 |
| Jelenlegi tanoncaink 🙂 Sajnos Jack-ről még nincs képem |
Ahogy ígértem jövök a második résszel, azaz a második foglalkozásunkkal. Elég döcögősen indult az amúgy is nehéznek ígérkező tanfolyam. Hogy miért jelentem ki ezt így az elején, mert két teljesen új kutyával gyarapodtunk. Érkezett hozzánk Tünde Vilmával, a huskyval és Laci Jack-kel, a border collie-val. Tündéék már kijárták az alap-és középfokot, de valahogy nem találják a helyüket a klubon (amit nem értek miért), és ezzel a néhány találkozóval szeretnének még tovább fejlődni. Laciék pedig kijárták az alapfokot, viszont nem volt elég szabadidő munkahelye miatt a 7 hetes középfokra. Így ezzel a tanfolyammal szeretnének visszarázódni a suliba.
 |
| Tünde és Vilma a klubfoglalkozáson aznap |
A röpke bemutató után most csapjunk ismét az óra kezdetét jellemző lecsóba, mert hogy én abban voltam. Nagyon rosszul jött ki, hogy pont a két “ifjonc” késett. Így a beillesztés is feszültebbre sikeredett a vártnál. Jack-et egyből megrohamozták a kanok, aztán Csipi mutatott nagyobb érdeklődést, akit a border collie küldött el magától, hogy felfedezhesse a pályát, és letegye névjegyét néhány helyen. A nap folyamán nem igen hagyta el Lacit, de ezt már tudtuk róla, alapfokon is így viselkedett. 🙂 Vilma már nehezebb eset volt, elengedéskor valahogy erőszakosabban közeledtek hozzá a kutyák, na nem kellett félteni a kisasszonyt, helyére tette (segítségünkkel) a többieket rövid időn belül. Kettejük falkába való becsatlakozása érdekes esemény volt számomra.
 |
| Dante kommunikációja… |
Amikor már minden helyrerázódott, jöhetett a munka, móka, kacagás… 🙂 Elővettük a 101 játék a dobozzal feladatot, amit mindenki otthon gyakorolhatott a tanfolyamok közti héten. Már aki tudott, sajnos kevés idő állt rendelkezésre a Gazdiknak. Dávid és Dante, Anita és Mex, Gábor és Balambér, Kitti és Csipi mutatták be, hogy mit is tanultak, meddig jutottak. Nekem leginkább Dávid és Dante munkája tetszett. Legfőképpen azért, mert láttam, hogy az első alkalommal, mikor megmutattuk a dobozos játékot, menyire nem érdekelte Dantét a doboz. Persze odament és megszagolta, de ő elsők között volt, aki beült Dávid elé és szemkontakttal próbált kicsikarni falatokat. Most ahogy Dávid letette a dobozt, Danténak bekapcsolt a feladat. Meg is csinálta, amit a héten gyakoroltak. Gondoljunk csak bele, hogy mekkora ingerkörnyezet változás érhette a kutyákat, hisz a megszokott otthoni környezetből átlovaltunk a suli ezernyi szaggal, kutyával rendelkező pályájára. Annyit jegyeztünk meg, hogy a munkára való bekapcsolás hagy némi kívánnivalót. Az első alkalommal megbeszéltük mit is jelent a bekapcsolás, semmikép nem engedelmes munkát. A lényeg, hogy kutyánk figyelmét magunkra összpontosítsuk, de az engedelmes munkás bekapcsoláshoz még nagyon kezdetleges a formálási tapasztalata a párosoknak.
 |
| Mex |
Mex már komolyabb diónak bizonyult, ő is fejlődött a kevés gyakorlás ellenére, már jobban érdekelte a doboz. Valamint a dolgozni akarása is fokozódott. Neki nagyon sokat jelentett a jutifalatokkal való kimozgatás, azaz nem kézből kapta meg a falatokat, hanem Anita jobbra, balra eldobálta magától. Gábor és Balambér munkáját is segítették a csapattagok egy-egy rosszkor elkapott klikkelés szóvá tétele mellett érkeztek olyan javaslatok is, amikor ők klikkeltek már volna. Balambér esetében rá kellett jönni, hogy igen erős szétcincáló ösztöne nem igazán engedi a doboz használatát, így nála áttértünk, ha jól emlékszem, egy fém itató tálra. Ezt Gábor otthon is tapasztalta, ha leteszi a dobozt, akkor Balambér teljes erejéből ráront, viszont ha letiltja róla feléje sem néz, arról nem is beszélve, hogy nem épp egészséges formálás közben letiltani a kutyát bármiről is. Kitti előre bejelentette, hogy engedelmessel fog bemelegíteni, hogy megnézze mennyire tud átkapcsolni a totál rákattant Csipi a formálásra. Nem volt nehéz a fekete ugrabugrát rávezetni mi is a feladat.
