutyák jó kedvét. 

Köszönet a képekért: Adrinak, Évinek, Vikinek, Zsuzsinak

Fotót készítette: Bartsch Éva

Készült külön a kutyákról is, egyik kedvenc képem:

Fotót készítette: Bartsch Éva

Farkasok bűvöletében

Persze, a medvékkel együtt élő farkasokat is szemügyre vettük, megfigyeltük az egymás közti kommunikációjukat, viselkedésüket egy-egy változásra. Láttuk, ahogyan lassan közelítve felmérik a terepet, majd kommunikálnak a kutyáinkkal. Természetesen erre a sajátjainknak is volt némi hozzáfűznivalója. Voltak, akik meghátráltak a farkasok szúrós tekintetétől, voltak, akik állták, sőt még morogtak is. Ez is olyan érdekesség volt, amit nem tudom, hogy máshol megtapasztalhatunk-e. 
Még egy fontos dolog is történt a nap vége felé, ami bebizonyította a jelenlévőknek, hogy a Tükör módszer jól kidolgozott alapokon nyugszik. Történt, hogy Adri kutyáját úgymond benézte magának az alfa farkas, (ha nem lett volna kerítés… :O ), Bartsch Gabi, a Szegedi Kutya Klub egyik oktatója, Edward mellé állva szemmel verte a farkast, Gabi nyert. A farkas vereséget szenvedett, így vissza szerette volna állítani tekintélyét a falkában, kipécézte magának a legközelebb álló egyedet. Épp, hogy nekiment, Gabi ekkor egy erős rászólással az akció befejezésére késztette az alfát. Igen, most mindenki érezheti, hogy milyen büszkék voltunk a “mi” Gabinkra!!! 🙂 Mindezeket a technikákat a kutyaiskolán is alkalmazzuk, eredményesen. 
Remek hely a Medvepark családoknak, kutyásoknak. Több mint egy hónapja voltunk itt, mégis olyan, mintha most történt volna. 


Jövő héten, április 30-án terelünk!! Ismét egy jó hangulatú kikapcsolódási lehetőség, Veletek, Kedves Barátaim!!! 

Remélem ismét hasznosnak ítéltétek a leírtakat. 
Jó kutyázást Mindenkinek!! 🙂