Sajnos nem volt lehetőségünk mindenkire egyesével ránézni. De a lehetséges problémák megjelentek, mint a rossz, hiányos bekapcsolás; rosszkor klikkelés; a nem megfelelő tanulási folyamat felépítése; és a legjobb időben történő abbahagyás.
 |
| Bogyó és Zsuzsi, itt még a vizsgán Sajnos nem fotóztunk ezen az órán |
A formálási feladat után jöhetett az engedelmes feladatokra való ránézés. Az első alkalommal pórázon néztük meg a vizsga pár feladatát, felelevenítve a tanultakat, lássuk ki hol áll. Most mindezt póráz nélkül járták le a gazdik. Az én csoportomban Atti és Bogyó, Dávid és Dante, Anita és Mex, Kriszta és Maxim küzdött a póráztalansággal. Mindenkire büszke voltam, de a nap sztárja kétségkívül Atti és Bogyó volt, akik egy olyan pályamunkát mutattak be, hogy csak tátottam a számat. A kis foxi úgy pattogott Attila mellett gyönyörű szemkontaktussal, hogy öröm volt nézni. A mumusukon, a fekvésen is sokat javítottak, Bogyó úgy vetette le magát a mélybe, azaz a földre, mint akinek sohasem jelentett volna gondot a menet közbeni fekvés. 🙂 Még most is mosolygok, ha az ő pályamunkájukra gondolok. De nem csak én voltam így ezzel a csapattagok is, akiknek legfőképpen kritizálni kellett volna. 🙂
Kriszta és Maxim munkájukban is sokat változtatott a póráztalanság persze jó irányban. A nagy vörös kutya (egyik kedvenc Walt Disney filmeim egyike) felszabadultan mozgott Kriszta mellett, még talán a fránya fekvés is gördülékenyebben ment. Anita és Mex a szétesések szétesését mutatta be, illetve csak Anita. Szerencsére Mex vagy már hozzászokott, vagy most nem foglalkozott ezzel a körülménnyel különösebben. Az ő párosukban főként Anitának kell gyúrnia magát, hogy ne legyen ideges ilyen helyzetekben, mert sokat árthat ezzel a munkájuknak. Ezen kívül a szemkontaktot említeném meg náluk, amire az ő párosuk folyamatosan gyúr, mert Mex valahogy nem érzi jól magát, amikor a gazdira kell felnéznie. Gyorsan lesüti a szemét, korábban azt javasoltuk nekik, hogy menjenek vissza a szemkontakt kialakításához, azaz az alapokhoz és kezdjék el újra a felépítést. Vasárnap én láttam a változást, Mex igaz, hogy csak rövid ideig, de többször is fel-felnézett Anitára. Ez már félsiker!!! Dávid és Dante párosa ismét megmosolyogtatott, amikor Dante megmakacsolta magát és semmi pénzért nem akart lefeküdni. De tényleg!!! Én is megpróbáltam, kapott olyan fini kajcsit, amitől még én is leheveredtem volna a hideg földre, de nem ment. Nem tudom, hogy itt most a sok kan kutya jelenléte a pályán, vagy tényleg a hideg időjárás volt a gond. Mert azt el kell mondanom, hogy otthon, ház előtt pikkpakk lefekszik még esős időben is. Szóval egy nagy kérdőjel volt Őkelme számomra. Dávid szétszórtsága nem könnyítette meg a vezénylésemet, valamint a kutya munkáját. Azt javasoltam, hogy térjenek vissza ahhoz a módszerhez, amit Gabi a vizsga előtt 2 héttel javasolt nekik, hogy mindig óriási pozitívum legyen a kutyának az engedelmes gyakorlás, mert nem láttam Dante szemében lobogni az együtt dolgozás örömlángját.
 |
| Maxim és Csipi játéka |
Persze kaptunk egy kis nehezítő körülményt is, mert ezen gyakorlások közepette érkeztek meg a másik pályára az alapfokos csoport tagjai, akik a városi foglalkozás után tele levezetendő energiával futkároztak a pályán. Mi meg a két pályát elválasztó kerítés mellett gyakorlatoztunk… Minden páros pályagyakorlatának végeztével összefoglaltunk, megbeszéltük a hibákat, kiörömködtem magam, hiszen látom a megannyi pozitív változást, amiért tudom, hogy a gazdik, kutyák igen-igen odatették magukat. 🙂
Egy közös elengedés következett, amikor is a kutyák megtalálták játszópajtásaikat, indult a kergetőzés, futkározás, ugatás. Persze ez néha feszültséget is szült… Próbáltam rendet tartani a pályán, de annak nagysága, a kutyák összevisszasága megnehezítette ezt, ilyenkor Gabi jött a segítségemre. Szerintem még mindig elsőosztályúak vagyunk a pályarendfenntartásban 🙂
Jött egy kis játszási gyakorlat a répa, retek, mogyoró játék, aminek a lényege, hogy úgy kell kimondanod ezeket a szavakat, ahogy dicsérnéd, büntetnéd vagy egy vezényszót mondanál a kutyádnak. Mindig egy ember próbálkozott és a többieknek ki kellett találnia, többségében sikerült pl a mogyorót úgy kimondani, mintha dicsérnéd a kutyát. Persze voltak nehezebb esetek, amikor megoszlott a csoport, hogy akkor most mi is van a szó mögött… A feladat célja egyszerű, a kutyáknak jóformán mindegy, hogy mit mondasz mikor pl. épp dicséred, a megfelelő hangszín kell, hogy kellő hatással legyen pajtásunkra. Csak egy gondolat erejéig, nálam nem egyszer fordul elő, hogy Jamie nem épp akkor és úgy jött be hozzám, ahogy azt én szerettem volna, pl megállt még egy helyen szimatolni, de akkor is bejött, na akkor mit csinál a józan gazdi? Dicsérő hangon “na megérkeztél Te, kis sz@rházi” és még sorolhatnám… azaz megdicsérem, de ki is adom magamból a dolgokat. 🙂
 |
| Balambér |
Újabb gyakorlati feladat következett, a fektetésből behívás, ami egy új megtanulandó feladat az E/2 vizsgához. Persze ez nem úgy működött, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva, hogy leteszed fektetésben a kutyádat ellépkedsz tőle a meghatározott távolságra és behívod… Nem, ezt a feladatot is szépen apránként kell megtanítanod a kutyádnak. Először magad elé beállítod, majd hátrálva kimondod a “hozzám” vezényszót. Így megadjuk a kutyának a kellő lendületet. Aztán jöhet ugyanez előttünk megvezetéses ültetéssel kiegészítve, a következő fázis, hogy le is fektetjük a kutyát és úgy hívjuk. Ezeket mind úgy kell végrehajtani, hogy végig a kutya előtt állunk és hátrálva lépkedünk, szaladunk kis távolság erejéig. Bevallom én is elkezdtem Jamievel így tanítani ezt, mert a mi esetünkben 1. elfogyott a lendület, 2. amióta a csehes lábhozkerülést tanulja, illetve pár dog dancing trükköt, féloldalasan ül be elém, 3. ha szépen be is ül, akkor sem olyan szép közel, ahogyan én azt elképzelem. Szóval mi is újrajárjuk valamilyen szinten az iskolát, de nem szégyellem…
 |
| Dante és Ingrid khm.. játéka |
Miután kifutkorászták magukat a Gazdik, jöhetett egy kis gyakorlat az otthoni etetést illetően. Gabi fogott egy tálat és megkért mindenkit, hogy mutassák be ki hogyan etet otthon. Szándékosan nem szóltunk közbe senkinél sem, megvártuk, hogy mindenki bemutassa otthoni etetési módiját. Aztán megkérte Évit, hogy hozza be Chilit és mutassa be, hogy ez náluk hogy működik otthon 8 kutya mellett. Ha Évi otthagyta volna simán a tálat, akkor Chili rögvest befalta volna a tál csekély tartalmát. Ám de jött a farkasoknál oly sokszor látott elmorgás a kajától, hogy Chili tudja mi merre hány méter. Aztán megkapta a kajcsit természetesen. Ez hivatott bemutatni, hogy a leültetjük a kutyát, majd a “marad” vezényszó alkalmazása abszolút nem követendő, valamint a nem tudom a kutyától letenni a tálat, mert rögtön beleeszik eset, amit úgy véd ki a gazdi, hogy eltorlaszolja a tálat a kutyától. Szó esett arról is mi van, ha kutya nem kívánja a kaja egy részét és otthagyja, ilyenkor mindenképp el kell vennünk előle.
Nagyon gyorsan eltelt ez a másfél óra, és csak sajnálni tudom, hogy a tanfolyam felén már túl vagyunk… Persze az információ áramlás nem áll meg, hiszen van nekünk nagyon frankó csoportunk a facebookon. Itt tartjuk a kapcsolatot és egymásban a lelket néha néha. 🙂 Ránézünk egymás körmére, hogy ki, mikor gyakorolt, mennyit és természetesen a problémákra. 🙂
Nem kívánok egyebet Kedves Gazdik, minthogy leljétek továbbra is kedvetek a csoportban, valamint az együttes fejlődésben… 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: